SkelattackTeszt

Amikor nem is olyan régen felbukkant egy új IP a Konami portékáján, sokan nem a Skelattackra számítottak. Az Ukuza csapatának játéka a semmiből jött és könnyen meglehet, hogy ugyanilyen viharos gyorsasággal is fog eltűnni sokak emlékezetéből.

A Skelattack ugyanis nem rossz játék, azonban pont annyi gyengeséggel küszködik, ami miatt nem tud igazán kitörni és emlékezetessé válni. Történetünk főhőse Skully (itt erősen próbálok nem valami X-aktás poént ellőni), aki az alvilág életteli teli városában, Aftervale-ben tengeti mindennapjait és készül a nagy próbájára. A rituálét azonban megzavarják a felszínt lakó emberek, akik a holtak világának kincsét, a kék lángot akarják megszerezni. Skully próbatétele tehát egy fokkal nagyobb tétet kap és hű barátjával, Imberrel elindul, hogy leszámoljon a megszállókkal.

A Skelattack játékmechanikáit tekintve egy klasszikus 2D-s platformer, tehát az oldalnézetes ugrabugrálás mellett kapunk nagyjából ugyanakkora mennyiségű harcot is. Az egyébként meglehetősen rövid kampány különböző területeken át vezet minket a végső boss-ig és természetesen az egyes régióknak is megvan a maga főellensége. Idáig tehát tankönyvi munka a Skelattack és sajnos a végigjátszás során sem tud semmi olyat előhúzni a tarsolyából, ami ebből a skatulyából kimozdítja.

Az egyszeri platformer szekvenciákat néha megtörik a fejlesztők azzal, hogy Skully helyett Imbert kell irányítanunk, ez azonban bizonyos esetekben inkább hátrány mint előny, különösen akkor, amikor a játék bizonyos pontjain a két főhőst elválasztják egymástól. Ez alapjaiban egy remek húzás lenne, hiszen a gyors váltásoknak köszönhetően ennél a pontnál a legváltozatosabb a játékmenet, egy apróság miatt azonban ez a játék legrosszabb szegmense.

Ez pedig annak köszönhető, hogy a játék elején bevezetett gyógyítási képességért Imber a felelős, amikor tehát együtt van csontos haverjával, akkor az ő segítségével tudjuk az életerőnket visszatölteni. Amikor azonban nincs mellettünk, akkor a gyógyítás egyetlen módja az ellenfelekből véletlenszerűen szerezhető gyógyital vagy a furcsa, zöld kockák segítsége, belőlük azonban talán az egész játékban találkoztam 5 darabbal.

Nem a gyógyítás lesz az egyetlen extra képesség, amivel a játék során találkozunk, ezek mindegyike pedig 2 dologban egyezik meg: egyrészt mindegyik használatához az ehhez szükséges erőforrás (mana?) kell, másrészt a központi városban fejleszthetjük őket két lépésben. Összesen 4 képességünk lesz, bár ezek közül igazából csak a gyógyítás lesz igazán hasznos, az ugyanis nem tudom, melyik fejlesztő agyából pattant ki, hogy a tripla ugrást is mana használathoz kössék (a double jump szerencsére alap), de így pillanatok alatt tették használhatatlanná.

Fejleszteni nem csak a képességeinket, hanem a nálunk lévő kardot is tudni fogjuk, utóbbi esetében az egyes területek végén szerezhető különleges nyersanyagokra lesz szükség, a skillek erősítését azonban más valutáért méri. Ezeket shardokkal tudjuk egyre hatékonyabbá tenni, shardot pedig vagy a legyőzött ellenfelekből vagy a pályákon gyűjtögetve szerezhetünk. Felhalmozásuk azonban nem mindig a legegyszerűbb feladat, köszönhetően a Sonic játékokra jellemző mechanikának, ami annyi tesz, hogy elhalálozás esetén a nálunk lévő készlet egy részét elveszítjük, ha pedig sokszor harapunk fűbe, akkor teljesen leapaszthatjuk a készletünket.

A Skelattack minimálisan bátorít minket a felfedezésre is, hiszen az egyes területeken egy-egy mellékküldetést is elvállalhatunk, ezek azonban inkább bolyongáshoz vezetnek, ugyanis a játékban található térkép a gyorsutazási pontok használatán túl bármi másra közel alkalmatlan, így a mellékes tennivalók teljesítése inkább a memóriánkat teszi majd leginkább próbára. (Én például képes voltam úgy teljesíteni a játékot, hogy az utolsó területen találtam egy kulcsot, a hozzá való zárat viszont nem és azt sem sikerült kiderítenem, mi miatt kellett volna megtalálnom a kulcsot.)

A Skelattack felmondja ugyan a leckét, azonban közel sem hibátlanul teszi, ráadásul semmi olyan pluszt nem nyújt (New Game+, rush mode, stb), amivel egyébként sem hosszú játékidejét kitolná. Lehetőségeihez mérten korrekten teljesít, azonban könnyűszerrel találunk nála jobb képviselőt a műfajon belül.

6/10