Erős, roppant erős a kisértés, hogy a Tekken 7-ről alkotott véleményemet leginkább a bunyós műfaj analógiáival mutassam be. Ilyen körmondatokkal készültem, hogy: "a Tekken 7 az a Tekken 6-nak, ami a Soul Calibur V volt a Soul Calibur IV-nek, a fájdalmas karakterfelhozatal-csere nélkül". Vagy: "ami a Street Fighter V-nek egyáltalán nem sikerült (rajtrácshoz állni időben, normális tartalommal), az a Namconak az egyetlen elkerülendő csapda volt - és még így is majdnem belesétáltak: éveket vártunk egy tartalmilag talán még így is picit foghíjas folytatásra."
Na. Ez mind rendben is volna, de az tagadhatatlan, hogy a Tekken mint franchise távolabb ér el, mint az igazán hardcore játékosok rétege. A Tekken jelenti sokak számára a beugrót a 3d világába, és épp elég év telt el a legutolsó számozott epizód óta ahhoz, hogy egyfajta lájtos nosztalgia is felmerüljön, ha a széria neve előkerül. Az új részt pedig valóban régóta várjuk: már több éve kint van a japán/dél-koreai játéktermekben a játék, így a várása egyfajta hagyománnyá vált. Ám érkezzen bármikor is, egy ilyen volumenű bunyós címet mindig kiemelt érdeklődés fog övezni. Három központi kérdést kell megválaszolnom, ha azt kell eldöntenem, hogy a Tekken 7 megéri-e a figyelmet. Ezek a kérdések újra és újra felbukkannak a műfajban, komoly meglepetésre tehát kár számítani.
Egy: sikeresen el tudja-e adni magát a játék csomagként, a sorozat folytatásaként? Jól sikerült-e az Unreal 4 motorra átállás, és megállja-e helyét a játék a mostani kínálatban is? Erre a kérdésre a legkönyebb megadni a választ. Igen. A Tekken 7 visszatérő karakterei rengeteg átdolgozot animációval hozzák a régi mozdulatokat abszolút modern részletekkel, és bizony elegendő új karakter, a játékrendszert érintő módosítás került bele a csomagba, hogy ne fussunk bele olyan problémákba, mint más szériák foghíjasabb részeivel. Remekül mutatnak az új helyszínek, kifejezetten látványosak a felturbózott effektek, megint csak úgy érzem, hogy a Soul Caliburhoz nyúltak inspirációért, helyesen. Őszintén szólva nem is nagyon tudnék a játékmenet frontján olyan dolgot mondani, amit korábbi Tekken-epizódokban jobbnak tartanék. Külön kiemelném a Rage Art-okat, a Tekken 6-ban debütált rendszer evolúcióját, amelyek az SF vagy az SCV super támadásaihoz hasonlóan látványos animációval (és gyakran támadást felszívó páncéllal) bírnak, és általában a sérült karakterek utolsó esélyeit jelentik. De: amíg az SFIV "ultra" támadásai megosztották a rajongókat, addig nem hiszem, hogy a Tekken esetében ez lesz: ezek a mozdulatok nem biztosítanak immunitást a másik támadásai ellen, és bár valóban erős fegyverek, nem rendezik át teljesen a csatateret. Jól mutatja a fejlesztők megfontoltságát, hogy a Rage Art aktiválása után elveszik a Rage állapot, ami egyébként megnövelt sebzést jelentett a karakternek. Ha tehát erre teszed fel minden lapodat, akkor utána már nem marad lehetőséged a Rage bónusz előnyeit élvezni. Kifinomult, jól átgondolt bővítés ez, az ilyeneket lehet igazán szeretni egy ennyire kiforrott széria új részében.
