Impact WinterTeszt

A nyár berobbanásával bizonyára sokan kutatnak valamiféle hűsítő szórakozás után: ha videojátékokról van szó, akkor a tél, mint téma abszolút tökéletes erre a célra. Még akkor is, ha minden idők egyik legkeményebb teléről van szó, az Impact Winter ugyanis - ahogyan azt a címe is mutatja - egy poszt-apokaliptikus Földön játszódik, ahol egy aszteroida becsapódását követően új jégkorszak köszöntött be. Ebben a kegyetlen világban kell túlélnie Jacobnak és négy társának.

Az Impact Winter legfőbb mozgatórugója - és egyben azon eleme, ami a komolyságot kissé feloldja, "játékosítja" - a Visszaszámlálás: egy elhagyatott templomban meghúzódó hőseink rejtélyes rádióhívást kapnak, mely szerint harminc nap, és érkezik a segítség. A "trükk" az, hogy ezt a harminc napot gyorsabbá tehetjük, szó szerint: feladatok teljesítésével és felfedezéssel értékes órákkal hozhatjük közelebb a felmentősereget, ahelyett, hogy ücsörögve várnánk, hogy aztán inkább szépen éhen haljunk. És lényegében ez is az Impact Winter lényege: egy túlélő-kalandjátékról van szó, ahol a legfőbb feladat az életben maradás és a rendelkezésünkre álló erőforrások gondos beosztása.

Harminc nap persze hosszú idő, még úgy is, hogy az Impact Winterben gyorsabban telik, mint a valóságban: bőségesen elég arra, hogy különösebb bénázás nélkül is az örök tél martalékává váljunk. A készletek ugyanis végesek: mint említettem, a templomban várakozva lehetetlenség kihúzni, ezért kalandra kell indulnunk a felszínen, hogy ételt, vizet, gyógyszereket és fűtőanyagot találjunk magunknak és a csapatunknak. Az alapokat gondosan megtanítja nekünk a játék, utána azonban elengedi a kezünket: kapásból négyféle küldetésszálon indulhatunk el (kitalálható: minden társunk ad egyet-egyet), melyek között akad vadászat, recept-felderítés és elektronikai kütyük beszerzése is. Meg aztán rengeteg minden egyéb, ahogy haladunk előre - és aztán még több, ahogy a derékig érő hóban bóklászva más bajbajutottakra találunk, akiknek szintén segíthetünk boldogulni, ha szeretnénk.

Az Impact Winter bája éppen ez: a cél állandó és nagyon konkrét (éld túl a harminc napot), ám hogy miként érsz el odáig, az nemcsak személyenként, de végigjátszásonként is változni fog. Könnyed szórakozásra azonban ne számítson senki: mivel minden a túlélés körül forog, ezért számos nehezítő körülmény akad. Nekünk kell menedzselnünk négy társunkat, ügyelve arra, hogy mindig legyen számukra kellő mennyiségű étel és ital, a tűzre is ügyelni kell, na meg az sem árt, ha mindig adunk nekik valamilyen feladatot, az alacsony morál ugyanis szintén rossz hatással van rájuk. Mindeközben persze a felszínt is járnunk kell, alapanyagok és felszerelések után kutatva, itt sem tehetünk zsebre azonban mindent, ami utunkba kerül: a szűkös eszköztár egy-két perc alatt megtelik, ha mindent belepakolunk, így mindig alaposan meg kell válogatnunk, mire van szükségünk éppen. Mindezekből kitalálható, hogy az Impact Winter nem a türelmetlen játékosoknak szól: tudnod kell lemondani dolgokról és tudatosan járni a világot, különben hosszú távon a saját (és csapatod) túlélését teszed nehézzé.

Ez a fajta sokrétűség persze jót tesz az Impact Winternek, hiszen éppen a szabadság nagyítja fel a játékos döntéseit. Nagy kár azonban, hogy az alapvetően teljesen jó koncepció a megvalósítást tekintve bőven hagy kívánnivalót maga után. A játék összességében igen befejezetlen hatást kelt: rengeteg az aprócska bug, melyek kizökkentik a játékost, és bár ezek egy részét már javították a megjelenés óta, még így sem nehéz olyan szituációba keveredni, ahol beleakadunk valamibe, vagy egyszerűen csak sokadik gombnyomásra is képtelenek vagyunk bemenni egy ajtón. Az irányítás külön tortúra: kontroller nélkül neki sem érdemes állni a játéknak, de még azzal is borzasztó következetlen tud lenni. A menürendszerről nem is beszélve, amit hosszú távon is nagyon nehéz megszokni: a szerteágazó rendszer (társak, küldetések, alapanyagok stb.) miatt nyilván igen összetett az egész, a dizájnereknek azonban nem sikerült mindezt olyan formába önteniük, hogy átlátható és könnyen kezelhető legyen, ami azért nagy baj, mert a játékidő egy jelentős részét ennek böngészésével kell töltenünk. Végezetül a töltési idők azok még, melyek aláássák kicsit a játékélményt, a nem ritkán fél percnél is hosszabb várakozások ugyanis szintén kényelmetlenné teszik a felfedezést.

Kissé szomorú ugyan, de számos olyan játékkal találkoztunk már az elmúlt években, melyeket kipróbálva az volt a konklúzió, hogy "most még nem az igazi, de néhány hét vagy hónap múlva érdemes lesz visszanézni rá". Az Impact Winter szintén ebbe a sorba állt be: az alapötlet teljesen rendben van, és akik szeretik a szabadságot, illetve a tipikusan "pepecselős" játékmenetet, azok könnyen meg fogják találni benne a számításukat. Nagy kár azonban, hogy mindez egy kissé kényelmetlen, félkész érzetű játékban manifesztálódott.

Az Impact Winter poszt-apokaliptikus alaphelyzete lerágott csont ugyan, komoly szabadságot nyújtó játékmenete azonban teret nyújt annak, hogy izgalmassá tegyük magunknak. Nagy kár, hogy a sokrétű gameplay mellé erősen csiszolatlan megvalósítás párosul, hiszen hiába az összetett túlélő koncepció, élményként már aligha nevezhető nagy számnak a Mojo Bones alkotása. A később érkező konzolos verziók megjelenésekor azért érdemes lesz rá visszanézni!

***Impact Winter | Platform: PC

Kiadó: Bandai Namco | Fejlesztő: Mojo Bones

Megjelenés: május 23.***