Nincs már messze a nagy finálé: az előző generációs szerelmeinket összegyűjtő szerkesztőségi toplistánk utolsó előtti felvonása következik. Ide már tényleg csak olyan játékok kerülhettek be, melyek többeknél is igen előkelő helyen szerepeltek, lássuk hát őket!
Ha érdekel, hogyan született a lista, kattints ide!
- Generációs Szerelmeink (#30-21)
- Generációs Szerelmeink (#40-31)
- Generációs Szerelmeink (#60-41)
- Generációs Szerelmeink (#80-61)
- Generációs Szerelmeink (#100-81)
To the Moon - 2011 / Freebird Games
"Minden designernek van egy titkos álomprojektje: az enyém éveken keresztül egy olyan saját kalandjáték volt, amelyben - a Memento mintájára - a történések fordítva játszódtak volna le, és nem annak a megfejtése lett volna a legfontosabb, hogy miként érjük el a majdani célt, hanem az, hogy miként értünk el oda, ahol most állunk. Aztán jött a To the Moon, és átment rajtam, mint egy úthenger, négy óra alatt sokkal többet hozva ki az ötletből, mint amit nekem száz élet alatt sikerült volna." (Vega)
"Olvassátok el a játék sztoriját, közben tegyétek be a For River négykezes zongoratételét, majd irány a Steam, és szánjatok rá egy estét. Zsepivel is tessék felszerelkezni, és készüljetek egy olyan élményre, amely után nem hiszitek majd el, hogy (az indie szemlélet kimaxolásának ékes példájaként) az egész tető alá hozásához egy RPG Maker (meg egy maroknyi tehetséges fiatal) elegendő volt. Ha valami, akkor a To the Moon a bizonyítéka annak, hogy nem volt véletlen az utóbbi évtized indie-boomja." (Mcmacko)
BioShock - 2007 / 2K Boston
"Nem lett volna mit befejeznie az Infinite-nek, ha nincs ott az a brutálisan biztos alap, melyet már az első résszel lepakoltak Levine-ék. A BioShockból egész egyszerűen csöpög (bocs) a zsenialitás, nincs olyan év, mikor ne térnék újra és újra vissza Rapture mélytengeri utcáira. Lennél szíves elhinni ezt nekem?" (Warhawk)
The Witcher 2: Assassins of Kings - 2011 / CD Projekt RED
"A játék, amivel kapcsolatban hosszas vitákat folytattunk a barátaimmal arról, hogy melyik a kánon befejezés, Roche vagy Iorveth-e a nagyobb bro, vagy hogy a könyvekből kiindulva belefér-e Geralt személyiségébe, hogy Yenneferhez hűségesnek maradva nem hempereg Trissel, de a succubust minden további nélkül megdönti a második fejezetben? Emellett kilószám dobáltuk egymásra a screenshotokat a végigjátszásunk gyönyörű vagy sírvaröhögős jeleneteiről, és kívülről fújtuk az ütősebb szövegek javát. Bárcsak megint 2011 májusa lehetne!" (Siklara)
Dead Space - 2008 / EA Redwood Shores
"Ha ki kellene emelnem egyetlen pillanatot az egyébként is zseniálisan rémisztő és kimérten ijesztő Dead Space-ből, mindenképp a rengenerálódó rémmel történő első találkozás lenne az. Ez volt az a pont a játékban, ahol végérvényesen tudtam, hogy a Visceral mennyire telibe talált a játékkal. Rémálmaimban a mai napig vissza-visszatér ez a bizonyos jelenet, örökre belém égett. És még mindig imádom." (ne5h)
"Silent Hill és Resident Evil az űrben ? Neeem, a Dead Space sokkal több annál. Videójátékban még soha nem tűnt előtte olyan félelmetesnek a sötét űr elhagyott szeglete, mint az Ishimura hajó fedélzetén: a Visceral az egyszerű ijesztgetést a sci-fi műfajával keverve új szintre emelte a rettegés szürkülő fokát, melynek nyomában csak álmatlan éjszakák, rendellenes szívverés és a félelemtől lucskos élmények járnak. Ja, és egy törött kontroller..." (Stinger)
