A jó pár évvel ezelőtt megjelent Guild Wars 2 egy nagyon erőteljes vízió eredménye volt, amely azzal a kellemetlen mellékhatással járt, hogy alaposan felrázta az elvárásokat, érkezzenek azok bárkitől. Nem pont azt kapták tehát azok sem, akik egy Guild Wars-utódot vártak, és azok sem, akiket berántott a hype, hogy majd megérkezik a World of Warcraft új kihívója. Az ArenaNet fejlesztői felépítettek egy masszív világot, és valóban játszótérként gondoltak az egészre, amiben megéri (mármint: ingame jutalmak járnak érte!) felfedezni a térkép minden szegletét, rejtett fejtörőktől és kincsesládástul. Az alapjáték aztán folyamatosan kapta a ráncfelvarrásokat, sőt: egy egészen új kategóriája is bekerült a tárgyaknak, ami erősebb az összes többinél is - és akkor a Legendary tárgyak hónapokon át tartó levadászásáról nem is beszéltem.
“Sok hűhó semmiért”, gondolhatod, ha a WoW-hoz, vagy a legtöbb mmo-hoz hasonlóan azt várod, hogy az aktuális kiegészítő semmibe vegye az eddigi grindet, és új szinthatárral, új elérendő cuccokkal idézve délibábot a játékosok elé. Meglepetés következik: a Guild Wars 2 lépett egy merészet, és megőrizte a szinthatárt (80), és a tárgyak helyét sem vette át valami egészen új. Új zónák vannak, tennivalók is szép számmal (például végre bekerültek a Raidek, a szervezett játékosok számára bekészített endgame tartalmak), de semmilyen farmolásod nem veszett kárba: minden megvár, minden megmaradt. Sőt: ha új karaktert indítasz, akkor bizony rá kell döbbenned, hogy a régi bevált eventek és zónák még mindig gyümölcsöző lehetőséget kínálnak, ha egy kis grindelésre vagy felfedezésre támad kedved.
Fura érzés ez, komolyan mondom. Főleg annak fényében, hogy évek óta motoszkál a fejemben az, hogy vajh mi mehetett félre az MMO-piacon, hogyan törte szét a kiszámíhatós vidámpark-jelleg az egészet, de a Guild Wars 2 meglépte azt a Heart of Thornssal, amit eddig szinte senki: úgy bővítette a saját tartalmát, hogy közben nem helyezte hatálon kívül eddigi végjátékát. Az új, az eddigieknél történet- és event-orientáltabb helyszínek komoly grindelést követelnek meg, hogy teljes mértékben felfedezhesd őket, ez pedig maponként minimum 20+ órát követel meg tőled - és eközben ugyanúgy ott vannak a régi 80-as zónák is, ahol még mindig szerezhetsz igazán ütős cuccokat, ha kitartó, vagy szerencsés vagy. Tehát több teendőd van, de nem “más” teendőd. Töményebb, még több időt igénylő játék lett ebből? Igen. De bizarr és egészen különös módon ez nem jelenti azt, hogy nem kéne foglalkoznod vele: hiszen ha valami, akkor a Heart of Thorns irányvonala mutatja, hogy nem kell attól tartani, hogy ha pár hónapot kihagysz, akkor értéktelenné válik minden, amit elértél.
Jó MMO-hagyományhoz hűen új kaszt is érkezett a játékba, a különféle legendás harcosok jellegzetességeit felvevő Revenant képében. De itt is sikerült egy egészen meglepő ajándékot dobni a régi karaktereknek: minden kaszt elérhet egy teljesen új specializációt, ami a korábbiakhoz képest egy új fegyver használatát is jelenti. Ami meg a Guild Wars 2-ben ugye teljesen új képességeket is jelent, hiszen itt minden fegyver a maga képességeit hordozza magában, kaszttól és típustól függően. Így válik íjásszá a Guardian, sámánná a Ranger, és még sorolhatnám - de persze ez sem kötelező, építhetsz karaktert a hagyományos fegyverkombinációkkal is.
A Guild Wars 2: Heart of Thorns egyetlen kiemelkedő hiányossága talán az, hogy nem tudja kiszolgálni az igazán hardcore rétegének az igényeit. Itt van egy rakás új zóna, ami egy kezdőt hetekre lefoglal - darabonként, de a hardcore átlátja, tudatosan grindel, és már rég kívülről fújja a helyszíneket. Bekerült a játékba a megjelenés utáni hetekben az első raid, de ez még WoW-mércével is kevés, az új dungeonöknek pedig se híre, se hamva - egyelőre, pedig ott igazán komoly hiányosságok voltak sok, a hagyományos megoldásokhoz szokott játékosok számára. Ez nem jelenti azt, hogy nincs a játékban tennivaló - épp ellenkezőleg. Csak épp, ha van egy nagyon specifikus elképzelésed arról, hogy mit kell egy MMO “végjátékában” csinálni, akkor a Guild Wars 2 kiegészítőstül sem feltétlenül sem fog bejönni. Ha ennél formálhatóbb vagy, akkor viszont örülhetsz, nagyon is.
*
A Guild Wars 2: Heart of Thorns a maga különleges módján értelmezte újra az mmo-khoz kiadott kiegészítők fogalmát, és inkább megerősítette a létező tartalmait, ahelyett hogy lecserélte volna azokat. Az eredmény? A játék még mindig szórakoztató, az összes új kaszt felfrissült, az új helyszínek, bossok és eventek szórakoztatóbbak, és kevésbé kaotikusak, mint eddig - és már raidelni is lehet. Keresve sem találhatnál jobb alkalmat arra, hogy visszatérj a játékhoz - vagy hogy fejest ugorj bele. Kötöttségek nélkül, hisz az alapjáték tartalma F2P játékként is végigtolható.*