[Teszt] Undertale

Undertale

WarhawkLusztig Zsolt2015.10.07. 10:00

Figyelem! A lenti játék extrém mennyiségű és méretű pixeleket tartalmaz! Amennyiben viszketni kezdesz, ha nincsenek poligonok a képernyőn, ha nem látsz legalább percenként egy-két shadert, akkor már most érdemes másfelé keresgélned. Előre szóltunk!

Rá kellett néznem a naptárra, nem lett-e valahogy hirtelen április elseje. Az lett volna az egyetlen ok, ami megmagyarázta volna a történteket: emberek, ismerősök és ismeretlenek, de olyanok, akiknek az ízlésében bízok, a szavára adok, szinte egyszerre kezdték el ilyen-olyan módon kiabálni: próbáld ki az Undertale-t, mert valami igazán különleges élményben lesz részed! Ránéztem a képekre, továbbra sem értettem a hozsannákat, de hé, miért ne, tegyünk vele egy kört! Tettem vele egy kört - a végeredmény látható ott a jobb oldalon. Az ismerősök és ismeretlenek nem túloztak: az Undertale valóban az utóbbi idők egyik legjobb szerepjátéka, vagy úgy összességében: játéka.

Szóval, az Undertale alapvetően egy szerepjáték, egyesek szerint azon belül JRPG, de mondjuk nem annyira „J”, hogy az ember megijedjen tőle. Egy olyan világban játszódik, ahol az emberek sok-sok évszázaddal korábban a föld alá űzték a szörnyeket, majd egy varázslattal bezárták oda őket. Sok-sok év múltán egy gyermek lezuhan a föld alá, pont a szörnyek világába - ezt a gyermeket fogjuk mi irányítani, megpróbálva kijuttatni őt onnan. És bár szörnyekről beszélünk, itt azért nem a szokásos emberevő, csáposfejű dolgokra kell gondolni, sőt: egy egészen hétköznapi világot ismerhetünk meg. (Már amennyiben hétköznapi egy, a bolygó magjába épített erőmű, néhány sötét barlang, földalatti város és társai...)

Hétköznapi, de nem normális, az Undertale hangulata ugyanis - hasonlóan mondjuk az Earthboundhoz - nagyon könnyed, nagyon mókás az esetek döntő többségében. Nem erőszakosan poénos, a technikai megoldások miatt a humor inkább az írásban, karakterekben fedezhető fel, nem pedig a képi világban, és még ott sem próbál különösképp az arcunkba tolakodni. Ott van, mosolygunk rajta, de nem tereli el a figyelmünket magáról a játéktól. Az Undertale írása szinte tökéletes: nincs benne üresjárat, folyamatosan tartja a lendületet, és ami fontosabb, folyamatosan játszatja magát. És bár valóban a könnyedség az, ami az először eszembe jut róla, azért ne számítsunk csak nevetésre: mikor kicsit jobban megismerjük a világ és a szereplők történeteit, akkor lesz részünk néhány elég komoly, már-már szívbemarkoló élményben is.

De nem ez, pontosabban nem csak ez az, ami miatt beleszerettem. Ott van például a harcrendszer, ami egészen egyedi lett és olyan jól működő, hogy eljutottam arra a pontra, hogy szabályosan vártam a következő random (random?) csatát. Első ránézésre ismerős rendszert kapunk: a harcok körökre osztottak, a mi körünkben négy opció közül lehet választani: Fight, Act, Item és Mercy. A négyes közül egyedül az Item, a tárgyhasználat az, ami nagyjából a megszokott módon működik, itt lehet fegyvereket cserélni, vagy visszatölteni az életerőt - bár azért meg kell jegyezzem, hogy bizonyos tárgyak bizonyos helyen történő használata egészen váratlan dolgokat eredményezhet. Ha a harcot választjuk, akkor egy egyszerű ritmusjátékot kapunk, egy csúszkát kell a megfelelő helyen leállítanunk (és a választott fegyvertő függően még néhány apróságot elintéznünk) - minél közelebb van a célponthoz, annál nagyobb a sebzés, egyszerű. A dolog akkor vesz érdekes fordulatot, mikor az ellenfelünk támad, ilyenkor ugyanis egy újabb minijátékot kapunk, ahol a lelkünket szimbolizáló pici szívecskével kell elkerülni… nos, mondjuk úgy, hogy a lövedékeket. Ellenfelenként változik, hogy milyen akadályokat kapunk, sőt, legtöbbjüknek különböző támadási módjai lehetnek. Van itt bullett-hell kerülgetés, lövöldözés, zuhanó repülők kikerülése, és így tovább, megszámlálhatatlan változat. Az egész egy új szintre lép a különböző főellenfél-harcoknál, ahol egészen őrületes és egyedi feladatokat kell megoldanunk. Nem akarok minden poént lelőni, de az egyszerűbb ritmusjátékoktól kezdve a feleletválasztós vetélkedőig egészen őrületes feladatokat kapunk. Nem szeretek nagy szavakat használni, de rég volt részem ilyen elképesztően hangulatos főellenfél-csatákban.

