[Teszt] Bayonetta

Bayonetta

Oldern2010.01.12. 20:00

A Platinum Games - korábban Seeds, jóval korábban pedig részben Clover - egyik vezető designere, Hideki Kamiya egyszer már megújította az akkoriban stagnáló hack'n'slash műfajt a Devil May Cry-jal. A DMC és a Bayonetta között megannyi párhuzamot, összefüggést kereshetnénk, a legnyilvánvalóbb különbség közöttük az, hogy akkoriban Kamiya nem kiáltott revolúciót előre, és nem ígérte meg a játékosoknak a csillagokat, meg a kacsalábon forgó palotát. Forradalmat, innovációt ugyanis leggyakrabban észrevétlenül, utólag felismerve készítenek nekünk a videójátékfejlesztők. Hideki Kamiyának és a Platinum elképesztően tehetséges csapatának azonban minden oka megvolt a bizakodásra. A Bayonetta a legszebb ajándék, a legpimaszabb fricska, a legnagyobb gonddal elkészített remekmű, amivel az elmúlt évtizedben a műfajban találkozhattunk.

A Bayonetta egy igazán pörgős, változatos, dinamikus harcrendszerrel próbálja elcsavarni a játékosai fejét. A játékban a rugásaink és a fekete mágiánk mellett még megannyi fegyvert helyezhetünk Bayonetta kezébe vagy csatolhatunk a lábára - minden eszköznek saját mozgásrepertoárja van, így a több száz egyedi mozdulat megszámlálhatatlan kombót, megannyi sajátos harcmodort tesz majd lehetővé. Gyakorlatilag nem lesz két játékos , aki ugyanúgy játszik majd - akad, aki a rövid, gyors támadások kombózgatását preferálja majd, de lesznek, akik a gombok nyomvatartásával maximálisan feltöltött, nagyobb erejű mozdulatokra támaszkodnak. Bayonetta természetesen a folyamatos kombózással mágikus erőit tölti fel, amelyekkel hatalmas, hajából "készített" tűsarkút vagy öklöt idéz meg majd, szükség esetén hatalmas sebzést okozva - de így hozhatjuk elő a Torture támadásokat is, amelyek egy rövid QTE jelenet után általában kegyetlen kivégzést jelentenek az áldozat számára. A harcrendszer lelkét a Witch Time és maga a védekezés adja. Bayonetta vékony, kecses, már-már törékenynek tűnő hölgy, így valószínűleg senkinek nem okoz meglepetést, hogy védekezésre, az ütések fegyveres megállítására alapesetben nincs lehetőségünk. A támadások elől elgurulni, odébb szökkelni fogunk - amit ha az utolsó pillanatban hajtunk végre, pont a támadás megérkezése előtt, aktiváljuk a Witch Time névre hallgató mechanikát, amivel saját dimenziónkba kerülünk, és szabadon kaszaboljuk néhány másodperc erejéig a magatehetetlen szörnyeket. A szörnyek már normal fokozaton sem viselkednek bokszzsákként, és igen gyakran indítanak támadást, amelyet a jellegzetes csillanó effekt és a hozzátartozó hang után már szinte öntudatlanul is megtanulhatunk kivédeni - erre a későbbiekben szükség is lesz.

Közvetlenül a riválisokról a Bayonettára átnyergelve leginkább azt vehetjük észre, hogy ez a játék elképesztően gyors. Itt megannyi, már-már teleportációnak is felfogható mozdulat juttat el minket egyik szörnyről a másikra, a pályák alatt megszerzett új eszközök ( spoiler - mint például a denevérforma vagy a leopárd) pedig a harcban is új lehetőségeket, addig nem látott stílusokat nyitnak meg előttünk, az ellenfelek által elejtett brutálisan erős fegyverekről vagy az új, megvásárolható és kigyűjthető extrákról ne is beszéljünk. A játék avatott kezekben Kill Bill-alázó koreográfiát varázsol a tévénk képernyőjére, ezzel nyújtva igazi motivációt arra, hogy megtanuljuk Bayonettát igazán jól irányítani. Ha valaki pedig azt gondolja, hogy ennyiben kimerülnek a lehetőségek, nagyot téved: a későbbiekben olyan segédeszközöket vásárolhatunk majd meg, amelyek a 3rd Strike-ra emlékeztető parryt, kérésre előhozható Witch Time-ot, vagy egyéb finomságokat hoznak elő: minden egyes ilyen tárgy azt az érzést keltette bennünk, hogy egy "jóérzésű" főnök ezekre bárhol máshol már négy-öt folytatásnyi gameplay-innovációt tervezhetett volna. Bayonetta: a játék, ahol a harc maga is folyamatos evolúción megy keresztül, ahogy haladunk előre.

