Akárcsak a 2002-es Resident Evil, ami már eleve egy remake volt, az ugyanabban az évben megjelent Resident Evil Zero is Gamecube exkluzivitást élvezett akkoriban, a két játék mögött azonban más rendező és stáb állt, azóta pedig mindkettőt többször is újra kiadták. Az aktuális újramelegítési hullám egyetlen különlegessége, hogy ezúttal a PC-sekről sem feledkeztek el, így a hozzám hasonló Resident Evil-rajongókat leszámítva, akik e két játék miatt vettek Gamecube-ot, sok PC játékos közel 20 évvel az eredeti megjelenésük után játszhat először a két Gamecube-os Resivel (mert hogy Origins Collection címen egybecsomagolva árulják őket).
A Resident Evil Zero előzménytörténetként megmutatja, mi történt azelőtt, hogy a Raccoon City rendőrség S.T.A.R.S. osztagának Alpha csapata átlépte a Spencer villa küszöbét. Wesker és csapata a S.T.A.R.S. korábban kivezényelt Bravo csapatának keresésére indult, akiket azért küldtek ki a város melletti Arklay-hegységbe, hogy az ott történt rejtélyres eltűnések és gyilkosságok ügyében nyomozzanak. Köztük találjuk Rebecca Chamberst, aki zöldfülű létére a csapatából egyedül marad életben, és aki később Chris Redfield szárnysegédjeként még az első Resident Evil eseményeit is kénytelen át- és túlélni. Rebeccával elsőként tehát a '96-os Resident Evilben találkozhattunk, de sokak kedvenceként saját játékot kapott, a halálra ítélt tengerészgyalogos, Billy Coen személyében pedig egy társat is. Bár az első benyomások nem a legjobbak, a rosszfiú Billy és a jókislány Becky között legalább annyira működik a kémia, mint a Chris-Jill duó esetében, ám míg az utóbbiak csak a borzalmas éjszaka végén omlanak egymás karjaiba, addig a Zero két játszható főhőse az egész macerát közösen csinálják végig. Ők tudják meg elsőként, amit mi már rég tudunk, hogy valamennyi disznóság háttérében a vírusokkal és génmanipulációval játszadozó Umbrella Corporation áll, amelynek ikonikus főgonosszá vált ex-alkalmazottjával, Albert Weskerrel végigrosszalkodhatjuk a játékot, az új kiadásban ugyanis egy végigjátszás után ő is elérhetővé válik, mint játszható karakter.
Ami a HD-sított leporolást illeti, aki tavaly januárban játszott a Resident Evil HD Remasterrel, az technikai szempontból közel azonos élményre számíthat: 16:9-es szélesvásznú képarány, vadiúj magas felbontású textúrák, újrakevert 5.1-es hangok, és a nehézkes tank-irányítás analóg karra tervezett lágyabb változata, épp csak az átvezetők lettek 2002-ből változatlanul átemelve, ami sajnos vizuálisan eléggé kilóg. Az egykoron korát megelőzően szép Resi 0 külcsíny tekintetében ma is bőven megállja a helyét, mi több, az egyik fő élvezeti forrása a kicsinosított, mégis változatlan helyszínekben való gyönyörködés. A káprázatosan részletgazdag letárolt háttereket olyan animációk keltik életre, mint száguldó Umbrella vonat utasterét nyaldosó lángok, falon táncoló árnyékok és lobogó függönyök, konyhában hipnotikusan lötyögő mosogatólé, vagy az égbolton cikázó villámok. Amellett, hogy az összes olyan kötelező “rezis” helyszínt bejárjuk, mint a kúria, labor, vagy a csatornák, a Resident Evil 0-nak köszönhetjük a sorozat klasszikus részeinek talán legjobb helyszínét, a vesztébe robogó Ecliptic Expresst, amihez az előbb felsorolt látványbéli finomságok java kötődik. Ellenfelek terén is meglepően változatos a játék, hiszen a szokásos zombik és zombikutyák mellett mindenféle egyéb állat vírussal felturbózott és “zombifikált” változatával összeakadhatunk, de a legjellemzőbbek a mutáns piócák, akiket egy hálóinges szoprán férfi irányít, csak hogy beintsen az Umbrellának.
A sorozat fénykorát lezáró nulladik rész utolsóként használ fix kameranézetet, valamint helyezi a horror és kaland elemeket előtérbe, újitásként viszont bedobja az egyjátékos co-opot, ami ötletnek szuper, de a játék tárgykezelésével párosítva igazi frusztráció-forrás. Az egy dolog, hogy Billy és Becky eltérő tulajdonságokkal bír, hiszen egy kigyúrt férfiember nyilván erősebb és szívósabb egy ránézésre vasággyal is alig 40 kilós lánykánál, Rebecca azonban kétségbeejtően könnyen kimúlik, így az esetek 90%-ában érdemes Billyt irányítani. Gép által vezérelt társunknak egyszerűbb utasításokat adhatunk (gyere/maradj, harcolj/ne harcolj) a szűkmarkúan mért lőszer miatt azonban a legegyszerűbb egy csendes sarokban hagyni, vagy maximum tárgycipelésre használni. Sok tárgyat persze nem fog cipelni, mivel mindkét karakternek mindössze hat kockányi a tárgymenüje, amiből a nagyobb fegyverek kapásból kettőt elfoglalnak. Lepakolós láda sincs, ezért hacsak nem tudjuk fejből, mi hol van, rengeteget fogunk oda-vissza futkosni a földön szanaszét hagyott cumókért, illetve az inventory-t bámulva társaink között ide-oda passzolva őket sakkozni a hellyel. Sajnos ezek a hibák elég vontatottá teszik a játékmenetet, cserébe viszont kapunk hangulatos helyszíneket, meg "Resident Evilesen" vicces-bizarr karaktereket, párbeszédeket, fejtörőket, és szörnyeket.
A mai szemmel nézve is káprázatos Resident Evil 0 a tavaly újra kiadott első rész HD Remasteréhez hasonlóan igényes ráncfelvarrást kapott, játékmechanikailag azonban elég rosszul öregedett. Ennek ellenére a túlélőhorrorok klasszikusának előzménye a sorozat rajongóinak jó szívvel ajánlható, pláne ha eddig kimaradt, mert akit az ide-oda futkosás és a folyamatos tárgymenüben turkálás nem tántorít el, egy hangulatában ízig-vérig Resident Evil élménnyel gazdagodhat.
***Resident Evil 0 HD Remaster | PC, PS4 (tesztelt), XO
Fejlesztő: Capcom***