Sam Fisher sokáig, talán egy kicsit túlságosan is sokáig maradt távol. A kémkedős-lopakodós szorzat utolsó felvonása, a Double Agent a legutóbbi konzolos generáció-váltás környékén próbált új rajongókat toborozni a reszelős hangú titkosügynöknek - mérsékelt sikerrel. A Double Agent ugyanakkor a változások előszelét jelentette, egy emberibb, a lánya halála után lelkileg összetört Fishert ismerhettünk meg benne. A régóta készülő Conviction ezt a vonalat viszi tovább: Sam magányos ügynökként, a Third Echelon-t maga mögött hagyva nyomoz a lánya gyilkosa után - a személyes bosszúhadjáratnak induló történet mögött azonban hamar felsejlik egy komplex összeesküvés, és borostás ügynökünk ismét az események kellős közepében, egy Máltától Washingtonig ívelő kalandban találja magát.
Mivel Sam mögött most már nem áll ott a high-tech kütyüket és fegyvereket csőstül szállító Third Echelon, kénytelen a saját eszére, illetve a környezetéből felszedhető tárgyakra hagyatkozni. Új fegyverekhez úgy juthat, ha elveszi őket az ellenfelektől, a sarkon való bekukucskáláshoz pedig (például) egy autó letört visszapillantó tükrét használhatja. A játékot fejlesztő Ubisoft Montreal számos ilyen trükköt ígér, azaz jók sok, különböző célokra használható tereptárgyat szórnak el a Conviction-ben. A nagyobb szabadságfok egyébként a játék egészét jellemzi, a Conviction sokkal kevésbé lineáris kaland, mint az előző epizódok. Sam mozgása is megváltozott, a Ubisoft agresszívabb gyorsabban mozgó ügynököt csinált Sam-ből - hősünk képes lesz például épületeket megmászni, némileg az Assassin's Creed-et idéző módon.
A játék ettől függetlenül még mindig első sorban a lopakodásról szól, a hatékony osonkodást és felderítést pedig több új lehetőség segíti. A "mark and execute" (kijelölés és végrehajtás) mozdulatsor a Rainbow Six sorozatból lehet ismerős. Ott a csapattársaid számára jelölheted ki, hogy kire lőjenek egy helységbe való behatoláskor, itt Samnek adhatod meg előre, hogy ki lesz az első áldozat - ahogy elindítod az akciót, Sam automatikusan megtámadja a célszemélyt. A korábbi részekben nagy szerepet játszó “rejtettség mérő” nyugdíjba vonul, helyette a környezet színei fogják jelezni, hogy éppen rejtve vagyunk-e - ha minden színes, akkor lának minket, ha a környezet átmegy fekete-fehérbe (mínusz ellenfelek és használható tárgyak), akkor rejtőzünk.
Szintén hasznos újítás az “itt láttak utoljára” kijelző: ha sikerül lelépned az üldözőid elől, egy Sam szellem-mása jelöli, hogy hol, és milyen pozícióban látták utoljára az őrök. Ez azért hasznos, mert taktikát tudsz rá ápítenim tudod és látod, hogy éppen hol keresnek - ezzel a módszerrel csúnya, sötét helyekre csalhatod az ellenfeleket némi nyakszorongatás céljából. Apropó, szorongatás: Fisher új példaképe Jack Bauer, a mindenre elszánt terror-elhárítót megszégyenítő brutalitással vallatja majd a célszemélyeket, a manőver végén pedig eldöntheti, hogy végez-e az áldozatával. A Ubisoft a nagyobb beleélés kedvéért a kezelőfelületet is minimalizálja. A videókat / emlékeket a karakter elé vetítve látjuk (mint a Dead Space-ben), a fontosabb üzenetek és információk pedig a falakra és tárgyakra vetítve / festve jelennek majd meg.
A Splinter Cell: Conviction a dolgok jelenlegi állása szerint idén ősszel érkezik, Xbox 360-ra és PC-re.
