ReCoreElőzetes+próbakör

A tavalyi E3-as leleplezése óta sokan várjuk izgatottan a játékok tömegéből egyedi vizuális stílusával kiemelkedő akció-kaland ReCore-t, amelyen sokszínű látványvilágához illően egyszerre három csapat is dolgozik, és nem is akárkik állnak a projekt mögött. A Microsoft, és a néhai Metroid Prime csapat tagjaiból verbuválódott Armature Studio mellett az elsősorban dizájnért felelős Comcept fejleszti, amelynek vezetője és a játék producere az elképesztő munkássággal büszkélkedő, elsősorban a Mega Man „apukájaként” közismert Keiji Inafune. A ReCore le sem tagadhatná ázsiai gyökereit, hiszen a grafikát uraló élénk színek, és a történet, illetve a játékmenet középpontjában álló robotok a mechás animék erőteljes hatásáról árulkodnak. A kelet és nyugat találkozásából született hibrid stílus már önmagában elégnek bizonyult sokak figyelmének megnyeréséhez, a ReCore azonban nem csak külsőségek terén próbál figyelemre méltót alkotni.

Valamikor a távoli jövőben járunk, amikor az emberiség hátrahagyta a Földet, fiatal hősnőnk, Joule Adams pedig az egyik első önkéntes kolónia tagjaként érkezett Far Eden-re, hogy a sivatagos bolygót társaival, valamint Corebotok segitségével paradicsommá változtassa. Kétszáz év hibernáció után arra ébred, hogy semmi sem a tervek szerint alakult; a többiek nyomtalanul eltűntek, a robotok többsége valamilyen hiba folytán ellenségessé vált, a továbbra is sivatagos bolygó felszínén pedig kiszámíthatatlan homokviharok pusztítanak. A teljesen magára maradt Joule egyetlen társa kutyaszerű Corebotja, Mack, akivel közösen vágnak neki Far Eden-nek, hogy annak titkai, és az átaludt múlt eseményei alapján kiderítsék, mi történhetett, valamint mentsék, ami menthető.

A robotos sci-fi környezet, a világvége hangulat, és a „ketten a világ ellen” életérzés valamelyest az Enslaved-re emlékeztet, a Mega Man/Metroid stílusú akció-platformerként beharangozott ReCore azonban még egy szerepjáték réteget is kapott, ami mind harc, mind fejlődés tekintetében meghatározza a játékmenetet.

A prezentációt a történet írási munkálatait vezénylő Joseph Staten, valamint Inafune-san közösen tartották, miközben a játék bevezető szakaszába nyerhettünk rövid betekintést.

Far Eden egy nagyobb hubokból álló nyílt világ, amelynek felfedezéséhez Joule egyszerre mindig két segítőt vihet magával, ő maga pedig egy különböző színű lövedékeket lövő lézerpuskával van felfegyverkezve. Bázisául egy homokjáró hajót használ, ahol minden kimerészkedés előtt egy barkácsasztalnál buherálhatja Mack-et, és a később előkerülő két másik robotpajtit, a pók Seth-et, és a gorilla Duncan-t. A robot segítők érdekessége, hogy sokkal inkább fejleszthetőek, mint gazdájuk, viselkedésüket pedig a beléjük helyezett „personality core”, azaz személyiség mag határozza meg. A világban található barlangokban, dungeonokban és egyéb külső-belső helyszíneken talált alkatrészekből válogatva úgy rakhatjuk össze őket, ahogy nekünk tetszik, kezdve onnan, hogy mozdulataik és támadásaik aszerint változnak, milyen exosceletonba pakoljuk a személyiségmagjukat. A váz, végtagok, fegyverek cserélgetése, és az egyéb fejlesztések kihatnak a három stat-ra (támadás, védelem, cooldown), és a legtöbb testreszabható rész a szükséges alkatrészek birtokában tervrajz segítségével legyártható, az igazán erős fejlesztéseket azonban csak keményebb dungeonökben drop-ként szerezhetjünk meg.

Bár az idő rövisége miatt interjú készítésére nem volt lehetőség, a játékmenet részleteire vonatkozó kérdéseinkre Staten és Inafune készségesen válaszoltak. Így derült ki például az, hogy a dungeon-ökben harcon és ugrabugrálós ügyességi részeken túl társaink egyedi képességeire épülő könnyedebb fejtörőkre is számíthatunk, a bejáraton pedig ábra jelzi, hogy a háromból melyik két pajtira lesz szükség az akadályok leküzdéséhez. Sok opcionális dungeonba csak akkor juthatunk be, ha van nálunk kulcsként funkcionáló Prismatic Core, amelyekre Far Eden világában barangolva bukkanhatunk (általában nagyobb robot ellenfelek dobják), a mellékküldetések zömének teljesítésére pedig a fő szál lezárása után is van lehetőség. Staten egy látványos összeállítással azt is megmutatta, hogy társaink robot mivoltuk ellenére a megfelelő alkatrészekkel felvértezve meglepően cukik és idétlenek is lehetnek, igy aki szerepjátékokban bukik a kozmetikai fícsörökre, az is megtalálja a számítását, és megalkothatja álmai robot kedvencét.

Ami a showfloor-on kipróbálható demós élményeket illeti, némiképp öngólnak éreztem a Microsoft részéről, hogy a prezentációban mutatott színes és izgalmas kültéri barangoláshoz képest egy jóval szürkébb belső helyszínt járhattunk be, ahol egymást váltották a hullámokban támadó robotok, és az ügyességi részek. Ennek ellenére hamar rákaptam, mert az alapokat pár perc alatt el lehet sajátítani, és onnantól kezdve a ReCore-ral pont annyira élveztes játszani, mint ahogy az korábbi E3-as trailer alapján képzeltem.

A harcrendszer nem tűnt túl összetettnek, hiszen alapvetően csak arra kellett figyelni, hogy az ellenfelet a színének megfelelő lövedékkel sorozzam, és hogy a cooldown leteltével ne felejtsem el a társak szuper támadásait néha elsütni, kis dózisban azonban mindez nagyon jól működött. A legkomolyabb akadályt egy ajtó jelentette, amelynek a kinyitásához szükséges gombkombinációt a demó nem tanította meg, de kaptam segítséget, a padlón csúszkálás, dupla ugrás, és robotokba csimpaszkodós falon siklás pedig jó mókának bizonyult.

Rövid szösszenet a showflooron kipróbált demóból.

A három héten belül érkező ReCore eddig is több Gamer365 szerkesztőségi tag kiemelt figyelmét élvezte, a gamescom-os benyomások azonban csak fokozták az izgalmainkat. Reméljük, ősszel kellemesen csalódhatunk majd a magával ragadó stílusú, Metroid és Mega Man ihletésű, RPG-elemekkel dúsított akció-platformerben!

***ReCore | PC, One

Fejlesztő: Armature Studio, Comcept, Microsoft | Megjelenés: szept. 16.***