Persona 5 RoyalTeszt

A Royal tanúsága szerint az Atlus-nál fogták a Persona 5 kapcsán kapott összes kritikát - legyen az bármennyire jelentéktelen - és a lehető legtökéletesebb módon igyekeztek a hozzájuk kacsolódó részek átalakításával visszaadni az eredeti P5 élményt, miközben az új tartalmakkal az eredeti változatot ismerőknek is valami szokatlannal szolgálni.

Az egyik legnagyobb negatív visszhangot a Paloták felfedezésénél használható fedezékrendszer kapta, a Persona 5 ezen része ugyanis meglehetősen nehézkes volt a korlátozott kamerakezelési lehetőségek miatt. Nos, a Royal egy huszárvágással feloldja ezeket a problémák, itt ugyanis már lehetőségünk van teljesen szabadon forgatni a kamerát, így könnyebben mérhetjük fel a környezetünket. Valamint az átalakított irányításnak köszönhetően villámgyorsan tudunk a fedezékek között cikázni, illetve a biztonságot jelentő takarásból nyithatunk ki ajtókat, ládákat vagy üthetünk rajta az ellenfeleken, így tökéletes kontrollt kapunk az események irányítása felett.

Szintén a Palotákhoz köthető a Royal egy másik újítása is, nevezetesen az összes dungeon kisebb-nagyobb átalakításokon esett át, bekerültek teljesen új szobák és területek, melyekben egy különleges kiegészítő tárgy (Will Seed) darabjait gyűjthetjük össze, amit aztán természetesen a karaktereink erősítésére használhatunk fel.

A Palotákhoz kapcsolódó nagyobb átalakítások mellett a szabadidős tevékenységek kapcsán is egy igen komoly változtatást eszközölt az Atlus, méghozzá jelentősen csökkentették a hétköznapokon jelenlévő korlátozást a tennivalóinkat illetően. Az eredeti Persona 5 esetében kizárólag a hétvégéken volt lehetőségünk egy nap több különböző cselekvést is végezni, a hétköznapokon be kellett érnünk 1-1 választott opcióval. Ehhez képest a Royal szó szerint megduplázza a rendelkezésünkre álló kínálatot, hiszen most már lehetőségünk lesz az éjszaka során is elhagyni a Leblanc kávézó barátságos falait, így sokkal könnyebben lavírozhatunk a csapatunk tagjainak szóló tennivalók és a személyes tulajdonságaink fejlesztése között.

Erre pedig szükség is lesz, hiszen a Royal nem csak új társakat hoz be - szám szerint 2-t, Yoshizawa Kasumi és Dr. Maruki Takuto személyében -, hanem néhány esetében meg is változtatja a velük való kapcsolat kiépítését, így például korábban kötelezően történeti pontokhoz kötött társak lesznek opcionálisan felkereshetőek. Az új belépők és megváltoztatott társak kettőse új helyszínekkel, ezzel együtt természetesen tennivalókkal is készül, így még a megnövekedett szabadidő mellett is kénytelenek leszünk bizonyos esetekben áldozatokat hozni, tehát az eredeti játék ezen eleme egyáltalán nem veszik el.

A fenti néhány bekezdéssel még nem érnek véget a Royal újításai, a következőben a harcrendszert érintő változtatásokra koncentrálok, ugyanis ezekből is akad szép számmal. Elsőként nem is kifejezetten a harcokra térek ki, hanem az azok során elérhető tárgyalási opció kibővítéséhez. Szerencsés helyzet esetén lehetőségünk nyílik az ellenséges Personákkal tárgyalni pénz, használati tárgy érdekében, esetleg megszerezni őket a képességeik miatt. Ez továbbra is egy feleletválasztós rendszerben történik, a Royalban azonban finom utalásokat kapunk rá, hogy melyik Personának milyen a személyisége és ennek megfelelően milyen stílusú válasszal tudunk a kedvére tenni.

Lássuk magához a harcokhoz kapcsolódó változtatásokat. Először is minden Persona (így a társaink is) kapott egy passzív módosítót, melynek segítségével további előnyökhöz juthatunk az összecsapások során. Ezen felül a gyenge pontokat célzó knockdownok után előhívható Baton Pass (másik társnak adjuk a cselekvés lehetőségét) is kapott egy enyhe turbózást: minden egyes Pass után az aktuális tag támadóereje tovább növekszik, ha pedig elég sokszor tudjuk átadni a stafétát, a sort záró tag ingyen használhat bármilyen speciális képességet. Ez már önmagában sem rossz, ha viszont hozzávesszük, hogy a társakkal való közös szórakozások során a Baton Pass-t is tudjuk fejleszteni, mely magasabb szinten nem csak a támadóerőt növeli, de életet és a képességek használatáért felelős SP-t is visszatölt, akkor fogjuk csak igazán érezni jótékony hatását.

Az ellenfelek között pedig időről-időre felbukkannak az úgynevezett Disaster Shadow-k is, akik amolyan passzív segítőként jellemezhetők. Ők alapesetben nem támadnak meg minket, amennyiben viszont képesek vagyunk likvidálni őket, egy hatalmas robbanás keretében hagyják el a csatateret, amivel a még életben maradt társaikat megsebzik.

A végére hagytam a legnagyobb dobást, a Showtime támadások bevezetését. Ezek a különleges támadások a történetben való előrehaladás során nyílnak meg, amikor a csapat két tagja úgy dönt, hogy valami látványos mozdulattal akarják feldobni a harcok menetét. Mindegyik ilyen Showtime mozdulatra jellemző, hogy véletlenszerűen kerülnek elő az összecsapások során (vagyis nincs lehetőségünk bármikor bevetni őket), valamint olyan társ is kezdeményezheti, aki éppen a kispadon foglal helyet.

