A nyári iszapmeleg uborkaszezonban mindig jól esik a fő sodrástól kicsit távolabb evező játékok árnyékában hűsölni - kiváltképp, ha a shooter zsáner képviselőjéről van szó. Ezek a játékok általában egy bizonyos ügyességi bullet-mechanika mentén egyensúlyoznak, ám a jobban sikerültek sava-borsa a klasszikus „lőj mindent, ami csak mozog” szinapszis mellett leginkább a komfortzónából kimozdító sajátos harcrendszereikben keresendő. Ha mindezekhez még skálázható és fokozatosan (!) felépített nehézség is társul, akkor olyan játékok születnek, mint az azték stigmákat viselő Pawarumi.
A retro-futurisztikus, mellesleg kiváló zenei hangzásvilággal megáldott Pawarumi nem titkolja, hogy sejtjeiben a Treasure 2001-es etalonnak számító Ikarugáját másolja: mindkettőben egy speciális hajót irányítunk, amely bizonyos színtranfszormációra képes annak érdekében, hogy növelje a sebzését az ellene érkező hordákkal szemben. Mindkét játék gyönyörű tilesetekkel dolgozik és mindegyik logikusan és polarizált pályafelépítéssel egyensúlyoz a bullet-hell és a laza lövöldözés között. A hajót bár jelen esetben Chukarunak hívják, az ún. polaritásváltó mechanika itt szintúgy jelen van, csak épp a Trinity metódusban nyilvánul meg.
A Manufacture '43 által készített indie lövölde fokozatosan pulzáló kibernetikus világában öt pályán keresztül kell visszaverni az ellent, ám ezúttal nem az űrhajó, sokkal inkább a lövedék vált színt. A Pawarumi az ősi kő-papír-olló mechanizmusra épül, melyhez a színskála piros zöld és kék tónusait használja. Habár az ellenséges objektumok is ebben a három árnyalatban tűnnek fel, egyáltalán nem mindegy, hogy mi milyen fajta ágyúval lövünk feléjük. A kombináció alapvetően háromfajta hatással bír: vagy a pajzsunkat tölti vissza (Boost néven fut), vagy a Super metert gerjeszti fel (ez az ún. Drain), vagy pedig maximalizálja az éppen célba találó töltet hatóerejét (Crush).
A Crush módban a zöld fegyvernek maximális hatóereje lesz a piros ellenfeleken, a vörös lézernyaláb hasonlóan hat a kék célpontokra, és a kék pedig a zöldekre nyújt komoly fenyegetést. Ezeket a kombókat különösen a stage és in-stage bossok esetén érdemes memorizálni - de abban is biztos vagyok, hogy a pályákat kitöltő gameplay-ben gyakorlás nélkül senki nem fogja ezeket aktívan használni. Pedig érdemes, mert a kombózásért az Ikarugához hasonlóan további bónuszok járnak.
A Drain módban a vörös nyaláb a zöld ellenfeleken a Superünket tölti, ugyanezt teszi a kék a piros, és a zöld a kék ellen. Hogy kicsit könnyebb legyen, a pajzsunkat visszatöltő Boost mód csak az azonos megfeleltetés esetén működik, azaz a kéket a kékkel, a pirosat a pirossal támadva aktiválódik és így tovább. A kő-papír-olló mechanizmus a Boost kivételével tehát elég jól abszolválható, persze ehhez kitartó gyakorlás is szükséges. Még szerencse, hogy a srácok a jól megtervezett HUD segítségével a lehető leginformatívabb kijelzőt valósították meg a fenti káoszhoz, így némi gyakorlás után már fél szemmel, zsigerből is vágni fogjuk, hogy éppen milyen üzemmódba kapcsoltuk az űrhajót és a választott színnek köszönhetően a támadásnak milyen hatása lesz az adott ellenféltípusra.
A remek hudhoz igazán nagyszerű látványvilág is társul: amennyire indie a Pawarumi, annyira látványos a szinergia a pálya különböző pontjai közt: nem ritkák a 360 fokos pörgések-forgások, vagy a magasba, illetve mélybe zuhanások. Ugyanennyire csapongó (pozitív értelemben) a dizájn is: az egész olyan, mint egy hullámvasút, ahol egyik pillanatban egy óriási robotféregen lövöldözünk, a következőben pedig egy fejjel lefelé fordított neonszínű piramisból kémleljük a pulzáló sivatagot. Ja, a legjobbat még nem is mondtam: egyetlen élet van csupán, így a pajzs visszatöltése kb. az egyetlen esély arra, hogy teljesíts a játékban, ami elég nagy genyóság főleg, hogy itt-ott azért indokolatlanul nehéznek tűnik a Manufacture játéka.
Persze a Pawarumi tudja magáról, hogy nem a könnyebbik fajtából való: ugyan a háromféle nehézségi szint között bőven akad szakadék (a könnyű kifejezetten élvezetes már elsőre is), a támogató és bátorító „Try again, you can do it” megjegyzései, a bombajó zenéi és a kiváló látványa mind jobban hozzátesz ahhoz, hogy sokadikra is elindítsuk a játékot. Remek darab ez így augusztusra - akár Xboxon, akár Switchen játszod.
8/10
A játékot Xbox One platformon teszteltük.*