1968-at írunk, a helyszín pedig New Bordeaux, amely egyfajta fiktív New Orleans-ként ad helyet a legújabb maffiasztorinak. A Gamescomon látott Mafia 3 bemutató ezúttal meggyőzőbb volt, mint az eddig látott trailerek; lássuk hát, hogy mivel készülnek a 2K szárnyai alá tartozó Hangar 13 és 2K Czech munkatársai.
A bemutató elején megtudtuk, hogy Lincoln nevű hősünknek sem a múltja, sem pedig a jelene-jövője nem a legrózsásabb. A marcona veterán a helyi fekete bandák tagjaként éli az életét, ám Új Bordóban (b0cs!) azonban az élet nem csak játék és mese. Az olasz maffia jelenléte minden kerületre rányomja a bélyegét, amikor pedig Lincoln közvetlen „családját” rendezi le az olasz főgóré, hősünk bosszút esküszik. Tipikus sztori, gondolhatjátok - és tényleg igaztok van. A Mafia 3 nem feltétlenül egy újszerű alapfelállással próbál hódítani, hanem a részletesen kidolgozott karaktereivel, univerzumával, és a jól megírt, okosan kitalált filmszerűségével, amit nem mellesleg - sőt! - egy akció-sandbox játékba ültettek az alkotói. A bemutató egy dokumentarista krimi atmoszférájával bírt, amely több pontjában is a korabeli moziknak és a visszatekintő ismeretterjesztő filmeknek emlékeit idézi. Persze ez még mindig csak az atmoszférateremtés, de vajon milyen lesz majd a játék érdemi része?
A készítők azt sugallták, hogy minden, amit a játékos csinál a nyitott világ elvei alapján működő homokozóban, az főhősünket kisebb vagy nagyobb léptékkel, de előrébb viszi majd a sztoriban. Magyarul nem muszáj folyton a fő küldetések mentén haladni. A kalandozás, a felderítés és a mellékküldetések is előremozdítják majd hősünket a bosszúhadjáratában - nincs felesleges, vagy öncélú időtöltés a játékidő során. A város egyébként 10 fő régióból áll majd a jelenlegi információink alapján. Ebből a „Bayou” nevezetű tetszett így első látásra a legjobban, amely a déli mocsárvidékek tipikus miliőjét varázsolja majd a képernyőinkre. Éhes krokodilok leselkednek a motorcsónakok által húzott hullámok között, a láp közepén pedig egy lepusztult, elhagyatott templom mutatta, hogy a környék egykor aktívan bejárt terület volt.
De a többi lokáció is hasonlóképpen izgalmas, a legjobb pedig, hogy mindegyik totálisan más hangulatot áraszt, és funkciójában is különböznek. Amíg az egyikben az olasz maffia könyvelője tevékenykedik, a másikban kertvárosi életet élnek az emberek és így tovább. Jóval masszívabb területek várhatóak tehát, mint azt a(z amúgy zseniális) második részben, az atmoszféra pedig hasonlóképpen erős lesz, mint Vito Scaletta történetében. Az utcákon már ott vannak a drogok. A KKK épp egy keresztégetést és rasszista fennhangoktól bűzlő rendezvényt tart egy eldugott területen. A déli virtus, a déli akcentus pedig a legegyszerűbb járókelő temperamentumából is maximálisan átjön. Folytassuk még? Az utcákon szól a szaxi, zendül a jazz, és egy Cadillacbe behuppanva Elvis baritonja hódítja a rádióhullámokat.
A Mafia 3 része a hivatalos „lore”-nak, a korábbi részek által felépített univerzumnak, így valószínű jópár ismerőst és meglepetést kapnak majd az előző epizódok követői. Az akciórészek viszont a korábbiakhoz képest jelentős fejlődésen estek keresztül, így inkább a Max Payne 3 jutott eszünkbe a bemutatott felhőkarcoló-ostrom során, mint a második rész dinamikája. A készítők megkérdezték a jelenlévő újságírókat, hogy lopakodva, vagy ajtóstul a házba rontva induljanak a prezentált küldetésnek. Természetesen a „stealth” nyert (Meh, én az akcióra szavaztam! - mcmacko), de jól jellemezte a játék húzását, hogy a felhőkarcoló magasabb emeletein így is elszabadult a pokol, Lincoln pedig úgy aprította a szembejövő dago-kat, mint a Manhunt hentes ambíciókkal felvértezett főszereplője bárki mást, aki a keze ügyébe került. Tudjuk, hogy a maffiasztorik általában nem a gyermekmesék stílusában íródnak, de akármennyire is a szervezett bűnözés dramatizált bemutatásáról beszélünk, a takedown jellegű kivégzések túlontúl brutálisak. Kíváncsiak leszünk, hogy mennyire fogja ez a jelenség magát a narratívát megerőszakolni, de az már biztos, hogy ezzel a korábbi Mafia-aspektus csorbul majd, nem is kicsit. A korábbi epizódok hősei ugyanis mind emberek voltak, akik esendőséggel, hibákkal, bátorsággal és más olyan halandó tulajdonságokkal voltak felvértezve, amelyek miatt könnyű volt velük azonosulni, szimpatizálni. Hát itt, úgy tűnik, hogy nagyon messze vagyunk az eredeti értékektől…
Pedig a színészek igényesen játszanak, tényleg akár egy filmben. Ebben pedig a hangjáték mellett a korrekt grafikai motor is sokat segít. A PC verzió tiszta, szép képet nyújt, és a jelenleg bemutatott változat (a prezentációs erőgépen) viszonylag döcögésmentesen is futott. A látvánnyal kapcsolatban a negatív megfigyeléseink: egyes animációk egymásra fűzésével vannak még apró problémák, és a HUD sem igen végleges még, mert alkalmanként kifejezetten ronda elemekből épül fel. Nem is a képernyőn látható alap adatok külleméről van itt szó, sokkal inkább a menet közben felbukkanó menüdarabkákról, egyéb jelölőkről és információs dobozokról.
*Eddig tehát többnyire pozitív meglepetés a Mafia 3, amelytől nem vártunk sokat, de a mostani tapasztalatok alapján kijelenthetjük, hogy izmos produkció a 2K idei legfontosabb megjelenése. Bár a túlzásba vitt brutalitás picit elvette a kedvünket attól, hogy Lincolnnal komolyabb szimpátiát alakítsunk ki, azért a játék többi része bőven tartogathat majd annyi izgalmat, hogy fokozott lelkesedéssel várjuk a hármas számú epizódot.
És a végére engedjetek meg egy pofátlan spoilert, ami a fentiek tükrében szinte már se nem pofátlan, se nem spoiler: a bookie - Tony Derazzio - sem élheti túl Lincoln haragját!* (Kacsint!)