Már ez is nagyon jól hangzik, de nincs vége, a nyúlüreg most kezd durván mélyülni. A következő szint az Act, itt fordul az egész csata egy igen furcsa irányba: a menün belül több lehetőség van, ez is ellenfelenként változó. Olyan igék vannak itt, mint megölel, suttog, viccel és így tovább. Válaszd a rosszat és az ellenfél lehet, hogy egy megváltozott, agresszívabb támadással reagál, de ha a megfelelőt használod, akkor gyengébb lesz, vagy akár úgy is dönthet, hogy nem akar veled harcolni. Ilyenkor aktiválható a Mercy menüponton belül az egyik lehetőség, mellyel azonnal befejezhetjük a csatát.

Mit jelent ez? Azt, hogy az Undertale egyik csatája se kell, hogy halállal végződjön (igen, beleértve a főellenfél-harcokat is), jelentős része pedig viszonylag gyorsan elkerülhető vagy befejezhető. Persze nem kötelező elkerülni a harcokat, amennyiben azok a halálig zajlanak, akkor kapunk utánuk EXP-t, majd megfelelő mennyiséget begyűjtve az LV (azaz LOVE) szintünk is emelkedik. Ahogy haladunk előre, a harcrendszer fokozatosan mélyül, újabb és újabb ötletek kerülnek bele, így soha, egyetlen percre nem lehet megunni. És mit hoz még magával az, hogy a harcok egészen a játék végéig elkerülhetőek? Azt, hogy az Undertale-ben nincs egy deka grindelés sem, soha nem lesz olyan, hogy egy bizonyos ponton egy kötelező szintet kell elérnünk. A nagyszerű írás pedig a csatákban is megcsillan, a különböző párbeszédek, az ellenfelek reakciói különböző cselekedeteinkre, a mód, ahogy egyik-másik harcot megúszhatjuk bámulatosan vicces tud lenni. Megint csak egy példát mondok (és aki a teljes meglepetést akarja, az akár át is ugorhatja ezt): van olyan rész, ahol a ránk törő két hatalmas katona közül az egyiknek le kell valahogy szedni a páncélját, majd a másikat rávenni, hogy ennek láttán bevallja a valós érzelmeit.

