Detroit: Become Human

ne5hVáradi Dániel2018.05.29. 09:00

A technológia fejlődésének és a vele járó pozitív és negatív következményeknek szerepeltetése már jó ideje képezi a szórakoztatóipar részét, hiszen könyvek, filmek, sorozatok és videojátékok is boncolgatták már a témát. A mesterséges intelligencia és ezzel együtt a robotikához kapcsolódó témakör időről-időre előkerül, ugyanakkor a műfajban alapnak számító Asimov-munkásságon látszólag nem sikerül túllépni. Ez a Detroit esetében sem lesz sajnos másként.

A fenti videó szerepeltetése nem véletlen, Chloe az, akivel a Quantic Dream már a játék első pillanataiban igyekszik megalapozni a Detroit végigjátszása során az androidokhoz fűződő viszonyunkat. A megnyerő külsejű személyi robot az első másodpercektől kezdve társunk lehet a játékban, amennyiben vesszük a fáradtságot, hogy néhány kósza percet töltsünk a társaságában. (Ami egyébként mindenképpen megéri.) Apró és ügyes megoldás, ami nyilván a játékhoz magához nem ad hozzá feltétlenül, azonban képes a pillanatnyi hangulatunkra hatni. Ez egyébként a Become Human egészéről elmondható.

A Detroit története sajnálatos módon az androidokkal kapcsolatban semmi újjal vagy meghökkentővel nem tud szolgálni, az összes kötelező vagy klisésnek mondható elemet és álláspontot felvonultatja. Van itt minden az elmaradhatatlan ember-e a gép gondolattól kezdve a mennyire hasznos a robot (elveszi a munkánkat, de megvívja a háborúnkat) kérdéskörön át a különböző világnézet ütközések is megvannak. Ez abból a szempontból nem probléma, hogy a készítők nem vállalták túl magukat, ugyanakkor csalódást keltő, hogy látszólag megelégedtek ennyivel.

Szerencsére azonban a világ megteremtése már sokkal jobban sikerült a Become Humanben, mint a csapat korábbi játékaiban. A fejezetekben megtalálható újságok mindegyike néhány érdekes és elgondolkodtató cikket tartalmaz, melyek a nem túl távoli jövő kicsit átfogóbb megismerésére szolgálnak, de egyben azt is elérik, hogy ne csak egy elszigetelt eseményt kapjunk a játékban, hanem kicsit kitekinthessünk a történeseken kívülre is.

A Quantic Dream korábbi két játékának ötvözeteként is tekinthetünk a Detroitra, hiszen a Heavy Rain több szálon futó cselekménye mellett a Beyond fantasztikumra épülő világa találkozik a Become Humanben. Cage-ék azonban végre képesek voltak szintet lépni, már ami a játékmenetet illeti. Egészen pontosan a döntések és azok következményei kapcsán tudták sikeresen emelni a lécet. A Detroitban a választásaink valóban kellő súllyal fejtik ki a hatásukat a sztori egyes pontjain, máshol pedig ügyesen álcázzák, ha ez mégsem történik meg.

Ehhez jó szemléltetést nyújtanak az egyes fejezetekben található folyamatábrák, mellyel akár menet közben is ellenőrizhetjük, a lehetséges opciók, nyomok és egyéb részfeladatok közül mennyit találtunk, és ezek merre vihetik tovább a történet fonalát. Az igazi erejét a dolgoknak azonban a titokzatosság és a sötétben tapogatózás adja. A Detroit ugyanis jól játszik az ítélőképességünkkel, sokszor az elsőre egyszerűnek tűnő döntésnek lesznek később komolyabb következményei, máskor akár egy teljesen triviális válasz fölött is eltölthetünk némi időt, mérlegelve a helyzetet. Szerencsére a Become Human igyekszik az esetek többségében minél előbb döntést kicsikarni tőlünk, ezáltal jobban sodródunk az eseményekkel, kevésbé van időnk nagyobb távolságból mérlegelni az esetleges következményeket. Ezzel pedig alkalmanként képes meglepni, kizökkenteni, meghökkenteni minket, ami szintén pozitívumként vonul fel a renoméján.

Dacára ezen érdemeinek, a játék egyik nagy hiányossága magához a történet hátteréhez kapcsolódik. A fejezetek és párbeszédek legtöbbjében előkerülő kulcsfontosságú részletek sosem kerülnek igazán kibontásra, egyszerűen csak mindennek az alapját képezik, ugyanakkor érdemi információt nem kapunk róluk. Hiába tehát az ezúttal már kicsivel részletgazdagabb háttérvilág, a történetre vetítve ezt továbbra sem sikerült teljesen átültetni, de legalább már egy jó irányba mozdult el a Quantic Dream.

