Elég nehéz helyzetben voltam ezzel a Van Helsing-gel, hiszen bár a stílust nagyon szeretem, sajnos az előzményekhez nem volt szerencsém. Azt tudom, hogy egy egész szép rajongótábor kerekedett a sorozat köré az évek során. Maga a harmadik rész nem egy mai darab, lassan 5 éve jelent meg PC-re (teszteltük is - KATT!) és a NeocoreGames most látta idejét annak, hogy a 2017-es Xbox megjelenés után PS4-re is ellátogasson idén kedvenc démon vadászunk.
Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem múlt el nyomtalanul ez a pár év, mivel a játék nem abba a kategóriába esik ami szanaszét fogja izzasztani a jelenlegi generációt és ennek ellenére egy pro-n is sikerült többször is nagyobb belassulásokkal találkozni amik előtt a legtöbbször értetlenül álltam. Nyilvánvalóan a grafika nem minden és néha a háttérben zajló folyamatok sokkal erőforrásigényesebbek mint amit a szemünk lát. Komplexitásban viszont nincsen semmi szégyenkezni valója a játéknak, az már az elején kiderül, mivel a 6 választható karakter már első ránézésre is megfelelő diverzitást nyújt a stílus rajongóinak. Jobban elmélyedve a képességek és úgy általában a lehetőségeink tárházában nem tudtam mással mint egy őszinte “Ejha!” felkiáltással nyugtázni, hogy a srácok mennyire egy mély és változatos rendszert tettek össze. És azt elhihetitek nekem, hogy a legkisebb változtatásnak vagy egy extra réteg hozzáadásának is milyen messzemenő következményei lehetnek.
Ami előtt még őszintén meghajlok az az abszolút remek világ és karakter/ellenség teremtés ami végig követi a sorozatot és a záró részben is nagyon erős. Maga Borgovia az érdekes steampunk alap hangulattal, rengeteg gépezettel, de közben a természethez visszanyúló lényeivel és megoldásaival igazán megtesz mindent, hogy ne legyen hamar egyhangú a végtelen hent. Gondolom ennek köszönhető a “The Resistance”-hoz köthető igazából “tower defense” mód ami gyanítom arra hivatott, hogy egy kis extra változatosságot nyújtson. Nagyon nem tudtam még elmélyedni benne de elnézvén a játék többi részét, nem hiszem kevésbé lenne kidolgozott ez a része.
Maga a történet elsőre elég kusza, tekintve, hogy ugye kimaradt az első két rész, viszont Lady Katarina és a hősünk közötti szinergia remekül feldobja az üresebb részeket is. Katika még egész rendesen testre is szabható ami még inkább segít abban az immerzióban, hogy igazi társunk a bajban és nem csak egy folyamatosan beszélő hologram. A grafikai csuklásokon kívül az egyetlen nagyobb negatívum számomra a tutorial szinte teljes hiánya volt, egy ennyire komplex játéknál nem sokat segített az a 10 ezer oldalnyi kisbetűs szöveg, amit a játék az elején nagy kegyesen megmutat: most akkor olvasd ezt el mind és vágni fogod, hogy mi van. Igazából még akkor sem fogod. De talán a Van Helsinget pont ezért szeretjük, mert a megfelelő elhivatottságot bőven meghálálja a játék a komplex játékmenetével. Nem való mindenkinek, viszont az évek alatt felépített rajongás abszolút megérdemelt.
*** The Incredible Adventures of Van Helsing III | Platform: PS4 (tesztelt) Xbox One, PC |
Ár: 4500 HUF | Kiadó/fejlesztő: NeocoreGames |
Megjelenés: 2020. január 31. ***