OmensightTeszt

A "Mi lenne, ha..." kérdés nem idegen a Spearhead Games csapatatától, hiszen korábbi játékuk, a Stories: Path of Destinies szintén ezen alapelv köré építette a mechanikáit. Reynardo ismétlődő kalandjaihoz kísértetiesen hasonlít a csapat legújabb játéka, az Omensight, bizonyos pontokon azonban másképp billen a mérleg nyelve.

Urralia világa nem épp legboldogabb napjának néz elébe. A Pygariai Birodalom éppen egyesíteni készül az összes népet, ennek azonban nem mindenki örül. Ilyen Rodentia is, az ellenállók pedig minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy Indrik császár nagyszabású tervét keresztülhúzzák. A súlyos áldozatokkal járó összecsapásokon túl a világvége is előkerül, hiszen színre lép mindezek előjele, a mi karakterünk. Harbingerként a feladatunk pedig nem a világ elpusztítása, éppen ellenkezőleg, annak megakadályozása lesz.

Ez azonban nem lesz könnyű feladat, hiszen mindössze egy nap leforgása áll rendelkezésünkre, hogy rájöjjünk, kik is állnak az armageddont elhozni készülő ördögi terv mögött és megállítsuk őket. Szerencsére az idő nekünk dolgozik, pontosabban a lehetőség, hogy Urralia utolsó napját újra és újra átéljük. Erre pedig szükség is lesz, hiszen minden egyes nap más és más titkokat és nyomokat fed fel, amik egyre közelebb visznek minket a célunkhoz.

A Stories-hoz hasonlóan az Omensight is egy viszonylag kötött útvonal tucatnyi újrabejárására, valamint az ezek során erősen jelen lévő harcokra építkezik. Utóbbi esetében a csapat némileg tovább merészkedett, az Omensight ugyanis sokkalta sokoldalúbb ezen a téren. Az eltérő erősségű ütések mellett érdekesség, hogy blokkolni nem tudunk, ellenben jól időzítve bármilyen támadás elől kitérhetünk, ráadásul a későbbiekben a legtöbb támadásunk alapja a kitérésekből fog adódni. Természetesen ahogy haladunk előre, úgy nyílnak meg újabb és újabb képességek és támadások, illetve az egyes napok során összegyűjtött valutákkal szerezhetünk további passzív képességeket.

Ezeket egészíthetjük ki a szintlépések során megnyíló újabb különleges képességekkel. Ezek érdekessége, hogy kizárólag a megfelelő mennyiségű pont összegyűjtése utáni magasabb szintekre jutással szerezhetünk hozzájuk fejlesztéseket, ráadásul ezeket a játék adott tempóban adagolja, nincs tehát hatásunk rá, hogy mikor melyik képesség fejlődik tovább. Ezzel egyben egy kis szerencsejátékot is csempésztek a dologba a fejlesztők, hiszen első alkalommal sosem tudhatjuk, mivel is leszünk gazdagabbak.

Dacára annak, hogy a harcok ezúttal jóval változatosabb formában vannak jelen, a csapatnak nem sikerült hibátlanul megvalósítania minden összecsapást. Ennek legfőbb oka, hogy a kötött kamera miatt néha meglehetősen nehéz lesz a teljes játéktér fölmérése, ez pedig néhány összecsapásnál könnyen jelenthet kudarcot. A dolgokat ráadásul tetőzi, hogy a legkomolyabb nehézség a legapróbb hibázást is kegyetlenül torolja meg, ember legyen a talpán, aki ezt választva vágna neki a játéknak. Ettől eltekintve a harc maga nagyon élvezetes, a blokkolás hiánya ad egy igen sajátos ízt a küzdelmeknek, az előrehaladás során pedig folyamatosan vezet rá minket újabb és újabb taktikák alkalmazására.

A már említett rögzített kamera nem is a harcoknál fog leginkább zavarni minket, hanem a platformer részeknél. Ezekből szerencsére nincsen túl sok, azonban még így is könnyen a vesztünkbe ugorhatunk, mivel nem lesz könnyű mindig pontosan elhelyezni, honnan hová is szeretnénk érkezni. Az egyes küldetések újrajátszásával idővel persze hozzászokhatunk, azonban folyamatosan résen kell lennünk, mivel ugyanaz a pályaszakasz az előrehaladás során némileg képes megváltozni, ezáltal a már rutinnak tűnő mozdulatokat is módunkban áll elhibázni.

Vizuális oldalról az Omensight a Stories alapjaira építkezik, a kezdetben pompás színekben tetszelgő Urralia a cel-shaded grafikával a játék végére kellően komor képet is tud mutatni. Zenei oldalról a felcsendülő betétek könnyen keltik más játékok érzését, nem egyszer foghat el minket déjà vu egy-egy szám alatt. Ez egyszerre mutatja a fejlesztők inspirációs forrásait, ugyanakkor némileg több eredetiséget is elbírt volna a játék ezen oldala.

A Spearhead Games ismét jól bánik a szűkös erőforrásokkal, az Omensight ügyesen használja fel a már ismert helyszíneket és karaktereket az időutazásos mechanikának köszönhetően. A csapat ezúttal a harcra helyezett nagyobb figyelmet, ennek megvalósítása azonban nem lett minden szempontból tökéletes. Ennek ellenére a dinamikus összecsapások és képességek egyvelege ellensúlyozni tudja a kamerából adódó nehézségeket. Ha ezen az úton haladnak, a következő játékuk mindenképpen csak jobb lehet.

***Omensight | Platform: PC, PS4 (tesztelt)

Kiadó: Spearhead Games | Fejlesztő: Spearhead Games

Megjelenés: 2018. május 15. | Ár: 20 euró***