Az irányítás tekintetében a játék inkább tűnik egy nyitócímnek, semmint a konzol életciklusának végén megjelenő exkluzívnak. A DualShock4 majd' minden funkcióját kihasználták a készítők, így a giroszkóp mellett a touchscreen aktív használata jellemzi a karakterek terelgetésének gerincét. Ezzel együtt a korábbi játékokból megszokott, főleg az akciógombokra koncentráló interakciót a Detroitnál az analóg karokkal történő utasítások váltották fel. Ezek a nyugodtabb, felfedezésre fókuszáló szekvenciáknál egyáltalán nem jelentenek problémát, azonban a Quick Time Event részeknél már előfordulhat, hogy a játék rosszul érzékeli az adott irányba billentett sticket. Szerencsére a fejezetek akár azonnal megismételhetőek, viszont ez nem csökkenti annak a bosszússágát, amikor emiatt kell akár 20-30 percet is újrajátszani.

A fentebb említett akció részek mellett a játék két további részegységre bontható. Ezek egyike a már megszokott, nyugodt pályafelfedezés, ahol is a lehető legtöbb tárggyal léphetünk interakcióba, megpróbálva minél több olyan információt és eszközt felhalmozni, ami a későbbiek során hasznosnak bizonyulhat. A másik pedig egy némileg új, leginkább a Rocksteady-féle Batman játékokra emlékeztető nyomozós rész, ahol adott számú bizonyítékot és nyomot kell felkutatnunk, hogy aztán a történtek rekonstruálásával előremozdítsuk a cselekményt. Szerencsére mindkét esetben kapunk egy beépített segítséget, egy gombnyomással a közelünkben lévő összes figyelemre érdemes tárgyat feltérképezi nekünk a játék. Mielőtt azonban attól tartanánk, hogy ezáltal túl egyszerűvé válna a játék, a készítők gondoskodtak róla, hogy néhány tárgy még ennek a segítségnek a használatával is rejtve maradjon. Valamint nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy néha felülíródik a nálunk lévő tárgyak szerep, így egy korábban kulcsszerepet betöltő eszköz később nemes egyszerűséggel eltűnhet, anélkül, hogy erre bármiféle utalást vagy magyarázatot kaptunk volna.

A korábban már említett, akarva-akaratlanul elhibázható QTE jelenetek mellett a Detroit egy másik frusztráló megoldással is tud sajnos szolgálni, ez pedig azoknak a helyzeteknek a csoportja, amikor véges számú idő áll a rendelkezésünkre, hogy egy szituáción felülkerekedjünk. Az esetek többségében kellő mennyiségű időt biztosít számunkra a Become Human, akad azonban néhány helyzet, amikor igencsak sietős lesz a dolgunk, ezáltal könnyebben siklik el a figyelmünk egy-egy mellékes tárgy felett. A helyzetet az sem segíti, ha a megfelelő tudás birtokában újrajátszunk adott fejezeteket, ilyenkor ugyanis számolnunk kell azzal, hogy a fejlesztők mely pontokat tartották kulcsfontosságúnak, ezek nélkül hiába próbálnánk a dolgok végére ugorni, kudarcot fogunk vallani.

Látvány tekintetében a Detroit büszkén beállhat a csapat többi játéka mellé, egy-egy jelenet már-már a filmszerűség határát idézi, a főbb karakterek pedig ezúttal is elképesztő mértékű kidolgozásban részesültek. A mimika esetében néhány jelenetnél a főszereplők arcvonásai kicsit gépiesre sikerült, ez pedig ironikus módon inkább hátrány, semmint előny annak fényében, hogy androidokat irányítunk. Szintén elismerést érdemelnek a szinkronszínészek, és nem csak a három központi karaktert megszólaltatók, hanem a mellékszereplők orgánumai is, különösképpen Clancy Brown.

Néhány szóban ki kell térnem a magyar fordításra is, mely alapjaiban véve remek minőségről árulkodik, egyedül a különböző tiszti rangokat sikerült némiképp szabadabban értelmezni a fordítóknak.

A Detroit: Become Human az újvonalas Quantic Dream játékok közül a legnagyobb potenciállal rendelkező, hiszen a csapatnak végre sikerült igazán eltérő helyzeteket és utakat megalkotniuk, amik csak bizonyos döntésekkel derülnek fel. Sajnálatos módon kisebb problémái neki is vannak, azonban a tudat, hogy ezúttal valóban alkalmunk adódik hosszabb-rövidebb távon érdemben befolyásolni az eseményeket, feledtethetik ezeket a hiányosságokat. David Cage képes volt kilépni a saját árnyéka mögül, ugyanakkor fel is adta önmagának a leckét, hiszen a következő alkalommal már nem érjük be ennél kevesebbel.

