A szimulátor műfaj konzolokon hosszú évekig egyet jelentett a Gran Turismo és a Forza Motorsport szériákkal. A jelenlegi generációban azonban végleg megváltozott minden, hiszen megjelentek az új kihívók: a Project CARS kapásból multiplatform címként robbant be a köztudatba, most pedig a Kunos Simulazioni alkotása, a PC-n méltán népszerű Assetto Corsa is átköltözött konzolokra. Az új kihívók és a szélesebb választék nagyobb merítést kínálnak a műfaj szerelmesei számára is, ugyanakkor érdekes tanulsággal is szolgál a jelenség - de ne rohanjunk ennyire előre...
Az Assetto Corsa szimulátorként szemlélve napjaink talán legprofibb alkotása. Hiszen mit várunk egy ilyesfajta címtől? A valóság mímelését természetesen, azt, hogy minél élethűbb fizikával és vezetési élménnyel kápráztasson el bennünket. Az AC márpedig mindegyik említett címnél előrébb jár ilyen tekintetben, hiszen a járművek viselkedése talán soha nem volt ennyire aprólékos. Legyen szó a legkülönfélébb terhelésváltásokról, a gumik viselkedéséről, a kerékvetőkről vagy éppen a nagy sebességnél történő dolgokról, az AC olyan nüanszokat fed fel, melyek a nyers szimuláció tekintetében minden eddiginél magasabbra helyezik az olasz fejlesztők remekművét. Ám ahogy anno a Project CARS esetében, úgy az Assetto Corsánál sem tehetjük meg, hogy egyszerű programként vizsgáljuk. Ez ugyanis elviekben egy videójáték. Annak viszont már nem feltétlenül a legjobb...
Az Assetto Corsa ugyanis videójátékként szemlélve már jóval felejthetőbb. Lélektelen, unalmas és mentes bármiféle inspirációtól: hiányzik belőle az a kreatív hozzájárulás, ami egyszerű termékből tényleges alkotást varázsol. Egy videojátékot végig kell játszani, le kell győzni, az AC azonban nem ad erre lehetőséget: hiába van benne karrier mód, az nem több egyre magasabb szintű versenyek és időfutamok egymásutánjánál. Nincs mögötte valódi cél és valódi motiváció, hiszen az első pillanattól minden nyitva áll előtted. Mint ahogy a Special Events menüpont sem több véletlenszerűen összeválogatott autók, pályák és versenytípusok kombinációjánál. Hiába érhető már el tehát konzolokon is az AC, valójában éppen az hiányzik bele, ami annak idején a konzolos szimulátorok egyik legfőbb sajátossága és erőssége volt: az, hogy a tartalom nem csak segítette, de egyben motiválta is a játékos előrelépését és fejlődését.
A tartalom lényegi részével - vagyis a pályákkal és az autókkal - egyébként nincs nagy probléma: 11 helyszín 31 nyomvonala, illetve 21 gyártó 102 modellje található meg az AC-ban, igaz, némelyikük szezonbérlet mögé bújtatva. Nem kiemelkedő, közel sem az, mégis pont ideális: a kellő változatosságot azért biztosítja, ugyanakkor érezhetően jutott kellő idő arra is, hogy kidolgozzák az egyes járművek vezetési sajátosságait, illetve az aszfaltcsíkok is kellő precizitással legyenek reprodukálva. A versenyeket, illetve az élmény egészét tekintve azonban már hagy kívánnivalót maga után az AC: a napszakokat és az időjárási viszonyok terén nem tud semmi extrát felmutatni, az ellenfelek nemtörődömsége pedig szintén levesz a futamok élvezeti értékéből. Nem is beszélve a prezentációról: a nyers grafikai színvonallal - egy-két belassulástól eltekintve - még nincs is nagy baj, de a menük elrendezése és kezelése, valamint a futamok tálalása meglehetősen amatőr szintű.
Az Assetto Corsa egy lélektelen szimulátor, annak azonban kiemelkedő - és éppen ez teszi nehéz esetté. Akkor ugyanis, amikor egyedül körözöl vele a pályán, nem nagyon van nála jobb: élethűbb, mélyebb, valósághűbb, mint bármelyik másik riválisa. Videójátékként azonban mentes mindazoktól, ami egy Gran Turismót vagy Forzát szórakoztatóvá és igazán szerethetővé tesz, és mint ilyen, bizonyítja, hogy ez utóbbi címek létjogosultsága még akkor sem kérdőjelezhető meg napjaink felhozatalában, ha egyébként színtiszta szimuláció tekintetében már konzolon sem számítanak a legjobbnak.
Ha a legvalósághűbb fizikával rendelkező autóversenyt keresed konzolokon, akkor az Assetto Corsánál jó helyen jársz, hiszen ilyen tekintetben alighanem új etalont állított fel a Kunos Simulazioni csapata. Videójátékként azonban akad nála tartalmasabb, mélyebb, kreatívabb, szebb és hangulatosabb is. Hogy számodra melyik fontosabb, azt már neked kell eldöntened.