Azonban az Undertale azon része, mely leginkább indokolja az oldalt látható pontszámot pontosan az, melyet nem feltétlen veszünk észre az első egy-két órában. Próbálok amennyire csak lehet spoilermentes lenni: fogalmazzunk úgy, hogy ez a játék pont annyira játszik velünk, mint amennyire mi játszunk vele. A dolog valamennyire hasonlít mondjuk a Stanley Parable-hez, csak míg ott minden erre a trükkre volt felhúzva, addig itt egészen addig a háttérben marad, míg el nem jön az ő ideje, akkor viszont látványosan a képünkbe röhög. Attól függően, hogy hogyan játszunk, az Undertale maradhat egy bohókás kaland vicces, emlékezetes karakterek között, azonban választhatunk olyan utat, ahol az egész egy már-már horrorisztikus irányba indul el. A választás azonban nem úgy jön, hogy kapunk „a” és „b” opciót: a játék figyeli, mit csinálunk és adaptálódik. A „semmi sem az, aminek látszik” itt egészen új értelmet nyer, és ember legyen a talpán, aki az első végigjátszás után nem csap bele azonnal a következőbe, csak hogy kiderítse, hogy mit lehet másképp csinálni. A dologban a legszebb, hogy ez nem jelenti azt, hogy mindenképp kötelező többször nekikezdenünk, itt minden befejezés olyan, hogy nyugodt szívvel törölhetjük is utána a játékot, akkor is úgy érezzük, hogy a teljes sztorit kaptunk. Abban a világban, ahol a „Valós Befejezéseket” millió felszedhető tárgy, unalomba hajló küldetésismétlések mögé dugják, az Undertale a feje tetejére állítja az egészet, és azt mondja, hogy „Igen, adok még tartalmat ha kérsz, de ha nem, akkor is a teljes csomagot kapod.” Hatalmas segítség mindebben, hogy az Undertale nem túl hosszú játék, első nekifutásra a játékos modorától függően olyan 5-6 óra alatt is befejezhető (bár tudok olyanról, aki ennek a duplájára is feltornázta), másodjára ez akár a felére is csökkenhet - nekem sikerült olyan két óra alatt is végigszaladni rajta. És ez benne a csodálatos, a kétszáz órás szörnyetegek korában úgy kapsz egy teljes értékű, logikai feladványokkal, csatákkal és fordulatokkal tarkított történetet, hogy az nem követel hónapokat az életedből. Cserébe viszont meghálálja a vele töltött időt: egyre jobban kinyílik, újabb és újabb érdekességeket fedezhetünk fel, egyre jobban rájövünk arra, hogy az Undertale világában nincs véletlen: minden, a legutolsó pixel is valamilyen szándékkal van odapakolva. Igaz ez még a kinézetre is, mely már-már szándékosan „retro”, csak hogy egy-egy ponton extrém módon arcul csaphasson azzal, hogy tud többet is.

És ez az a pont, ahol abba kell hagynom, mert óvatlanul is spoiler-mezőkre tévednék. Ha eddig eljutottál, akkor igazából tudsz mindent, ami alapján eldöntheted, hogy érdekel-e téged ez a játék, vagy sem. Én a magam részéről beállok a fent említett ismerősök és ismeretlenek közé, teljesen igazat adva nekik, és hangoztatva azt, amit ők mondtak, írtak nekem: ha nem vagy zsigeri szinten allergiás a szerepjátékokra, akkor egész egyszerűen kötelező egy kört tenned az Undertale-lel. Olyan kalandban lesz részed, melyet tuti, hogy meg fogsz jegyezni.

Ha tetszett a cikk, és megteheted, akkor támogass minket patreonon!

