Egyetlen mantrája van az Infinity Wardnak, a Call of Dutyk “feltalálásával” világhírre és -sikerre szert tett fejlesztőcsapatnak az új résszel kapcsolatban: ez pedig a változatosság. Változatosság a sztorimódban, változatosság a kooperatív játéklehetőségekben és változatosság az online csatatéren is.
A nemrég tartott bemutatón bebizonyították, hogy ez nem csak rizsa, nem csak marketingszöveg, hanem örvendetes tény; a játékot a változatosság, az új és új (és új és új és új) élmények bűvkörében alkották meg. Vegyük a Cliffhanger pályát (a havas-jeges tájat és az ehhez illeszkedő hacukát viselő katonákat ábrázoló képek-videojelenetek innen vannak), itt is elképesztő, hogy milyen hullámvasutat össze nem hoztak. A Kazahsztánban játszódó pályán a célunk egyszerű: bejutni a bázisra, felrobbantani az üzemanyagraktárakat és letölteni holmi titkos katonai file-okat, majd elhúzni a csíkot. Piti feladat, mondhatnánk, a CoD4-ben csináltunk cifrábbat is.
Igenám, most viszont a pálya nem egy lineáris, csőszerű valami, végig intenzív harccal, hanem - mondjuk együtt! - egy változatos vidék. Egyszer a kontroller ravaszainak ütemes nyomkodásával kell jégfalat mászni, másszor egy eszelős hóviharban kell valahogy elnavigálnunk (az ellenfelek mozgását az Alien-filmekből ismerős kütyü segítségével követhetjük nyomon). Van lopakodás a bázison, és van páros kommandózás a jó öreg Soap McTavish-sel, az előző rész főszereplőjével. A pálya végét egy hatalmas, nyílt csata vetíti előre, ahol a parkoló - és ha jól tettük a dolgunkat: lángoló-robbanó - Migek között suhanva kell megvívni a harcunkat a feldühödött kazahokkal. És ezzel még mindig nincs vége, hisz az evakuáló helikoptereig egy kis hósikló nyergében juthatunk el; itt a fák kerülgetése mellett az elénk kerülő ellenfelekkel is el kell bánnunk.
A többi pálya is hasonlóképpen egyedi, mind kínál olyan jeleneteket, játékelemeket, fegyvereket, eszközöket vagy éppen járműveket, amelyeket máshol nem fogunk megtalálni. Lehet, hogy az egyik pályán sikoltozó civilekkel kerülünk szemben, máshol egy hatalmas szakadékba kell kötélen leereszkednünk, megint máshol egy vízalatti szakasza is lesz a megbízásnak, a negyedik helyen pedig mondjuk éppen a legvadabb, házról házra, szobáról szobára, méterről méterre zajló, elkeseredett küzdelemben lesz részünk. Lesznek még további járművek, a CoD4-ben látott fekete-fehér légilövölde is visszatér, és persze most is az egész bolygót bejárjuk Brazíliától Kazahsztánon át egészen Grúziáig. És ami a legjobb: a régi CoD-ok idegesítő scriptelése, örökké újratermelődő ellenfelei már a múltba tartoznak - most már mindenütt véges számú ellenfél vár ránk!
Sokan vártak kooperatív módot a játéktól, de ezt nem teljesen úgy kapjuk meg, mint azt talán a legtöbben vártuk: a teljes sztori páros végigjátszása helyett egy külön módban egy-két perces szuperintenzív küzdelmeket vívhatunk meg egy haverral online (vagy konzolon osztott képernyőn) párosban. Millió toplista lesz ezekhez a pályákhoz, ráadásul ezekből várhatóan serény ütemben érkezik majd az utánpótlás is.
A multiplayer küzdelmek terén ugyanúgy nem várhatóak alapvető változások, mint ahogy a singleplayer-mód sem ment át forradalmi átalakuláson. Maradnak a perkek, a szintlépések, a challenge-ek, a remekül megtervezett pályák. Igaz, kapunk újat mindenből, lesznek vadiúj játékmódok is, szóval a kulturált szórakozás gyakorlatilag évekig biztosított.
Az Activision saját számításai szerint a maga 13 millió feletti eladásaival a Call of Duty 4 minden idők legsikeresebb FPS-e. A Modern Warfare 2 (még nem dőlt el, hogy a végleges dobozon szerepel majd e a CoD felirat avagy sem) minden téren fejlettebbnek, modernebbnek, izgalmasabbnak ígérkezik, mint elődje, szóval a rekord valószínűleg hamarosan megdől. Persze ezt valószínűleg sem a kiadónál, sem a fejlesztőnél nem sokan bánják...