Duke Nukem 3D: 20th Anniversary World Tour - SwitchTeszt

Bár a Duke Nukem 3D lassan versenybe száll a Street Fighter 2-vel meg a Worms-al a “Játék, amelyről a legtöbb bőrt lerángattuk” titulusért, mindettől függetlenül képtelen megutáltatni velünk a nagyszájú szőke macsó humanoid idegen-terminátor izomtibit. Máig elevenen él bennem az a fülledt nyári délután a kilencvenes évek közepe-végefele, amikor beköltözött a pécémbe a magyarul beszélő Duke, majd az első pályán tájékoztató jelleggel felhomályosított, hogy azok a kibabrált idegenek leszedték a gépét és ezért most a hátsójuk szoros rokonságba fognak kerülni a Herceg surranójával. Persze ez már annyira régen volt, hogy ha Mr. Nukemet életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte volna az intergalaktikus kúria ártatlan rendőrmalacok lemészárlásáért, már szabadlábon lenne - ennyi idő elteltével pedig az emlékeink sajnos ritkán őszinték. Mégis: kisebb beavatkozások árán a DN3D a mai napig jól játszható, sőt, kifejezetten szórakoztató FPS.

Dög előttem, dög utánam

Ha ránézel a játék alcímére és valami furcsa deja vu érzés kerít hatalmába, a hiba nem a te készülékedben van. Igen, ez a World Tour már 4 éve megjelent korunk kurrensgen gépeire, a semmiből egyszercsak megérkezett Switch verzió pedig igyekszik a gép adta lehetőségeket maximálisan kihasználni. Röviden: van mozgásérzékelés meg HD rezgés. A mozgásérzékelésnek hála a célozni jóval pontosabban tudsz majd, nomeg a bal JC lóbálásával instant kán-kánozásra bírod a Herceget. A HD rumble meg… hát rezegni rezeg, de csodát azért ne várj. A kiadvány egyébként bitre pontosan egyezik a nagygépes változatokkal - mondjuk szépen néznénk ki, ha egy 96-os játék kifogna a Switch hardverén - és a World Tour többféle “felzárkóztató” változtatást eszközöl. Mondjuk a kőkorszaki látványon nem sokat segítenek a játékba erőszakolt színes fények, viszont a sokakat elrettentő, a korszakra amúgy jellemző “meghalsz és kezdheted előről a pályát” szivatásra találtak orvosságot: a program folyamatosan követi minden lépésed / lövésed és ha kinyiffansz, egy kis csúszkán visszapörgetheted az időt, arra a pontra, amelyikre csak szeretnéd. Csalás? Persze, a “csak az eredeti megközelítés jó, minden más nem” vérpisták szerint ezzel már nem azt az élményt kapod mint ~25 éve, de a helyzet az, hogy korunk FPS játékosai, akik megszokták a minden sarokban felvillanó checkpoint feliratot, relative gyorsan agybajt kapnának a Duke Nukem-től. Nameg őszintén: az ezeregy backlog világában kinek van ideje harminchatodszorra is nekimenni egyetlen pályának, mert egyesek szerint úgy az igazi?

Táncolsz, kicsi?

Jómagam azon kevesek egyike vagyok, akik a kissé felemás Forever résszel is remekül elvoltak - hiába, van ezekben a régisulis FPS-ekben valami megmagyarázhatatlan báj. Ennek okán úgy gondolom, ez a kiadvány is leginkább azokat célozza meg, akik ott voltak anno és szeretnék újraélni (utazás közben, handheld módban) a Duke3D-t, különféle macerák nélkül. Ellenben valahogy nem látom korunk Fortnite játékosát, ahogy önfeledten futballozik az idegenek golyóival meg kivakolja a boss-ok nyakát belülről bélsárral. Szóval ha az utóbbi közegből jössz: csak óvatosan.

***Duke Nukem 3D: World Tour| Platform: Switch (tesztelt), PC, PS4, XO|

Kiadó: Gearbox; Fejlesztő: 3D Realms, Gearbox Software, Nerve Software, Sonka Games |

Megjelenés: 2020. június 23. ***

mcmacko is nosztalgiázik

Én is beleástam magam a 20th Anniversary rejtelmeibe, és azt kell mondjam iszonyat pozitívan csalódtam Duke kalandjában. A 3D Realms remek munkát végzett annak idején - ez a cucc még a mai napig pörget, hajt előre, a pályák rafkósak, az ellenfelekben van kihívás! A humor talán már nem üt akkorát, de sokat kihoztak a lehetőségekből, a visszatekerős móka, valamint a pályák menüből való elérhetősége és a világ körüli turné fejezete olyan extra, amit bármikor szívesen befogadok. Az Ion Fury óta tudjuk, hogy a Build portolás nem egyértelmű azért egy Switch esetében, szóval a Sonka-munkatársak is megérdemlik a vállveregetést, ha jól megy a játék a kis Nintendo masinán...