Burnout Paradise: Big Surf IslandDLC

A hír futótűzként terjedt Paradise City kalandos kedvű sofőrjei közt. A Paradise Keys hidat még az érkezésem előtt elkezdték újjáépíteni - pletykák szerint egy rosszul sikerült kaszkadőrmutatvány folyományaként dőlt romba - azonban az utolsó simításokkal csak néhány hete végeztek. Ez pedig azt jelentette, hogy bár a híd még eléggé ramaty állapotban volt, de lényegében az út újra nyitva állt, végre négykerekű (illetve kétkerekű) járgányokkal is meg tudtuk közelíteni Big Surf Islandot. Rohantam is a garázsba, az alkalomhoz illően a nemrég beszerzett Dust Storm Buggy-t választottam ki arra, hogy felfedezzem a helyet, ahová a tengerpartra és kikapcsolódásra vágyó városlakók menekülhetnek el. Kikanyarodtam hát a roncstelepről, végig Angus Wharfon, majd a 4th Streetnél balra fordultam...

Már az átjutás sem volt könnyű. A híd tényleg állt, de ez még közel sem jelentette azt, hogy készen is volt. A szigetre vezető sáv végig dobozokkal, állványokkal - vagy ahogy mi hívjuk: ugratókkal - volt tele. Nem is baj, hiszen itt legalább gyorsan ki tudtam próbálni a friss szerzeményt. A buggy könnyen irányítható volt, viszonylag gyors, de ami a legfontosabb, kezes bárányként tűrte - mit tűrte, inkább kívánta - a leghajmeresztőbb ugratókat is. Mikor pedig egy Burning Route végén sikerült a Superturbo változatot is megszereznem, már a sebességgel sem volt gond - semmi nem állhatott közém és az új, érdekesebbnél érdekesebb feladatok közé.

Big Surf Island ugyanis tele volt izgalmas feladatokkal. Kezdetnek ott volt egy tucatnyi új verseny minden fajtából, legyen az Stunt Run, Marked Man, stb. Kedvencem azonban az Island Tour volt, mely bár elsőre egy egyszerű óra elleni versenynek tűnhet, azonban a checkpointok olyan helyeken vannak, melyeket, ha nem is egyszerűbb, de mindenképp gyorsabb elérni, ha nem a (Burnout mértékkel vett) konvencionális útvonalakon cserkészünk be. Ugratók, levágások, eldugott kanyarok, ezeket kellett a sikerhez kihasználni, így egyszersmind felfedezhettem a szigetet. A versenyek mellett 75 kerítés, 45 tábla volt a célpontban, illetve 15 új, teljesen extrém Mega Jump is várt rám. Igen, extrém, akkora ugratók ezek, melyekhez hasonlót a Városban nem találni. Kedvencem a sziget közepén megbúvó sípálya , melynek végéről "nekirugaszkodva" hosszú másodpercekig érezhetjük magunkat madárnak. Természetesen az utcák itt még nem ismertek, egy tucatnyi várta, hogy a legjobb idővel, vagy a legnagyobb okozott kárral örökre az aszfaltba véshessem a nevem. Majd mikor meguntam az egyedül cirkálást, szóltam a haveroknak, hiszen 10 új Freeburn Challenge várt ránk, így összesen 500 ilyen kihívás lett elérhető.

Persze a száguldásnak meg lett a gyümölcse is - jól sejtitek, autók formájában. Mint említettem, a Dust Stormomat gyorsan lecseréltem egy gyorsabb változatra, majd mikor a jogosítványom szerint (melyből újat kapunk a szigeten, a nehéz munkával elért elite jogsimat otthon kellett hagynom...) félúton voltam a totális elismertség felé az ölembe, illetve a roncstelepre pottyant minden országúti harcos álma, a katonai álca-mintával lefestett Olympus Governor. A sor azonban itt még nem ért véget, hamarosan csatlakozott mellé egy igazi szuperszonikus jármű, az Annihilator Streed Rod gyorsabb volt, mint bármi, amit addig láttam, nem utolsósorban pedig eddig soha nem látott gyönyörű festéssel büszkélkedhetett. A következő szerzeményeim viszont nagyon megleptek. Láttam én már különös, levegőben úszó és lángcsóvát húzó, vagy éppen vadul szirénázó, szellemírtós legendás kocsikat a városban cirkálni, akkor sem lepődtem meg, mikor egyesek játékautókkal kezdtek versenyezni - azonban hogy legendás játékautókat lehessen nyerni, na ez számomra új volt. Az ötlet azonban aranyos, hiszen ha valaki nem ruházott volna be a Legendás, vagy a Játékautókba, így most keverve ugyan, de kipróbálhatja őket. Egyébként megsúgom, pletykák szólnak egy különleges, gyémánt festésű kocsiról, melyet csak a legelvakultabb rajongók szerezhetnek meg. A pletyka elég ködös, de sejteni vélik, hogy 500 Freeburn Challenge kivégzése után lehet megnyerni...

Őszinte leszek: beleszerettem Big Surf Islandba, olyannyira, hogy nem is akarózik visszamenni a városba. Biztos a nyár teszi, de a kellemes karibi hangulat, a gyönyörű táj és a rengeteg felfedezni való dolog teljesen magába szippantott. Persze, a belépő kicsit borsos (1000 MSP vagy 13 USD), de ennyi újdonságot és tartalmat még nem láttunk Paradise Cityben, így szerintem abszolút megéri beruházni rá. Szóval kulcsot elő, kocsiba beugrani, aztán a híd lábánál várunk. Bemutatjuk a szigetet - majd pedig bemutatunk néhány falnak, csak hogy érezd a szeretetet.