Alan Wake 2 – The Lake HouseTeszt

A Lake House fejezet az Alan Wake 2-höz egy sor javítást tartalmazó ingyenes Anniversary Update-tel egy időben jelent meg, a Night Springs kiegészítőhöz hasonlóan a bővített Deluxe kiadásban, vagy a Deluxe Upgradet megvásárolva érhető el, és az alapjáték történetét egészíti ki egy felettébb érdekes mellékszállal. Az FBC (Federal Bureau of Control) kötelékében szolgáló Kieran Estevez ügynök egy keményebb munkanapját követhetjük nyomon, aki amint értesül a Bright Falls környékén érzékelt újabb paranormális aktivitásról, elsőként a város minden sötétségét okozó tó, a Cauldron Lake partján létesített FBC komplexumot, a Lake House-t keresi fel. Az 5 földalatti szintből álló szupertitkos kutatóközpontot a Marmont házaspár vezeti, akiktől információt és támogatást szeretne kérni, azonban hamar kiderül, hogy valami nagyon nincs rendben, a ház ugyanis teljes sötétségbe borult, és nem csak ők szívódtak fel, de mintha valamennyi alkalmazottat a föld nyelte volna el.

A nagyjából 3 órás Lake House fejezet az előző kiegészítővel szemben kőkemény horror, amelynek játékmenete teljesen megegyezik ugyan az alapjátékéval, de behoz egy hátborzongató és eleinte legyőzhetetlen új ellenfelet, amely akár egyetlen mozdulattal végez velünk, és amelyet csak egy speciális fegyverrel tudunk legyőzni. A másik izgalmas újdonság az eddig nem látott helyszín, amely jellegében a Control-ban megismert Oldest Houset idézi, de kisebb és nyomasztóbb, tele sötét folyosóval, irodával, és tárgyalóval. Nem kell sokáig kutakodnunk ahhoz, hogy nyilvánvaló legyen: az elsőre csak borzalmas főnököknek tűnő Marmonték, akiknek a gallyra ment házassága a beosztottaik mindennapjait is pokollá tette, egymással rivalizálva az FBC elől eltitkolt kísérletekbe kezdtek. A művészet mibenlétét és a Caudron Lake-kel való kapcsolatát kutató egyik kísérlet fogságban tartott alanyokat kényszerített erőszakkal műalkotások elkészítésére, míg a másik gépekkel próbálta meg Alan Wake írási stílusát lemásolni és automatizálni, hogy ne csak az író tudja alakítani a valóságot. Természetesen sem az alkotók kizsigerelése, sem a GenAI projekt nem végződött jól, a házban elszabadult entitás pedig mindenkivel (?) végzett, így ránk hárul a megfékezése.

Az alkotást boncolgató központi téma Remedysen elborult kibontása szép fokozatosan történik felvételek és olvasnivalók formájában, miközben bejárjuk a komplexum különböző szintjeit. Ehhez a megfelelő biztonsági jogosultságot adó belépőkártyákra is szükségünk lesz, amelyek nem csak a néha eltűnő liftben a lentebbi szintekre jutáshoz, de több mágneszáras ajtó kinyitásához is szükségesek. A szintek felfedezése során nem csak a valóság változik meg olykor körülöttünk, hanem előkerülnek az árnyak martalékául esett egykori alkalmazottak is, ám az igazi rettegést nem ők, hanem a falakból váratlanul kilépő és csak halványan humanoidra emlékeztető új szörnyeteg okozza. Az idegenszerű festék-lény eredetére ugyanúgy fény derül a záró képsorokig, mint arra, hogy mi lett a két őrült tudóssal, de ezen kívül számíthatunk egy sor Alan Wake 2-es és azt más Remedy játékokkal összekapcsoló, a RemedyVerse-et tovább építő utalásra is.

Az újabb zseniális kiegészítő összképét nálam néhány kisebb technikai probléma és egy szerintem kevéssé szerencsés dizájndöntés rontotta. Az alapjáték térképes bugja itt is előfordul, vagyis gyakran jelöl a szobákban olyan érdekességeket, amelyeket már kipipáltam, illetve egyszer sikerült úgy beszállnom a liftbe, hogy Kieran megkérdezte, hová tűnt a lift, majd amikor kiléptem belőle, valóban eltűnt. Ami már inkább zavaró volt, az az új szörny néhol kivédhetetlen fojtogatós támadása, mert elsőre bugnak hittem, hogy egy teljesen lineáris szakaszon sehogy nem tudtam elkerülni és mindig meghaltam. Pár game over után jöttem rá, hogy ha csak az életem egyharmadával mászkálok, azonnal megöl, mivel a fojtogatás pont ennyit sebez, mielőtt védekezhetnék. Ezután szorgosabban gyógyítottam magam és túltettem magam a dolgon, de kicsit utánaolvasva más is belefutott és értetlenkedett.

Minden kötekedésem ellenére a Lake House-nál aligha kívánhattam volna méltóbb lezárást az Alan Wake 2 számára, mert a nyomasztó hangulattól kezdve a szürreális helyszíneken át a fantasztikus írásig minden megvan benne, ami miatt a Remedy sajátos stílusú interaktív agyrémeit annyira szeretem. Örülök, hogy Estevez is kapott egy kis rivaldafényt, és izgatottan várom, hogy a már bejelentett Control 2-ben kiket fogok viszontlátni, illetve hogyan fognak egy kicsit megint jobban összeérni a részben itt is megsejtetett szálak.