Oké, van egy rakás karakter, köztük egy csomó tényleg jól sikerült újonc (csak Lucky Chloe-t ne említsétek, mert vele még engem is ki lehet kergetni a világból, pedig a T6-ban debütált újoncok extravagáns dolgai még kifejezetten vonzottak is), de mi a helyzet a másik Nagy Kérdéssel? Azzal, hogy ha valaki nem más játékosok ellen, hanem egyjátékos tartalomban elmerülve képzeli el a Tekkenes pályafutását, akkor megéri rohanni a boltokba (vagy a digitális piacterekre) a játékért? Nos, erre a válaszom egy sóhaj lesz. Nem. A Tekken 7 tartalmaz ugyan egy robosztus (az eddigieknél is keményebb) kusztomizációs felületet, ahol úgy öltözteted karaktereiedet, ahogy nem szégyelled (dádá a Namconak a fizetős ruhadarabok miatt, bár elvileg ingyenes dlc-k is jönnek majd), és ehhez kapcsolódik a Treasure Hunt mód, ahol gépi ellenfeleket gyapulva nyithatod meg az újabb és újabb kiegészítőket - de ha összetett kampány módra vártál, akkor ne tedd: ezt most nem fogod megkapni. Van egy robosztus történetes mód, a maga szokásos Tekkenes bizarrságaival (és egy igazán decens vendégkarakterrel, Akumával, akit roppant cool módon integráltak a sztorimódba, Heihachi haragosaként). Van egy kötelező (hallod, Capcom?) Arcade mód, a szokásosnál kevesebb befejezéssel, és persze a gyakorló/ember elleni üzemmódok. Nincs szereptévesztésben élő (és nyilvánvalóan a kompetitív porondon használhatatlan) gear-gyűjtögetés, nincs xp-vadászat, és szerencsére a lootbox-szisztéma sem akasztja meg a VALÓDI fejlődést: a helyezkedésben való növekvő tapasztalatodat és a kombók megtanulását. A sakkot sem úgy tanuljuk be ugye, hogy véletlenszerűen új figurákat kapunk, hanem úgy, hogy...nos, megtanuljuk a lépéseket. Na ugye. Hogy? Ne üvöltözzek tovább a felhőkkel? Rendben. A bunyós játékokkal kapcsolatos elvárásokat teljesíti a játék: mindent megad a játékosnak, amire ebben a műfajban szüksége lehet.
Két pillér, ebből egy sima ügy a Tekken 7 számára, a másik már megroppant. És a harmadik pillér? Na, az az online mód. A Tekken 6 heteken át használhatatlan volt, és így is emlékeztek rá (pedig a patch után..!), a Tag 2 már alakult, de nem volt mindenki elégedett - a Tekken 7, nos, amikor működik, akkor tökéletes. Tökéletes abban az értelemben, hogy input lagnak nyoma nincs a 4-5-ös kapcsolatokkal, a pécés változatot tesztelve pedig volt, hogy kevesebb idő alatt találtam ellenfelet, mint amennyi idő alatt más játékban egyáltalán a ranked menüig eljutok. A PS4-es változatban sok matchmaking hibáról számoltak be, hibaüzeneteket pedig a pc-s is hajlamos újra és újra feldobni, ellenben: a várakozás alatt is gyakorolhatunk, és még 1-2 error után is kifejezetten gyorsan jutunk működő ellenfélhez. Összességében tehát: az online meglepően jól működik - és a nap végén az elszánt rajongótábor többségét ez érinti majd a legjobban, méghozzá pozitívan, és hosszú távon.
Sajnálatos, hogy mindenki hajlamos más spektrumon értékelni a játékokat, mint akár 6-7 évvel ezelőtt. A DLC-vadászatok, a folyamatosan töltődő Xp-csíkok, lootboxok (amikbe én is hajlamos vagyok beleszeretni időről időre, félreértés ne essék) világában az már nem elég jó, ha egy játék elég jó.
Ha felmerülne a kérdés, hogy a T7 elég jó-e? A válasz: igen, elég jó. Profi bunyós játék, kompromisszumok nélkül. Hagyományos ajánlattal jelentkezik, nem akarja mobiljátékokra hajazó jutalmi rendszerekkel meghackelni az agyadat - ha ilyesmit várnál tőle, messzire kerüld el. A többiek? Nos, mi remekül fogunk szórakozni, ha maradt még türelmünk újra kitanulni egy igazán jól sikerült, alaposan összerakott verekedős játékot. A régimódi fajtából - és ezt a legkevésbé sem pejoratív módon értettem.