A BioShock első negyedórája játéktörténelmi felvezetés. A rendezés, a helyszínek és az, ahogy a jelenetet belső szemszögből nézzük végig… A mai napig beleborzongok az emlékbe, hogy amikor én ezt először láttam, mennyire le voltam taglózva. Arról nem is beszélve, hogy az immerzív FPS-ek műfajában az egész BioShock trilógia egy hatalmas mérföldkő volt. Deus Ex epizódok ide, megújult Prey oda, a három Bioshock mindenképp ott van a műfaj csúcsán. Ezért nagy az öröm, hogy a 2K nem felejtette el a trilógiát - a korábbi remasztik után most Switch-re látogat a három szoftver - és legnagyobb örömünkre kijelenthetjük: csodálatos portok születtek! A Virtuos nem vette félvállról a feladatot, amit kapunk, az pedig a mostani generációs csomag visszabutítása, ami ezzel együtt is bőven a korábbi generációs változatok fölé helyezi a Switch kiadást. Értitek, ugye?
Essünk neki a technikai részleteknek! A portok általában változó 1080p-s felbontást kínálnak dokkolva, hordozható üzemmódban pedig dinamikus 720p-t kapunk - mind a kettő komoly előrelépés a prevgen kiadásokhoz képest. Bár néhol kilóg a lóláb, és bizonyos effekteknél látszik az alacsony szintre visszahúzott beállítás, vagy ha nagyon heves jelenetbe szaladunk bele, akkor a távolsági tereptárgyaknál csúnyán kiül az alacsonyabb felbontásból fakadó pixelsereg. Főleg a csúcsra járatott PC kiadások után fura kicsit pixelesnek látni megint a BioShockot, de messze ne gondoljunk olyan butításra, mint amit a Wolfiknál vagy a Doomnál láthattunk. Az összkép megkapó, az effektek mindennel együtt is gusztusosak - a BioShockra hordozható és dokkolt formában is jó ránézni. Ki hitte volna az Infinite megjelenésekor, hogy pár évvel később ezt a jelenetsort egy kezünkben tartott gépen is átélhetjük majd! A teljesítmény 30 képkockára van normálva, és az én esetlen szememnek teljesen folyamatosnak is tűnt a látvány. Switch-nél ritkán érzem, hogy a hang (pláne hordozható módon) kiemelkedő minőségű legyen - itt a gépet kezemben tartva is zseniálisan érződik a tér, és a hangok eredeti forrása - nagy piros pont az audiomérnököknek, akiknek sikerült ilyen ügyesen kihasználni a masina beépített speakereit. A Borderlands után az irányítás is jobbnak tűnik. Bár a BioShock egy lassabb élmény alapvetően, a Joy-Conokkal is elfogadható irányítási sémát és analóg kar dinamikát sikerült a fejlesztőknek beállítani. A csomagban ott figyel az összes DLC is, ami újabb piros pont a kiadást kezelő csapatnak. BTW, azt hiszem végre itt az idő pótolnom a Burial at Sea-t...
És ha már a sorozatot záró DLC-ről beszélek, merengjünk egy kicsit az egyes epizódok érdemein. A BioShock első része felépített egy váratlanul ütős víz alatti utópiát, és megmutatta, hogy az Unreal 2.5 motor is képes 2007-ben úttörő dolgokat produkálni. A játék univerzumában több fantázia volt, mint korának több AAA játékában együttvéve. A folytatás ügyesen alapozott az előd letéteményeire, és megmondom őszintén, a Big Daddy-fordulat (te magad voltál A melák), valamint a pályadizájn számomra még túl is tudott nőni az előd érdemein. Ezt a részt annak idején PC-n játszottam, de jó volt viszontlátni Switch-en is ezt a nem mindennapi folytatást. Az Infinite pedig eléggé megosztja a játékosokat, de újra és újra elővéve mindig csak azt tudom mondani, hogy évtizedes remekműről beszélünk, ami mert más lenni, mint amit a rajongók vártak tőle. A kvantumfizikai utalások teljesen elvitték a játék sztoriját egy olyan irányba, ami szintén sokaknak nem tetszett - szerintem meg ilyen az igazi nóvum a médium történelmében. Azóta sem mertek mainstream játékban ilyen éretten a témához nyúlni.
Mindezt a sok jót pedig most megkapod Switch-en, egy gyűjteményes kiadás formájában. A mostani csomag főleg azoknak szól, akik nem játszották szénné korábban egyik részt sem. Ha Nintendo játékosként kimaradtak ezek a megjelenések a maguk idejében, most sem gáz pótolni az elmaradást. A BioShock trilógia a mai napig friss és erős élmény lesz, főleg akkor, ha először látod őket. Újrázni pedig csak akkor érdemes, ha azóta nem találkoztál a nagygépes remasztikkal. Mert mint minden jóból, azért a BioShockból is megárt a sok. Mire végig érsz a három játékon plusz a DLC-ken, nagyjából telítődni is fogsz a témával…