A Paloták mellett a játék másik nagy dungeone, a Mementos is kapott egy egészséges mennyiségű vérfrissítést. Először is egy új lakó, Jose költözött a folyamatosan bővülő komplexumba, aki ráadásul némi ellenszolgáltatásért cserébe nem rest különböző hasznos tárgyakkal vagy módosítókkal szolgálni. Először is a korábban már említett Will Seedekből ő tud tökéletes kiegészítőt fabrikálni, másodszor az egyes szinteken összegyűjthető virágok és pecsétek felhalmozásánál tudunk nála vásárolni. Előbbiekből különféle használati tárgyakat szerezhetünk, utóbbiakat pedig arra használhatjuk, hogy módosítsuk a Mementos szintjeit, így több tapasztalati pontot, pénzt vagy lootot gyűjthetünk, amennyiben a megfelelő fejlesztési kategóriákba invesztálunk.

Nem maradt érintetlenül a Velvet Room sem, ahol az új Personák alkotásánál a korábban már említett passzív tulajdonságok mellett néhány új lehetőség is helyet kapott, ezáltal minden korábbinál több variáció áll rendelkezésünkre. Az elődből is ismerős Guillotine, Group Guillotine, Gallows és Public Execution továbbra is elérhető, azonban megjelent mellettük az Alarm Fusion is. Ennek lényege, hogy ha kellően sokat harcolunk egy Palotában vagy a Mementos-ban, akkor beindul az Alarm a Velvet Roomban, ha pedig ilyenkor választunk bármilyen alkotási opciót, váratlan eredményekbe futhatunk. A normál kivégzéseknél az örökített képességek némelyike véletlenszerűen lecserélődhet, illetve olyan is előfordulhat, hogy az erősítés céljából feláldozott Persona nem ad XP-t a társának, cserébe más képességekkel gazdagodik. Ráadásul az Alarm Fusion alatt gyártott Persona további extrákkal szolgálhat a többi Persona számára, ha még a riadó alatt felhasználjuk egy másik folyamat során. Azt azonban észben kell tartani, hogy az Alarm alatt a Velvet Room minden egyes eszköze hajlamos a meghibásodásra, így többszöri használatnál váratlan eredményeket is kaphatunk.

A szabadidős tevékenységeket már részben érintettem, azonban néhány szó erejéig még kénytelen vagyok visszakanyarodni hozzájuk, ugyanis az új helyszínek és éjszakai kijárás mellett más bővítést is kaptak. Először is már nem csak azt láthatjuk a térképen, hogy éppen melyik társunkkal tudunk a város különböző pontjain interakcióba lépni, hanem az egyes területeken belül a fontosabb üzleteknél már azt is megtudhatjuk, hogy éppen melyik közösségi tulajdonságunkat tudjuk fejleszteni. A társak kapcsán pedig a párbeszédek megnövelt száma biztosítja, hogy valamivel könnyebben tudjuk náluk a bizalmi szintet maximumra tornázni.

Az Atlus olyan pontokon is hozzányúlt a Persona 5-höz, ahol valószínűleg semmi szükség nem volt rá, a végeredményt látva azonban mindenki csak örülhet, hogy a csapat a játék szinte egyetlen elemét sem hagyta érintetlenül. Semmi oka nem volt a készítőknek a párbeszédeknél látható karaktermodellek kibővítéséhez, a Royal újdonságait látva azonban sokkal jobban átérezhető a karakterek helyzete, hiszen a kimagasló szinkron mellé most már változatosabb arcvonások adnak remek kiegészítést.

Ha volt olyan pontja az eredeti Persona 5-nek, ami egyértelműen kimagasló pozitív fogadtatásban részesült, az a zenei kínálat volt, az Atlus azonban úgy döntött, hogy az eredeti soundtrackre több ponton is rálicitál, ennek köszönhető a Colors Flying High főcímdal, valamint a Last Surprise-t váltó új harci téma, a Take Over.

A legvégére pedig a koronát jelentő Thieves Dent kell megemlítenem, ami egyrészt egy játékbeli kihívásokat összesítő opció, másrészt egy kiállítóterem, amit a játékbeli teljesítményünk után rendezhetünk be, valamint a játékban megtalálható új minijátékok mellett itt is lehetőségünk lesz kicsit rivalizálni a csapattagokkal a Typhoon nevű kártyajátéknak köszönhetően. A Thieves Den kínálata a játékban való előrehaladás során folyamatosan növekszik, aki pedig az összes kihívást teljesíteni akarja, az felkészülhet rá, hogy hosszú órákra elég elfoglaltság vár rá.

A Persona 5 Royal egy olyan evolúciós lépcsőfoka az eredeti játéknak, ami nem csak önmagában indokolja a létjogosultságát, de egyben egy új szintet is felállít a sorozattal szemben, amiből az Atlus-nak a jövőben egyértelműen nem szabad lejjebb adnia. Elképesztő volt látni, ahogy a fejlesztők még azokon a pontokon is magukra licitáltak, ahol nem volt szükség rá, egy esetleges 6. résztől pedig ez a minimum, amit mostantól elvárhatnak a játékosok. Csak a sors fintorának köszönheti, hogy az újrakiadásokat általában nem pontozzuk, ugyanis egy boss harcot leszámítva erősen kellene gondolkodnom rajta, hogy az előd amúgy sem gyenge értékelését ne akarjam egy kerekebb számmal felülbírálni.