Előfordult már veled, hogy csak aludni akartál egy jót, de az ablakod alatt bulizók nem hagyták, ezért hajnali 3-kor felkeltél, fogtad a sorozatgyilkos maszkod, meg egy méretes konyhakést, és szó szerint megölted a bulit? Reméljük, hogy nem, de a frissen tesztelt Party Hard 2-ben pixeles pszichopataként most virtuálisan megteheted, és ha ügyes vagy, a végére egy drogkartellt is megsemmisíthetsz!
A lopakodás és gondos tervezgetés miatt a Hitmanhez hasonlított Party Hard 2 előzményével ugyan nem játszottunk, a fentebb vázolt alaphelyzet azonban nem igényel túl komoly előismereteket. Az első rész elmebeteg őrültje tíz év után megint teljesen kikészül attól, hogy nem hagyják aludni, ezért egy Egyesült Államokon átívelő vérfürdőbe kezd, és a legbizarrabb parti helyszíneken bukkan fel, hogy mindenkit kinyírjon. Szerencsére a megközelítéstől és ügyességtől függően öt perc és félóra között teljesíthető pályák, valamint az azok közötti átvezetőkből kibontakozó idétlen történet is egyértelművé teszi, hogy amennyire beteg ez az egész koncepció, annyira nem szabad komolyan venni.
A 3D-s környzetetet és látványos fényeffekteket 2D-s sprite-okkal ötvöző ingergazdag pályák méretes játszóteret biztosítanak a trancsírozáshoz, ráadásul bizonyos elemeik véletlenszerűen generáltak, ezért valahányszor meghalunk, egy kicsit mindig újra kell tanulnunk őket. A játékmenet lényegét amúgy is a fix alaprajzú pályák alapos megfigyelése, kitanulása és újrajátszása adja, hiszen akkor tudunk a legeredményesebben gyilkolászni, ha rájövünk, kit mivel a legcélszerűbb eltenni láb alól, és hogy szükség esetén merre tudunk a leggyorsabban elmenekülni. A cél, hogy ténykedésünknek ne legyenek szemtanúi, de mivel gyakran opcionális feladatként megjelenik mindenki kinyírásának lehetősége, ezért ha lebuknánk, még mindig rendezhetünk totális vérfürdőt - ez már csak egy ilyen életre nevelő játék.
Sorozatgyilkosnak lenni sem könnyű, hiszen ha csak úgy vaktában nekiállunk gyilkolászni, pillanatok alatt ránk hívják a rendőrséget, de a játék kiszámíthatatlan jellegéből fakadóan az is előfordulhat, hogy mesterien kiagyalt tervünket a váratlanul felbukkanó, és emberünket péppé verő Terminátor szúrja el. A pályákon alapból is elég bizarr figurákba futhatunk (banánnak öltözött csávó és társai), és profiként játszhatunk úgy is, hogy a sorozatgyilkos ösztönünket (Party Vision!) követve csak a célpontokat, például a dílereket intézzük el. Rengeteg halálos csapdaként funkcionáló tereptárggyal léphetünk interakcióba, felvehetünk egy rakás kombinálható eszközt, némelyik NPC-t lefizethetjük vagy leitathatjuk, a Multi-Kill képességgel egyszerre féltucat körülöttünk táncolót is kivégezhetünk, és így tovább, lehetőségek vannak dögivel. Megbuherálhatunk elektronikai eszközöket, hogy azok felrobbanjanak, vagy vízzel (esetleg benzinnel!) fellocsolhatjuk a padlót, hogy utána egy zárlatossá tett kütyü egyetlen szikrája bevégezze a többit.
A tizennégy változatos pályát és négy eltérő képességű karaktert kínáló Party Hard 2 hiába tűnik könnyed agyatlanságnak, morbid humora mellett a türelmet alaposan próbára tévő játékmenete miatt sem való mindenkinek. Mivel elsősorban lopakodós játék, amiben ráadásul nem lehet menteni, és olykor a mesterséges intelligencia is megőrül, elég sokszor kell egy-egy pályát újrakezdeni akár fél órányi játékidőt is elbukva. A mechanikák sincsenek agyonmagyarázva, így ahhoz is kell némi idő és próbálgatás, mire bizonyos dolgok használatára rájövünk, ahogy sokszor elsőre az sem egyértelmű, hogy mikor ki hogyan reagál ránk.
Cserébe van villámgyorsan tanulható irányítás, egy parti témához zseniálisan passzoló, fülbemászó soundtrack, játszhatunk co-opban, hatalmas szabadságot kapunk a játékstílusunk megválasztásában, és nagyokat röhöghetünk az A.I. váratlan húzásai következtében kialakult abszurd helyzeteken.
Az időigényes tervezgetést és újrapróbálást, valamint az akasztófahumort jól toleráló játékosok számára komoly sikerélményt és nagy röhögéseket is tartogat a teljesen elmebeteg és esetenként meglepően nehéz Party Hard 2. Esztétikusan pixeles pályái nem csak változatos helyszíneket tárnak elénk, de újrajátszhatóságban is erősek, akit pedig igazán elkap a parti hangulat, a négy játszható pszichopata okán akár többször is végigbulizhatja a 6-7 órás kampányt. A nehézkes belerázódás, váratlan nehézségi tüskék és a kisebb bugok miatt néha a kelleténél jobban próbára teszi a türelmet, de kis részletekben fogyasztva már csak a zenéi miatt is el lehet rá bólogatni.
7/10
***Party Hard 2 | Platform: PC
Kiadó: tinyBuild Games | Fejlesztő: Pinokl Games
Megjelenés: 2018. október 25. ***