Vissza a gyökerekhez - akár ez a szlogen is díszeleghetne az Alone in the Dark széria legújabb darabja mellett. Az immáron tizenöt éves eredeti nem kisebb dolgot tett, mint hogy megteremtette a mifelénk túlélő-horror néven elhíresült műfajt, és lefektette annak alapköveit - a jellegzetes játékmenetet, a renderelt hátterek és a poligonokból felépített karakterek kombinációját - a legújabb, szám szerint ötödik epizód, a Near Death Investigation fejlesztéséért felelős Eden Games pedig újabb reformra készül: a zsáner gyökeres átszabására; annak befejezésére, amit épp a saját gyermekükből táplálkozó Resident Evil sorozat negyedik része kezdett meg. Lássuk, miféle újdonságokkal is készül az Atari belső legénysége.
Érdemes először tisztázni a játék struktúráját, ami - bár tulajdonképp egy mostanság elterjedni látszó trendet lovagol meg - mindenképp figyelemre méltó. A kulcsszó: epizódikus tartalom. A játékos nem egy, a stílustól megszokott egybefüggő, néhány órás sztorit kap kézhez: az AITD 40-60 perces részekre lesz szabdalva. A készítők ezzel azt kívánják elérni, hogy a játék az első perctől az utolsóig izgalmas maradjon, ráadásul mindezt feldobják azzal, hogy az egyes epizódok kivétel nélkül egy-egy ideg- és körömpusztító cliffhangerrel (és a következő rész rövid előzetesével) fognak véget érni - magyarul egy olyan, kétes kimenetelű történéssel, amely csak a folytatásban fog kiteljesülni. Csak nem a 24 rajongók állán legördülő nyálcseppek halk csobbanásait hallom?
A játék helyszínéül New York, azon belül is a Manhattan szívében elhelyezkedő Central Park, és annak közvetlen környéke fog szolgálni. Nem túl kicsi az? - kérdezi az aggódó játékos. Nem, egyálatlán nem: a Nagy Alma szíve hatalmas, és ugyanúgy találunk rajta csendes, fákkal borított területeket, mint emberektől nyüzsgő részeket, ráadásul a park minden egyes négyzetmétere bejárható lesz (Eden-ék hasonlóképp modellezték le a helyszínt, mint a TDU-ban Hawaii szigetét), beleértve természetesen a különböző épületeket is. A készítők tehát nem aggódnak a méretek és a változatosság miatt - szerintük egyedül a Metropolitan múzeum is elegendő lenne egy játékhoz - állításuk szerint a játékos így is sokszor el fogja felejteni, hogy egy parkban jár.
Az ötödik rész egyik legfontosabb alapköve a - bár az efféle ígéretek általában csak részben szoktak beteljesülni - már-már példátlanul nagy interaktivitás lesz. A már végletekig elcsépelt 'keresd meg a kulcsot az ajtóhoz' és 'szerezz töltényt a puskához' játékmenet már a múlté: a készítők több száz tárgyat modelleztek le, és szinte minden egyes objektum használható lesz körülöttünk, manipulálhatjuk velük a környezetünket, sőt, ennek következtében akár az adott epizód végkimenetelét is megváltoztathatjuk majd. Egy kisebb minijátékban például megpróbálhatjuk feltörni a különböző járműveket - egy váratlan támadás esetén még a hátsó ülésre is átülhetünk - hiba esetén azonban nem a motor fog beindulni, hanem a riasztó, ami aztán odavonzhatja a környéken bóklászó szörnyeket. Pontosabban nem is mindig szörnyekről van szó, hiszen - mint azt fentebb is említettem - embertársaink sem lesznek elhanyagolva a játék során, és könnyen megeshet, hogy egy ijedt alak ránktámad. Ellenfeleink egyébként sokszor nem lesznek szemünk előtt, a fejlesztők szívesebben bízzák inkább képzelőerőnkre a dolgokat, hiszen a vér és a testi brutalitás nem mindig ijesztő: az igazi félelem a fejedben van. Az interaktivitásra visszatérve még gyorsan fussunk át az utolsó ismert, és a játék ezen pontját erősítő tényezőn, ami nem más, mint a nem létező inventory menü: a klasszikus megoldást szépen el lehet felejteni, ha egy nálunk lévő tárgyra, fegyverre van szükségünk, akkor hősünkkel széttárjuk ballonkabátunkat (pedofil hajlamúak előnyben), és szépen kiragadjuk onnan az éppen létfontosságú dolgot. Újabb, The Getaway-féle próbálkozás a menük teljes mellőzésére? Meglátjuk...
Bár sok mindent még nem tudunk az új Alone in the Dark-ról, a körvonalak már elég erősek azok, hogy kijelenthessük: mindenképpen érdemes lesz odafigyelni az ötödik részre. A játék interaktív sorozat mivolta - ami az egyelőre ár és mennyiség tekintetében nagy kérdőjelként jelen lévő rövid epizódok mellett rendkívül filmszerű effektekben és operatőrben fog megnyilvánulni - valamint a relatív nagynak számító szabadság mind azt mondatja velünk, hogy az Xbox 360, PC, illetve leendő PS3 tulajoknak érdemes lesz várni a valamikor az idei évben esedékes megjelenést, mert ha az ígéretek nagy része beteljesül, akkor tényleg valami hátborzongatóan jó vár ránk a sötétben.