"A túlélő-horror műfaj igencsak parkolópályán volt az előző generációban, így kevés emlékezetes alkotással bővült a zsáner, a Dead Space azonban szerintem simán ott van közvetlenül a legnagyobbak mögött. A Visceral élt az űrbéli settingben rejlő lehetőségekkel: hátborzongató megoldásokkal és szituációkkal tette emlékezetessé az Ishimura borzalmait." (Drag)
The Last of Us - 2013 / Naughty Dog
"Jól tette a Naughty Dog, hogy a könnyed akció-lövöldézéstől elszakadva csinált egy érzelmi hullámvasúttal felérő posztapokaliptikus túlélő-horrort, a zombikat meg lecserélte spórával fertőző gombaemberekre. Játékmenetét tekintve talán nem váltotta meg a világot, de Joel és Ellie párosára még sokáig emlékezni fogok, akárcsak a lepusztultságukban is gyönyörű, természet által visszahódított helyszínekre. És azok az undorító halál-animációk, te jóságos Resident Evil 4!" (Siklara)
"Idézhetek a tesztemből? "...évek múltán is emlékeztetni fog minket arra, hogy mi mindenért szerettük a játékkonzolok hetedik generációját. A The Last of Us nem korszakalkotó darab, hanem - talán mondhatjuk így - korszakunk összegzője." (Mcmacko)
Fallout 3 - 2008 / Bethesda Game Studios
"Bizonyára ismeritek azokat a könyveket, amelyek szétnyitva nem kétdimenziós illusztrációkat tartalmaznak, hanem hatalmas, térhatású elemeket, a várak kiugranak az oldalakról, a fák az ég felé törnek, a karakterek pedig - ha korlátozottan is, de - mozgásba lendülnek. Nekem ezt az élményt nyújtotta a harmadik Fallout: míg a lényege nem változott, mégis mindent közelebb hozott és élettel töltött fel. Élettel, persze, egy halott világban… mindegy, értitek..." (Vega)
"Jaj, mama, mennyit szidtuk mi még a megjelenés előtt ezt a játékot! A Bethesda biztos elrontja, az FPS nézet nem működik Falloutban, és így tovább. Aztán... aztán jött a Fallout 3, és megmutatta, hogy igenis működik, igenis jó döntés volt a váltás, és így már nem fájt, hogy a Van Buren helyett ez a játék érkezett." (Warhawk)
Uncharted 2: Among Thieves - 2009 / Naughty Dog
"Az Uncharted 2 a generációra amúgy nagyon is jellemző Meghatározó Második Részek mintapéldánya, olyan folytatás, ami minden téren képes volt fejleszteni és javítani önmagát, és a maga szub-zsánerében a mai napig felmutatható aranystandardot állított fel. Nathan Drake számomra itt vált igazán szerethető karakterré, a látványos helyszíneket maximálisan kihasználó akciójelenetekre pedig joggal irigykedhet (a mai napig) bármelyik nagyköltségvetésű hálivúdi film." (Liquid)
"Csak évekkel a megjelenése után pótoltam, de még így is letaglózott. Naughty Dog-ék talán ezzel a résszel bizonyították be, hogy durván a többiek előtt járnak a bitekre váltott ambícióikkal. És az is csúsztat, aki szerint mint akció-kalandjáték nem elég jó az Uncharted sorozat. Rakd be a második részt, és élvezd a szórakoztató utazást, barátom! Nem hiszem, hogy elégedetlenül állnál fel a tévé elől!" (Mcmacko)
Diablo III - 2012 / Blizzard Entertainment
"Az első rész annyira jó volt, hogy mikor unokatesómmal nyomtuk a nagyszülőknél, a nagyfater végső elkeseredésében az egész házban lekapcsolta az áramot. A másodikban egy olyan (magyar) közösségre találtam, aminek a kedvéért tizenévesen Budapestre utaztam, és életemben először megkóstoltam a bort. Most, a harmadik egy régi kapcsolatot melegített fel, miközben persze ugyanúgy vállalhatatlan mennyiségű órát raktam bele. Tökéletes példája annak, hogy egy játék olykor mennyivel több tud lenni saját magánál. Az Act 1 befejező videójától mai napig kiráz a hideg, Tristram gitáros dallamát pedig a valaha volt legemblematikusabb játékzenének tartom. Olcsó szójátéknak tűnhet, de akkora hatással volt és van ez a sorozat az életemre, hogy az már-már ördögi." (Lothar)