eyJodG1sIjoiPGRpdiBjbGFzcz1cIi0tbXB1LXt7aWR9fVwiPlxuPGEgaHJlZj1cInt7dXJsfX1cIiB0YXJnZXQ9XCJfYmxhbmtcIj5cblx0PGltZyBjbGFzcz1cImJpZ1wiIHNyYz1cInt7cGF0aH19cGF0cmVvbi1tcHUucG5nXCIgc3R5bGU9XCJ3aWR0aDozMDBweFwiPlxuPFwvYT5cbjxcL2Rpdj5cbjxkaXYgY2xhc3M9XCItLWJuci17e2lkfX1cIj5cbjxhIGhyZWY9XCJ7e3VybH19XCIgdGFyZ2V0PVwiX2JsYW5rXCI+XG5cdDxpbWcgc3JjPVwie3twYXRofX1wYXRyZW9uLW1wdS1iaWcucG5nXCIgc3R5bGU9XCJ3aWR0aDo2MDBweFwiPlxuPFwvYT5cbjxcL2Rpdj5cblxuPHN0eWxlPlxuLi0tbXB1LXt7aWR9fSwgLi0tYm5yLXt7aWR9fXtkaXNwbGF5Om5vbmV9XG4ubGFyZ2U+Li0tYm5yLXt7aWR9fSwgLm1lZGl1bT4uLS1ibnIte3tpZH19e2Rpc3BsYXk6YmxvY2s7fVxuLnNtYWxsPi4tLW1wdS17e2lkfX17IGRpc3BsYXk6YmxvY2s7fVxuPFwvc3R5bGU+IiwiaW1hZ2VzIjpbIlwvfmZzXC9iYW5uZXJcLzAwXC8wMFwvMHpcL3BhdHJlb24tbXB1LWJpZy5wbmciLCJcL35mc1wvYmFubmVyXC8wMFwvMDBcLzB6XC9wYXRyZW9uLW1wdS5wbmciXSwidXJsIjoiaHR0cHM6XC9cL3d3dy5nYW1lcjM2NS5odVwvYXJ0aWNsZVwvcGF0cmVvbiIsInBhdGgiOiJcL35mc1wvYmFubmVyXC8wMFwvMDBcLzB6XC8iLCJpZCI6MzV9
eyJodG1sIjoiPGlmcmFtZSBmcmFtZUJvcmRlcj0wIHNyYz1cImh0dHBzOlwvXC94Ym94MzY1Lmh1XC9iYW5uZXJcIiB3aWR0aD1cIjMwMFwiIGhlaWdodD1cIjIwMFwiPjxcL2lmcmFtZT5cbiIsImltYWdlcyI6W10sInVybCI6IiIsInBhdGgiOiJcL35mc1wvYmFubmVyXC8wMFwvMDBcLzB5XC8iLCJpZCI6MzR9

Bemutatkozott a Marvel Rivals, bezár a Smilegate Barcelona - ez történt szerdán

Továbbá: NOTTOLOT, Doronko Wanko, Boomeroad, Metal: Hellsinger, Hellgate: Redemption, Yellow Brick Games, No Man's Sky.

12 órája
6

PlayStation Plus: az áprilisi hármas

Űrvarázsló, kockaland és kicsontozott rogulike.

1 napja
7

South Park: Snow Day! - Kabbe gyíkok, megyünk hógolyózni!

South Park, ám ezúttal szolgáltatásalapú multiplayer hack n slash formájában. Avagy lehet-e várat építeni Kula Bából?

1 napja

Stellar Blade

A nagyközönség előtt próbálhattuk ki a SHIFT UP közelgő akciójátékát. De a ti véleményetekre is kíváncsiak vagyunk.

1 napja
4

Judas részletek, új Marvel játék közeleg - ez történt kedden

Továbbá: It Takes Two, Another Crab's Treasure, The Stanley Parable, V Rising, Dollhouse: Behind the Broken Mirror.

1 napja
1

The Thaumaturge – Depresszió és ördögűzés Varsóban

Vannak azok a játékok, amiket úgy lehet a legkönnyebben jellemezni, hogy fél pillanat alatt lehozzák az embert az életről, de jó értelemben véve, a The Thaumaturge pedig pont egy ilyen cím. A lengyel Fool’s Theory legújabb alkotása már a Steam Next Festen bemutatott demójával belopta magát...

1 napja

Stellar Blade demó, live service játék a Bend Studio-tól - ez történt hétfőn

Továbbá: Cyberpunk 2077, Final Fantasy XVI, The Elder Scrolls, Judas, handheld Xbox élmény.

2 napja
9

Heti megjelenések

3 napja
6

Outcast: A New Beginning - visszatér a kitaszított

Ulukai visszatérése egy hihetetlen történet. Szinte nem is lehet annak a szentimentumnak megfelelni, amivel a játékos az első epizódra gondol vissza. Most huszonöt évvel később nem csak Laura Palmer, de Cutter Slade is visszatért, így megnéztük, mit tudnak Adelpha lakói kínálni számunkra 2024-ben. Teszt!

3 napja
5

Taxi Life - über kis taxi?

Verőfényes katalán napsütés, és kellemesen ismerős nyíltvilágú játékmenet, mindez közel 460 kilométernyi barcelonai úthálózattal megspékelve. A Taxi Life-tól sokat vártak a könnyed polgári járműszimulátorok fogyasztói, és bár az alapok ígéretesek, ez a taxitársaság bizony messze van még a piacvezetőtől...