Egy hack'n'slash játék esetében a fejlesztőknek gyakran van gondjuk a történettel - ez pedig azért lehet így, mert a játékosok megkövetelik, hogy egyre vadabb, egyre komolyabb pályák következzenek, egyre nehezebb és veszélyesebb ellenfelekkel: ennek természetesnek látszó köntöst szőni több, mint komoly kihívás. A Bayonetta ennek megfelelően egy pillanatra sem veszi komolyan magát. Ahogy a harc főszereplője is ez az elbűvölő boszorkányunk, úgy a történet is úgy van kialakítva, hogy megismerjünk vele kapcsolatban annyit, amennyit érdemes. A mellékszereplők így inkább csak drámai eszközök arra, hogy néhány dögös mondatot ejtsen el az Umbra Utolsó Boszorkánya - míg a nagy Nemezis és a Főellenség is egy eszköz arra, hogy még vadabb pályákra kerülhessünk, még elképesztőbb szituációkba keveredve. A történetet ennek megfelelően nagyon nem szabad komolyan venni, ahogy a fejlesztők sem tették, nagyjából megfelezve az átvezető animációkat a vicces/röhögős és a "fogom a fejem, mert nem hiszem el, ami történik" kategóriák között. Természetesen minden videó elnyomható, ami főleg a második (és az utána következő többi) újrajátszásnál lesz hasznos - érdemes legalább egyszer megtekinteni azért az átvezetőket, mert a dögös jelenetek mellett megannyi videójátékos utalás, és persze egy adag önirónia is megtalálható a játékban.

Itt van tehát egy hihetetlenül változatos, nagyon pörgős játékmenet, és vannak ezek a néha vicces, néha elképesztő, néha klasszikusan "japán" átvezetők - mi teszi a játékot igazi mesterművé? Bár nincs egyértelmű válasz, mi mégis az aprólékosan kidolgozott, hatalmas odafigyeléssel elkészített környezetet és a körítést neveznénk meg. A Bayonetta grafikus motorja nem feltétlenül arra lett kitalálva, hogy állóképek alapján legyen megmérettetve: mozgás közben hatalmas szörnyeket, egészen fantasztikus környezeti hatásokat (a legvadabb viharok, pokoltűz, víz, démoni aurák, ami csak kell) dobál a képernyőre, de az igazi művészet a részletekben rejlik. Az, hogy minden második kanyarnál egy gótikus vagy egyéb építészeti stílusban megépített épületbe botlunk, vagy hogy változatos és tényleg részletesen kidolgozott szobrok, ellenfelek és saját tervezésű motívumok (néha nyugodtan mondhatjuk, hogy festményekbe illő tájképek jelennek meg a tévénk, monitoraink kijelzőjén) kerülnek elénk, az bizony nem mindennapi. Nem is nagyon tudnánk komolyabb spoiler említése nélkül kedvenc pillanatot említeni, de a játék során nem egyszer akadt olyan pillanat, amikor megálltunk, és a kamera forgatása nélkül gyönyörködtünk abban, amit a fejlesztők "háttér" és "környezet" címén megalkottak nekünk. Az i-re a pontot nem is csak a látványvilág, hanem a zeneiség teszi fel: ez egy olyan a játék, ahol a jazz, a J-pop, a szimfónikus klasszikusok, és Frank Sinatra (Fly me to The Moon) keveredik, a lehető legnagyobb természetességgel. Ez egy játék, ahol nincsenek korlátok.

A Platinum Games egyébként rengeteg klasszikusnak tiszteleg a Bayonetta alatt: már a második pályától kezdve rendszeresen elfelejtehetjük, hogy hol van a fent, és hol van a lent (ezek csak szavak, ahogy azt a Mario Galaxyban láthattuk), Yu Suzuki arcade remekművei pedig két pályát is kitermeltek maguknak (10-10 percnyi tisztelgést nyújtva a játéktermi legendák előtt) - de a szemfülesek még a Rez epikus pillanatait is felidézhetik az egyik bossfight alatt. Kamiya egyébként is nyilatkozta, hogy szerette volna a God of War epikusságát a japán stílusú hack'n'slash harcrendszerével ötvözni: ezt a célt sikerült maradéktalanul teljesíteni.

