A filmek és videojátékok határmezsgyéjét a kilencvenes évek legelejétől próbálja elmosni a játékipar. Manapság főként a narratív kalandjátékok egy bizonyos ága, illetőleg az indie-szcénában fel-feléledező FMV programok viszik tovább ezeket a szálakat - a Hidden Agenda pedig valahol a kettő vonulat közé lövi be magát. Supermassive-ék az Until Dawn látványvilágát ötvözik a döntéshozatali mechanikákkal operáló, történetmesélős kalandjátékok stílusával. Az eredmény a külső szem számára pedig egy olyasmi thriller lesz, amely a népszerű amerikai sorozatokra is vastagon emlékezteti az embert. Miután körbejártuk, hogy milyen sokrétű hibriddel is van dolgunk, bogozzuk is ki azokat a bizonyos hátsó szándékokat!
Két fő ponton érdemes a Hidden Agenda által nyújtott szolgáltatásokat elemezni. Elsősorban egy narratív kalandról beszélünk, ahol egy nyomozónő és egy ügyésznő szemszögéből kísérhetjük végig egy sorozatgyilkos utáni nyomozás utolsó csavaros napjait. A sztori kicsit sablonos, a karakterek nemkülönben, de a túlságosan is ismerős alapfelállás mellett már eleve élményszámba megy, hogy testközelből lehetünk részesei a történetnek. Adott fordulópontokon döntéseket hozunk, a felelősség súlyát pedig a PlayLink szolgáltatásnak köszönhetően megoszthatjuk a baráti társasággal is. Külön poén, hogy ilyenkor a döntéseket vagy statisztikailag hozzuk meg (azaz, a többségi szavazatokkal megy tovább a történet), vagy pedig a QTE- és az elrejtett objektum szakaszoknál bezsebelt bónusz pontok segítségével átvehetjük a többiektől a döntés jogát. Persze vannak további apró fondorlatok is a rendszerben, de ezeknek a felderítését már rátok bízzuk. A móka már kétszemélyes módban is fokozódik, és - tapasztalatból mondom - olyanokat is behúz a dolog, akiknek nem vág fő profilba a videojátékosdi. Persze ez a buli sem tart örökké, teljesítményünktől függően a játék másfél-két óra alatt végig ér. Ha bénázunk, akkor nyugtalanítóan rossz befejezéssel, ha ügyesek vagyunk, nos, akkor sem feltétlenül minden téren kielégítő lezárással. A Hidden Agenda-ról fontos tudni, hogy nincs úgy kihegyezve a pillangóhatások körülményeinek magyarázata, mint például egy Telltale játékban. Az indítékok sokszor homályosak, nincs elég karakterismeretünk ahhoz, hogy kitaláljuk például, a társunk mire-hogyan reagálhat. Abban sem lehetünk biztosak, hogy egy hisztis kirohanás épp nem hoz-e sikert az adott helyzetben, máskor pedig a váratlan nyugodtság lehet a nyerő. Sokszor hektikusnak érezzük majd cselekedeteink hullámait - ez egy pontból nézve lehangoló, mivel nem tudunk csípőből tudatosan játszani. Másrészről viszont izgalmas és intellektust feltételező kihívás fakad abból, hogy nincs ámerikai mozifilm jelleggel a képünkbe hajítva az agyonmagyarázott szuggesztió. A történet áramlását nem nagyon tudjuk kisiklatni a fősodorból, de azért sok kulcsdolog változhat egy-egy végigjátszás során.
Ezen a ponton pedig a külsőségeket is elő kell vennünk. Mint az Until Dawn esetében, úgy a Hidden Agenda-nál is döbbenetesen jó, szájtátós filmszerűségben lubickoló jeleneteket fogunk kapni. A látványvilág egyértelműen a Supermassive-ra jellemző stílust hozza, az Unreal motor képességeit pedig totál egyedi módon használják a készítők. Persze a nappali jeleneteknél, egyes arcmimika-láncolatoknál kilóg a lóláb, de ez csak azért van, mert a látvány összhatása máshol amúgy példásan magas színvonalú. Pro-n akadozásnak nyoma sincs, a telefonos kapcsolat végig stabil, a telók érintőképernyőjét használó kurzor funkció pedig többnyire jól csinálja a dolgát. Egy esetben tűnt lassúnak a rámutatós QTE szakaszoknál a Wifi hálózatot alkalmazó telefonos irányítás, de ez egy eleve szívatós feladat miatt tűnt ki az amúgy általában könnyű, sokszor eseti játékosok által is teljesíthető ügyességi részek közül.
És a legjobb dologról még nem is beszéltünk. A program kiváló magyar feliratot és minőségi szinkront kapott, amely minden szempontból hozza a mozis színvonalat, és - bár a cikkíró kifejezetten szeret angol nyelven filmeket nézni, játszani - a hazai hangsáv magasabb szintre emeli a filmes élményt. Gratulálunk a kiadónak és a szinkronmunkát elvégző munkatársaknak. Nem lenne rossz más játékokban is viszontlátni ezt a minőséget.
A Hidden Agenda mechanikáit tekintve egy nem túl kiemelkedő, inkább egy érdekesnek tűnő játékprogram. Ellenben élményként egyszer, sőt, még másodjára is izgalmas és maradandó tud lenni a rendőrsztori. A közösségi PlayLink funkciók talán kicsit erőltetett trükknek tűnnek, de nyugtasson meg mindenkit a tény, hogy a sima kampány mellett egy többszereplős-versengős lehetőség is a csomag részét képezi. Itt az egyes játékosokra húzott „hátsó szándék” feladatok tovább bogozzák a válaszaink mögötti indítékokat. Egy tettre kész tökös társaságot pedig lazán le tudsz kenyerezni egy házibulis végigjátszással, ami alig tart tovább, mint egy asztali társasozós kör. A Playstation 4 kínálatának nem lesz kihagyhatatlan példánya a Hidden Agenda, de ha bírod a kiemelkedően jól kinéző játékokat, és kedveled a különleges, experimentális megoldásokat, úgy nyugodtan ruházz be a jelenleg egy Blu Ray mozifilm áráért kapható történetbe.
***Hidden Agenda | Platform: PS4 PlayLink (tesztelt)
Kiadó: SIEE | Fejlesztő: Supermassive Games
Megjelenés: október 24. | Ár: 5990 Ft***