4 napja
4

Dragon's Dogma 2 - a sárkány éve

A Dragon’s Dogma cím azoknak is ismerős lehet, akik a 2012-es, mára már ikonikussá vált játékkal nem is játszottak, hiszen 2020-ban egy Netflix animációs sorozat is igyekezett bemutatni ezt a különleges világot. Nagy kihagyást követően, a napokban azonban megjelent a játék folytatása, amely még kifinomultabb játékmenetet, és még grandiózusabb kalandot ígér!

5 napja
27

Csúszhat a GTA VI, törölt Overwatch 2 tartalmak - ez történt pénteken

Továbbá: Final Fantasy XVI, Soulframe, Assassin's Creed Jade, SWORN, Larian Studios.

5 napja
9

A Future Games Show-n túl – ez történt csütörtökön

Shadows of the Damned: Hella Remastered, Broken Roads, Dead Island 2, Soul Covenant, Maliki: Poison of the Past, Blackout Protocol, Inazuma Eleven: Victory Road, Loretta, Anomaly Collapse, Shinji Mikami.

6 napja
2

Több mint 40 játékkal töltötte meg a csütörtök estét a Future Games Show

Összefoglaló a 90 perces traileráradatról.

6 napja
9

Rise of the Ronin

A Team Ninja ismét maradt a bevált formulájánál, ezúttal azonban egy nyílt világba ültette azt. A nagyobb játéktérrel pedig egy nagyobb közönség felé is nyitni akartak. A végeredmény? Nem hibátlan felemelkedés, de érdekes fúzió.

7 napja
6

Final Fantasy VII Rebirth

Eltelt idestova több, mint negyed évszázad, mióta boldog tizenévesként először tudomást szereztem arról a csodáról, amit Final Fantasy 7-nek hívnak.

7 napja
14

Marvel 1943 leleplezés, Chrono Odyssey erődemonstráció – ez történt szerdán

Továbbá: Golden Lap, Shin Megami Tensei V: Vengeance, Alpha Protocol, Dragon Ball: Sparking! ZERO, Epic Games Store, CorpoNation: The Sorting Process, Final Fantasy VII Rebirth, Card-en-Ciel, Foundry.

7 napja
13

Brothers: A Tale of Two Sons Remake

2013-ban a filmiparból érkező Josef Fares egy rendkívül egyedi debütáló alkotással vetette meg a lábát a videojátékok világában, aminek a koncepciója a mai napig egyedülállónak mondható. Ez elég indok arra, hogy egy évtizeddel később felpiszkálják a játékosok következő generációjának?

8 napja
5

Plunderstorm, avagy a WoW battle royale – ez történt kedden

Továbbá: Project Birdseye, Rise of the Ronin, Riven, Bleak Faith: Forsaken, Overwatch 2, SINce Memories: Off the Starry Sky.

8 napja
3

Game Pass: mozgolódás március második felében

A hónap végén debütál a Microsoft előfizetéses szolgáltatásában a Diablo IV! De talán a többi érkezőre is megéri odafigyelni.

9 napja
9

eyJodG1sIjoiPGRpdiBjbGFzcz1cIi0tbXB1LXt7aWR9fVwiPlxuPGEgaHJlZj1cInt7dXJsfX1cIiB0YXJnZXQ9XCJfYmxhbmtcIj5cblx0PGltZyBjbGFzcz1cImJpZ1wiIHNyYz1cInt7cGF0aH19cGF0cmVvbi1tcHUucG5nXCIgc3R5bGU9XCJ3aWR0aDozMDBweFwiPlxuPFwvYT5cbjxcL2Rpdj4iLCJpbWFnZXMiOlsiXC9+ZnNcL2Jhbm5lclwvMDBcLzAwXC8xMFwvcGF0cmVvbi1tcHUucG5nIl0sInVybCI6Imh0dHBzOlwvXC93d3cuZ2FtZXIzNjUuaHVcL2FydGljbGVcL3BhdHJlb24iLCJwYXRoIjoiXC9+ZnNcL2Jhbm5lclwvMDBcLzAwXC8xMFwvIiwiaWQiOjM2fQ==