"A Diablo 2: LoD a legtöbbet játszott PC-s élményem, a Diablo III-hoz már a konzolos érában volt szerencsém. Tartottam tőle, de ez a játék stílusában majdhogynem tökéletes: a sztori, a gameplay, a megvalósítás és a látvány is odacsap. Egyetlen problémám van vele csupán: elrabolja az életed, és a valóság lesz a játék, a játék pedig a valóság." (Stinger)
"A Diablo III az egyik legbizarrabb project, amivel a Blizzard valaha előrukkolt. A játékmenete (az animációk, az érzés, a mozdulatok és az egész rendszer) szinte zseniális - az már más kérdés, hogy a több tízmilliós eladások mellett ott lebegett a képzeletbeli pallos a fejlesztők fölött: ha a legjobban hardcore játékukat utálják a régi rajongók, ott hosszú távon gond lesz. A Reaper of Souls ugyan megfordította ezt a trendet, a törést nem sikerült maradéktalanul kisimítani, eltüntetni. Minden zsenialitása ellenére ez a játék totálisan megosztja a régi Diablo-rajongókat, joggal. De a nap végén: a Diablo III tényleg fantasztikus játékmenettel bíró akció-rpg - a következő alkalomra azonban készülniük kell virtuális gazdasággal, valóban súlyos mitológiával bíró egyedi tárgyakkal is - és ez lesz a nehezebb feladat. Az csak hab a tortán, hogy a konzolos változatok egész egyszerűen hibátlanok lettek, és jobban áthozzák a játék szociális élményét az egygépes cooppal, mint a pécés változat." (Oldern)
Assassin's Creed II - 2009 / Ubisoft Montreal
"Az Assassin's Creed II a Ubisoft fénykorának csúcsterméke, minden idők egyik legjobb második része, amely akkor és ott valami egészen elképesztőt hozott ki egy nagy potenciállal bíró, de mégis csiszolatlan alapból. Világát és hangulatát tekintve talán a mai napig a legjobb Assassin's Creed, amely nem csak egy ikonikus hőst adott nekünk, hanem az Assassin's Creed koncepciót is új szintre emelte." (Drag)
"Bár az első rész sem volt kifejezetten rossz, a kissé suta megoldásai és monotonitása miatt mégis sokakban hagyott keserű emléket. Pedig a potenciál megvolt benne, amit a második rész sikeresen ki is aknázott, olyannyira, hogy az ott lefektetett alapok hosszú évekre képeztek sziklaszilárd kiindulási pontot a folytatásoknak. Az pedig már valóban csak hab volt a torán, hogy mindemellé nem csak egy remek történelmi korszakot, de egy ugyanilyen kiemelkedő főszereplőt is sikerült hozzácsapni." (ne5h)
Vanquish - 2010 / PlatinumGames
"Amilyennek egy modern Mega Man X-nek lennie kellett volna. Magasan a legjobb TPS, amivel valaha játszottam; mechanikailag páratlanul letisztult és mély, rengeteg teret hagyva a fejlődésre és saját játékstílusunk kialakítására. 6 óra tömény "zóna" érzés." (Rehynn)
"Megállás nélküli, a reflexekre tökéletesen kihegyezett akció? Vagy a megfontolt taktikára építő (szuper)lassú megközelítés? A Vanquish-ben mindkettőt könnyedén megkaptuk, ráadásul a kettő közötti váltás nemcsak villámgyors, de gyakorta másodpercek alatt történt. A mai napig páratlan élmény, ahol mindössze azért kellett lelassítani az időt, hogy felmérjük, a következő másodpercekben hogyan akarunk cikázni az ellenfelek között. A cigicsikkel való figyelemelterelés pedig az egyik leglazább mozdulat, amit játékban valaha is láttam." (ne5h)
"Nekem ez annyira késői pótlandó volt, hogy (tényleg!) úgy két hónapja fejeztem be. A vélemény? EZ a japán Gears of War, fiúk és lányok, gyors, kegyetlen, kíméletlenül kúl, fasza fegyverekkel, fasza lehetőségekkel, és pörgős, dinamikus, soha-nem-hagylak-unatkozni akciókkal. ERŐSEN ajánlott." (Liquid)