Sea of Solitude: Director's Cut

Akció-kalandnak álcázott lélekbúvárkodás, amely két éve EA Originals címként jelent meg, most pedig Switchre is megérkezett. Végigcsónakáztuk a Sea of Solitude-ot.

2 órája

Crusader Kings 3 csaták a Mount & Blade 2-ben?

Legalábbis ezt ígéri egy mod fejlesztő a Crusader Blade nevű projekt keretein belül.

9 órája

Ingyenessé vált az Artifact

A Valve kártyajátéka a 2.0 helyett két ingyenes verzióval próbál új játékosokat toborozni.

10 órája
1

Így hullik a xeno az Aliens: Fireteamben

Közel fél órányi gameplay bemutató a frissen bejelentett Aliens játékból.

1 napja
12

Apex Legends: kaotikus március

A Switch porttal együtt érkezik az új event. És hoz néhány komoly változtatást is.

1 napja
1

Ghosts 'n Goblins Resurrection

Arthur, a hős lovag egy domb oldalában, fa árnyékában, egy szál piros szivecskés boxeralsóban pihengette a legutóbbi (tizenpáréves) megmérettetése fáradalmait. Azonban az ördög soha nem alszik, így ismét van apropója a démonhentelésnek.

1 napja
7

Prinny Presents NIS Classics Vol. 1 - NIS klasszikusok egy helyen

Hé, dood! Az obskúrus kedvenceket ezúttal Prinny felvezetésével hozza be újra köztudatba a japán fejlesztő/kiadó.

1 napja
4

Disgaea 6: friss tartalmak, régi hősök

A bónusz tartalmakat pedzegeti a legfrissebb videós anyag a Disgaea hatodik epizódjáról.

1 napja
1

Elite Dangerous: így fest egy Odyssey küldetés

Izgalmas tartalommal bővül az Elite Dangerous - az Odyssey PC-s alfa fázisa március 29-én indul majd.

1 napja
1

Sea of Solitude: a magány tengere Switchről is hajózható

A Quantic Dream és a berlini Jo-Mei stúdió bejelentette, hogy az eredeti változathoz képest exkluzív funkciókkal és plusz tartalmakkal kibővített Sea of Solitude: The Director’s Cut mától elérhető Nintendo-Switch-re.

1 napja

Csúszik a Guilty Gear -Strive-

Sajnos késik a manga-anime stílusú verekedős széria legújabb része.

2 napja

Rhythm Doctor

A Rhythm Doctor egyik fórumbejegyzése egyetlen mondat: „Hogy lehet, hogy a space gombot megnyomva könnyekben török ki?” és ez az egyetlen mondat tökéletesen jellemzi a játékot, mely ha nem lesz az idei év egyik indie szenzációja, akkor nincs igazság a világban.

2 napja
6

Mail Mole

Carrotland low-poly világa ma megnyitotta kapuit mindenki számára, aki egy bájos, gyors és precíz platformerre vágyik.

2 napja
2

Nintendo Switch 7''-os OLED kijelzővel?

Csöndesen készül a Super Nintendo Switch? Egyes források máris érdekes dolgokat kezdtek pletykálni a konzollal kapcsolatban.

2 napja
18

After the Fall

Az Arizona Sunshine fejlesztőinek új játéka teljes cross-platform támogatású kooperatív opciót kapott. Meg egy új előre renderelt mozgóképet.

2 napja
2

Zenith: The Last City

PlayStation VR headsetekre is érkezik a klasszikus japán szerepjátékok inspirálta MMORPG. Készen állsz egy újabb véget nem érő kalandra?

2 napja
1

I Expect You To Die 2 platformok

The Spy And The Liar alcímmel érkezik a virtuális valóság legjobb kémkomédiás, szabadulószobás logikai játéka. PlayStation VR platformra is.

2 napja
1

Fracked

A remekül sikerült Phantom: Covert Ops megalkotói úgy néz ki PlayStation VR exkluzív fejlesztésébe fogtak. A kajakot sílécre cseréljük?

2 napja
1

Song in the Smoke

A Skulls of the Shogun és a GALAK-Z fejlesztői egy különleges túlélő kalanddal lépnek be a virtuális valóságba. Irány a kőkorszak?

2 napja

DOOM 3: VR Edition

6 PSVR bejelentés egyetlen nap? Ez a VR Spotlight, aminek első leleplezése rögtön a pokolba visz! Kiegészítőkkel megpakolva érkezik a rettegés.

2 napja
9