Ahogyan az Okami, vagy a Killer 7 kapcsán is előkerült, úgy a Bayonettára is nagyon igaz az, hogy olyan, mint az extrém étel: képes megfeküdni az ember gyomrát, ha nem megfelelően állunk hozzá. Bayonetta nem tartozik azok közé a csajok közé, amelyeket kirakatbabaként mutogatnak, és vásárláscsalogatónak használják (bár nyilván lehet neki egy ilyen hatása is, adott esetben). Bayonetta dögös - ezt ő is nagyon jól tudja, és gyakran ki is használja -, Bayonetta veszélyes: és Bayonetta van a nyeregben, nem pedig azok a szerencsétlen ellenfelek, legyen szó férfiről, vagy nőről, akik az útjába állnak. Rúzslövedékek, dögös fenékriszálás az ellenfelek hergelésekor, nyalóka szopogatása kvázi folyamatosan - ez a játék könnyedén abba a kategóriába eshet sokaknál, hogy nem igazán fognak mások előtt játszani vele, ha éppen olyan helyzet adódik. Minderre egy lapáttal rátesz a hajból készült monstrumok agresszív viselkedése, és Bayonetta a legőrültebb, több háznyi magasságú "angyali" teremtményeket is úgy lecsupaszítja, véres ronccsá redukálja, hogy attól bizony még Kratos is elszégyellné magát picit. A játék tehát a megannyi szexuális utalás és a sokak számára kellemetlen vallási ábrázolás mellett tette le a voksát, ügyesen keverve a nyugati és a keleti kultúra sajátosságait. Hibátlan, vagy legalábbis elképesztően élvezetes harcrendszert megalkotni nem könnyű - de még nehezebb egy olyan világot, olyan főszereplőt kreálni hozzá, amely kellően egyedi, kellően jellegzetes lesz, ha úgy tetszik: saját személyiséggel bír. A Bayonetta világa ilyen. Ördögi tánc zajlik a képernyőkön, a verssornak vagy egyszerűen csak versnek becézett harcok közben a világ a pusztulás felé rohan, ahogyan ellenfeleink is - az Apokalipszis ritkán elevenedik meg ennyire velőtrázó módon a játékosok szemei előtt. Tény: lesz, akit ez elriaszt majd a játéktól. Viszont egy pillanatra se felejtsük el, hogy abban a korban vagyunk, ahol teljesen normális az, ha a férfi videójáték-karakterek archetípusai átlagosan 20-40kg plusz izommal bírnak, és az sem probléma, ha félmeztelenül harcolnak, vagy lazán, hahotázva és káromkodva ugornak bele a fegyveres tömegmészárlásba - míg egy ennyire dögös, tudatos női domina jelenléte a legóvatosabban fogalmazva is a necces kategóriába tartozik. Irónikus, ugye?

A Bayonetta minden, amire a hack'n'slash játékok rajongói várhatttak, és még annál is sokkal, sokkal, több. Nehéz lenne megmondani, hogy mikor volt arra példa, hogy egy adott stílusú játékban tényleg MINDEN benne volt, amire csak számítani lehet (practice mód, megnyitható nehézségi fokozatok, tucatnyi új kosztüm, megannyi új fegyver, új mozdulatok, harcrendszermódosító tárgyak, rejtett pályák, extra arénák, minimum tíz-tizenkét órás végigjátszási idő elsőre, normalon, automatikus mentés harcok után) - de ez most nem is fontos. A Bayonettánál ez a helyzet. A játékból árad a stílus iránti egyértelmű és őszinte rajongás, a vásárlókkal szembeni tisztelet (komolyan: csak a megnyitható extrák között akad fél tucat elem, amelyre mások folytatásokat építenek fel) - és persze a tehetség, amely a Platinum Games fejlesztőiben megtalálható. A Bayonetta valóban egy új lépcsőfok, egy folyamatosan újra és újra gyorsabb tempójú tánc: a hack'n'slash műfajának új királynője akadt.

(A játékot Xbox 360-on teszteltük)

A Bayonetta tesztpéldányt a GameStore biztosította, köszönjük!

