Tell Me Why - Ep. 1.Teszt

A belső csatornánkon épp azt meséltem a srácoknak, hogy jó ez a Tell Me Why, de mennyivel durvább lenne, ha a Dontnod egy kicsit elszakadna a tinidráma vonaltól, és egy kicsit bátrabban merne mondjuk olyan irányokba menni, mint a második epizódra batshit bolondériává váló Lovecraft Country. Mert a Tell Me Why remek narratív kalandjáték, remek érzékkel kapja el a műfaj szórakoztató elemeit, sőt külcsín terén is remek szintet hoznak a készítők. Csak egy kicsivel erősebben lángoló tűz, egy kis extra kakaó hiányzik belőle. A helyzet azonban nem reménytelen, pláne, hogy a sorozat egyharmadánál járunk még csak az első epizóddal.

Dobhatjuk tehát az ötrészes epizodikus konvenciót - a Tell Me Why picit rövidebbnek ígérkezik a pályatársainál. Egy jó 3-4 órás epizód után tehát még kétszer ennyi időt várhatunk, összesen három részre porciózva. Lehet, rövidebb volt a fejlesztésre allokált idő, de az is előfordulhat, hogy ebben a történetben épp ennyi van csak. Két testvérpárt követünk a sztori során, akik visszatérnek a gyerekkori városkájukba. Az alaszkai idill azonban csak fehér hótakaró a sötét alapzaton - a múlt ugyanis tragikus és természetfeletti titkokat rejt az ikrek számára. Alyson és Tyler egy sötét éjjelen menekülni kényszerültek a bekattanó anyukájuk elől, a menekülésnek pedig… hm, mondjuk úgy, egy hulla lett a vége. A testvéreket elkülönítik, majd tíz év javítóintézet és hiátus után a csapat újból összeáll felderíteni, hogy mi történt azon a bizonyos éjszakán…

Nem is lenne túl izgalmas a fenti felállás, ha nem csavartak volna rajta a fejlesztők. Tyler ugyanis lány testben felnőtt fiúlélek, aki az évek során testileg is átalakult - ez pedig eleve fejvakarásra ad okot az izolált kis alaszkai közösség lakói számára. Az ikerpárt ráadásul egy sajátos természetfeletti kötelék tapasztja egymáshoz, és az első epizód végén egy Lynch-re emlékeztető bizarr, már-már horrorisztikus elem is bejön a képbe, így az epizód elejét jellemző viszonylag langyos matiné-krimi jelenetek után körömrágva várom a következő epizódot. És azt a magyarázatot (már ha lesz), hogy mégis mi a fene fog történni a maradék kb. hat óra játékidőben …

Ugyanis az első epizód lassú, komótosan építkező. Inkább a hangulatra és karakterekre fókuszál, mint hogy a cselekmény gépezetét fűtse fel magasabb fordulatszámra. Ennél fogva (várhatóan) tényleg azok fogják kedvelni a Tell Me Why-t, akik szeretnek elmerülni a lélelktani kérdésekben, és szívesen bandukolnak néhány órát Alaszka optikailag igen vonzó kisvárosi környezetében. A Life is Strange 2 nálam egyelőre kimaradt, az LIS prevgen alapjai és a Before the Storm Unity-s bénázása után a Tell Me Why egy erős kategóriát lép felfelé. Hihetőbbek a karakterek, szép a táj, jók az effektek. Érdekes, hogy a csapat megmaradt most is a rajzfilmes-pasztelles ábrázolásmódnál. Viszont a játékos elgondolkodik azon is, hogy pl. a Supermassive filmszerű stílusát miért nem merték bevállalni a fejlesztők? Nyilván ez a vízfestékbe mártogatott hatás megmarad a Dontnod sajátjának, de tudtak a srácok már az előző generációban is határokat feszegető látványt produkálni - nem elvont gondolat még ettől is többet várni a grafikusoktól.

Mechanikák terén a szokásos feleletválasztós dialógusok adják a játékmenet érdemi súlyát. Ezek döntik el, hogy hőseink miként viszonyulnak egymáshoz és a város lakóihoz. Tyler és Alyson spéci képességét pedig fedezzétek fel magatok - bár nagy csodára ne számítsatok, leginkább az emlékekben lehet turkálni hőseink erejének köszönhetően. Nos, ezek után jöhet a második rész, amire már nem is kell sokat várni. A szeptember harmadikai megjelenés után egy hetet ugrunk előre majd a konklúzióig, amikor már nagyobb súllyal értékelhetjük a Dontnod újabb alkotását.

Érdekes, értékes, de kissé megfontolt tempóban haladó játék lett a Tell Me Why az első epizód alapján. Reméljük, csak fokozódik majd a nyomozás fordulatszáma, vagy ha mégsem, mélyül majd a misztikum. Családi drámákból és a nyomasztó emberi kapcsolatokból ugyanis van elég a való világban is…

Why GIF from Wh GIFs