Ha tetszett a cikk, és megteheted, akkor támogass minket patreonon!

eyJodG1sIjoiPGRpdiBjbGFzcz1cIi0tbXB1LXt7aWR9fVwiPlxuPGEgaHJlZj1cInt7dXJsfX1cIiB0YXJnZXQ9XCJfYmxhbmtcIj5cblx0PGltZyBjbGFzcz1cImJpZ1wiIHNyYz1cInt7cGF0aH19cGF0cmVvbi1tcHUucG5nXCIgc3R5bGU9XCJ3aWR0aDozMDBweFwiPlxuPFwvYT5cbjxcL2Rpdj5cbjxkaXYgY2xhc3M9XCItLWJuci17e2lkfX1cIj5cbjxhIGhyZWY9XCJ7e3VybH19XCIgdGFyZ2V0PVwiX2JsYW5rXCI+XG5cdDxpbWcgc3JjPVwie3twYXRofX1wYXRyZW9uLW1wdS1iaWcucG5nXCIgc3R5bGU9XCJ3aWR0aDo2MDBweFwiPlxuPFwvYT5cbjxcL2Rpdj5cblxuPHN0eWxlPlxuLi0tbXB1LXt7aWR9fSwgLi0tYm5yLXt7aWR9fXtkaXNwbGF5Om5vbmV9XG4ubGFyZ2U+Li0tYm5yLXt7aWR9fSwgLm1lZGl1bT4uLS1ibnIte3tpZH19e2Rpc3BsYXk6YmxvY2s7fVxuLnNtYWxsPi4tLW1wdS17e2lkfX17IGRpc3BsYXk6YmxvY2s7fVxuPFwvc3R5bGU+IiwiaW1hZ2VzIjpbIlwvfmZzXC9iYW5uZXJcLzAwXC8wMFwvMHpcL3BhdHJlb24tbXB1LWJpZy5wbmciLCJcL35mc1wvYmFubmVyXC8wMFwvMDBcLzB6XC9wYXRyZW9uLW1wdS5wbmciXSwidXJsIjoiaHR0cHM6XC9cL3d3dy5nYW1lcjM2NS5odVwvYXJ0aWNsZVwvcGF0cmVvbiIsInBhdGgiOiJcL35mc1wvYmFubmVyXC8wMFwvMDBcLzB6XC8iLCJpZCI6MzV9
eyJodG1sIjoiPGlmcmFtZSBmcmFtZUJvcmRlcj0wIHNyYz1cImh0dHBzOlwvXC94Ym94MzY1Lmh1XC9iYW5uZXJcIiB3aWR0aD1cIjMwMFwiIGhlaWdodD1cIjIwMFwiPjxcL2lmcmFtZT5cbiIsImltYWdlcyI6W10sInVybCI6IiIsInBhdGgiOiJcL35mc1wvYmFubmVyXC8wMFwvMDBcLzB5XC8iLCJpZCI6MzR9

Eladó a Gearbox, leépít a Sega - ez történt csütörtökön

Továbbá: Nine Sols, Predator: Hunting Grounds, Don't Nod, Visions of Mana, The Triple-i Initiative, Witcher 4.

1 órája

Bemutatkozott a Marvel Rivals, bezár a Smilegate Barcelona - ez történt szerdán

Továbbá: NOTTOLOT, Doronko Wanko, Boomeroad, Metal: Hellsinger, Hellgate: Redemption, Yellow Brick Games, No Man's Sky.

1 napja
6

PlayStation Plus: az áprilisi hármas

Űrvarázsló, kockaland és kicsontozott rogulike.

1 napja
7

South Park: Snow Day! - Kabbe gyíkok, megyünk hógolyózni!

South Park, ám ezúttal szolgáltatásalapú multiplayer hack n slash formájában. Avagy lehet-e várat építeni Kula Bából?

1 napja

Stellar Blade

A nagyközönség előtt próbálhattuk ki a SHIFT UP közelgő akciójátékát. De a ti véleményetekre is kíváncsiak vagyunk.

1 napja
4

Judas részletek, új Marvel játék közeleg - ez történt kedden

Továbbá: It Takes Two, Another Crab's Treasure, The Stanley Parable, V Rising, Dollhouse: Behind the Broken Mirror.

2 napja
1

The Thaumaturge – Depresszió és ördögűzés Varsóban

Vannak azok a játékok, amiket úgy lehet a legkönnyebben jellemezni, hogy fél pillanat alatt lehozzák az embert az életről, de jó értelemben véve, a The Thaumaturge pedig pont egy ilyen cím. A lengyel Fool’s Theory legújabb alkotása már a Steam Next Festen bemutatott demójával belopta magát...

2 napja

Stellar Blade demó, live service játék a Bend Studio-tól - ez történt hétfőn

Továbbá: Cyberpunk 2077, Final Fantasy XVI, The Elder Scrolls, Judas, handheld Xbox élmény.

3 napja
9

Heti megjelenések

4 napja
6

Outcast: A New Beginning - visszatér a kitaszított

Ulukai visszatérése egy hihetetlen történet. Szinte nem is lehet annak a szentimentumnak megfelelni, amivel a játékos az első epizódra gondol vissza. Most huszonöt évvel később nem csak Laura Palmer, de Cutter Slade is visszatért, így megnéztük, mit tudnak Adelpha lakói kínálni számunkra 2024-ben. Teszt!

4 napja
5

Taxi Life - über kis taxi?

Verőfényes katalán napsütés, és kellemesen ismerős nyíltvilágú játékmenet, mindez közel 460 kilométernyi barcelonai úthálózattal megspékelve. A Taxi Life-tól sokat vártak a könnyed polgári járműszimulátorok fogyasztói, és bár az alapok ígéretesek, ez a taxitársaság bizony messze van még a piacvezetőtől...

4 napja
4

Dragon's Dogma 2 - a sárkány éve

A Dragon’s Dogma cím azoknak is ismerős lehet, akik a 2012-es, mára már ikonikussá vált játékkal nem is játszottak, hiszen 2020-ban egy Netflix animációs sorozat is igyekezett bemutatni ezt a különleges világot. Nagy kihagyást követően, a napokban azonban megjelent a játék folytatása, amely még kifinomultabb játékmenetet, és még grandiózusabb kalandot ígér!

5 napja
27

Csúszhat a GTA VI, törölt Overwatch 2 tartalmak - ez történt pénteken

Továbbá: Final Fantasy XVI, Soulframe, Assassin's Creed Jade, SWORN, Larian Studios.

6 napja
9

A Future Games Show-n túl – ez történt csütörtökön

Shadows of the Damned: Hella Remastered, Broken Roads, Dead Island 2, Soul Covenant, Maliki: Poison of the Past, Blackout Protocol, Inazuma Eleven: Victory Road, Loretta, Anomaly Collapse, Shinji Mikami.

7 napja
2

Több mint 40 játékkal töltötte meg a csütörtök estét a Future Games Show

Összefoglaló a 90 perces traileráradatról.

7 napja
9

Rise of the Ronin

A Team Ninja ismét maradt a bevált formulájánál, ezúttal azonban egy nyílt világba ültette azt. A nagyobb játéktérrel pedig egy nagyobb közönség felé is nyitni akartak. A végeredmény? Nem hibátlan felemelkedés, de érdekes fúzió.

7 napja
6

Final Fantasy VII Rebirth

Eltelt idestova több, mint negyed évszázad, mióta boldog tizenévesként először tudomást szereztem arról a csodáról, amit Final Fantasy 7-nek hívnak.

7 napja
14

Marvel 1943 leleplezés, Chrono Odyssey erődemonstráció – ez történt szerdán

Továbbá: Golden Lap, Shin Megami Tensei V: Vengeance, Alpha Protocol, Dragon Ball: Sparking! ZERO, Epic Games Store, CorpoNation: The Sorting Process, Final Fantasy VII Rebirth, Card-en-Ciel, Foundry.

8 napja
13

Brothers: A Tale of Two Sons Remake

2013-ban a filmiparból érkező Josef Fares egy rendkívül egyedi debütáló alkotással vetette meg a lábát a videojátékok világában, aminek a koncepciója a mai napig egyedülállónak mondható. Ez elég indok arra, hogy egy évtizeddel később felpiszkálják a játékosok következő generációjának?

8 napja
5

Plunderstorm, avagy a WoW battle royale – ez történt kedden

Továbbá: Project Birdseye, Rise of the Ronin, Riven, Bleak Faith: Forsaken, Overwatch 2, SINce Memories: Off the Starry Sky.

9 napja
3

eyJodG1sIjoiPGRpdiBjbGFzcz1cIi0tbXB1LXt7aWR9fVwiPlxuPGEgaHJlZj1cInt7dXJsfX1cIiB0YXJnZXQ9XCJfYmxhbmtcIj5cblx0PGltZyBjbGFzcz1cImJpZ1wiIHNyYz1cInt7cGF0aH19cGF0cmVvbi1tcHUucG5nXCIgc3R5bGU9XCJ3aWR0aDozMDBweFwiPlxuPFwvYT5cbjxcL2Rpdj4iLCJpbWFnZXMiOlsiXC9+ZnNcL2Jhbm5lclwvMDBcLzAwXC8xMFwvcGF0cmVvbi1tcHUucG5nIl0sInVybCI6Imh0dHBzOlwvXC93d3cuZ2FtZXIzNjUuaHVcL2FydGljbGVcL3BhdHJlb24iLCJwYXRoIjoiXC9+ZnNcL2Jhbm5lclwvMDBcLzAwXC8xMFwvIiwiaWQiOjM2fQ==