Destiny: House of WolvesDLC

Mielőtt belekezdenék a Destiny második DLC-jének kivesézésébe, mindenképpen meg kell említenem két dolgot. Az első az expanzió megjelenése körüli hercehurca, nevezetesen: a premier napján a House of Wolves eltűnt a Store felületéről, nem lehetett sem megvásárolni, sem letölteni, csak azok számára volt elérhető, akik már korábban valamilyen formában fizettek érte. Az este folyamán már rendeződtek a dolgok, de mindenképpen említésre méltó malőrről van szó, még akkor is, ha ez nem befolyásolja a pozitívumokat és negatívumokat. A második pedig egy kis visszatekintés tavaly október környékére, amikor is a Bungie szisztematikusan igyekezett kiirtani a játékból azokat a kiskapukat, amivel a problémás lootrendszerre igyekeztek megoldást találni a játékosok, gondoljunk csak a sokak számára ismert loot cave-re. Utóbbinak a későbbiekben még szerepe lesz.

Ennyi felvezetés után ideje rátérni az érdemi részre, vagyis hogy pontosan mivel is szolgál a Destiny népes táborának a House of Wolves. Kezdésképp itt van nekünk "új" helyszínként a Reef, ami elsősorban egy második közösségi lokációval szolgál, valamint innen érhető el a Prison of Elders névre keresztelt aréna is. A Vestian Outposton lehetőségünk van nagyjából mindarra, amit a Towerben megszoktunk, egyedül a különböző frakciók és a Gunsmith miatt kell még mindig a Föld felé vennünk az irány olykor-olykor. Az awokenek bázisán lehetőségünk van két új reputációt magasabb szintre tornászni és ezeknek köszönhetően új kiegészítőket vásárolni Guardianeinknek. És itt rögtön fel is üti fejét az első probléma. A már ismert bounty-kal ellentétben a Queen's Wrath küldetései heti rendszerességgel cserélődnek a megszokott napi váltakozások helyett. Ez még nem is lenne akkora bökkenő, hiszen ezekért jóval magasabb reput kapunk, az igazi negatívum az, hogy a különböző optikai tuningokon kívül semmi érdemit nem tudunk beszerezni. Ugyanez elmondható a Prison of Elders-hez kapcsolódó House of Judgement szintekről is, amiknél ráadásul csak tokenek segítségével tudunk fizetni, az eddigi nagyjából féltucat valuta nem ér semmit.

Az új történeti adalék rövidsége ellenére is képes volt némi pozitívummal szolgálni. Ez pedig elsősorban Petra Venj és Variks karakterének köszönhető. A királynő követe és a House of Judgement képviselője a küldetések alatt többször is beszél egymással, illetve hozzánk is akad némi mondanivalójuk ez pedig kicsit felrázza az eddigi egysíkú küldetéseket. Apropó küldetések. Az öt új megbízás során főképp a korábban már ismerős pályákra térünk vissza, valamint az eddig lezárt területek nyílnak meg előttünk. A backtrackingek között azonban találunk egy igazán szokatlant, amikor is egy rendkívül sokat látogatott területre kell ismét ellátogatnunk és bár semmi újdonsággal nem fog szolgálni, mégis a játék eddigi legjobb missziójáról beszélhetünk. Nagy szívfájdalmamra az awoken királynő semmi szerepet nem kap az expanzióban, az utolsó küldetés végi monológján kívül fel sem tűnik, ezt pedig hatalmas kihagyott ziccernek érzem, hiszen a játék egyik legjobb karakteréről van szó (nem mintha olyan sok lenne).

A nagyjából 1-1,5 óra alatt letudott sztori szekvencia után megnyílik a Prison of Elders, ami a raidet helyettesítő hordamód. A négy szinttel rendelkező aréna négy különböző harctérrel rendelkezik, melyek mindegyike a játék egyik ellenféltípusához tartozik. A többszörösen körökre osztott összecsapások során idővel folyamatos módosítókat kapunk, amik kihatnak ránk és ellenfeleinkre is, valamint egyes körökben bizonyos feladatokat is teljesítenünk kell. Ha sikerül eljutnunk az egyes szintek végére, megnyílik a Prison of Elders kincseskamrája, ahol is random fegyver ütheti a markunkat, a legmagasabb szinten pedig még új armorral is gazdagodhatunk. Ehhez azonban szükségünk van egy bizonyos kulcsra, és itt kanyarodnék vissza a bevezetőben tett loot cave-re.

A Bungie ugyanis valami elképesztő huszárvágással elintézte, hogy a korábbi unalmas és monoton farmolás visszakerüljön a játékba, csak ezúttal úgy, ahogy ők szeretnék. Az új bounty-knak hála patrolozás közben belefuthatunk egy fallen csapatba, aminek vezetőjét likvidálva megjelenik egy láda, amit másfél perc alatt kel megtalálnunk és ez idő alatt annyiszor kinyitni, amennyiszer csak tudjuk. Több száz ládanyitás elenyésző mennyisége fog csak kulccsal jutalmazni minket, azonban még mindig ez tűnik a leginkább biztosnak tűnő beszerzési formának, bár néha bounty-k leadásakor vagy más ládákból is szerezhetünk.

Nincs vége, a következő oldalon folytatjuk!

A Prison of Elders legnagyobb érdeme, hogy némiképp változatossággal szolgál, hiszen legalacsonyabb szinten minden része teljesen kiszámíthatatlan, kezdve az egyes ellenfelektől, a feladatoktól át egészen a bossfightig. Magasabb szinteknél már némileg csökken ezen változók száma, a krémnek minősülő 34-es és 35-ös termek pedig teljesen fix körülményekkel rendelkeznek.

A korábbi farmolás azonban nem ér véget a treasure key-ek hajszolásánál, az új multiplayer módnak, a Trials of Osiris-nek hála egy másik tárgyért is hosszú órákon át kell dolgoznunk, ez pedig a Passage Coin. A Trials of Osiris lényege, hogy csak hétvégente elérhető játékmódról van szó, melyben három fős csapatok küzdenek egymással. Ez idáig nem lenne meglepő, hiszen a Skirmish képében ugyanezt kapjuk. A Trials lényege, hogy minden körnél egy belépőt kell vennünk, ami a győzelmeinket és vereségeinket rögzíti. Kilenc nyertes vagy három vesztett meccs a plafon, amit egy belépő elbír, ezen belül bármilyen kombinációt összehozhatunk. A csavar a dologban, hogy a Reefben található árusnál vehetünk különböző boostereket, amik a mérlegünket javítják. Ezek azonban Passage Coinba kerülnek és ezzel vissza is tértünk a farmolás kiindulópontjára, ezeket ugyanis csak multiplayer meccseken tudjuk beszerezni. Boosterekre pedig szükség lesz, ugyanis a Trials of Osiris végső célja, hogy a játékosok elérjék a hibátlan 9-0-ás eredményt, ami egy VIP területre enged bejutást a Merkúron, ahol a legjobb loottal kecsegtető ládát találjuk. A Trials of Osiris legnagyobb hibája, hogy a végletekig önismétlő: az Iron Bannerhez hasonlóan egy játékmód, ráadásul itt csak egy pályát kapunk, fix spawnhelyekkel és nagyjából csak elsődleges fegyvereket tudunk érdemben használni.

Végére hagytam a legnagyobb negatívumot, amit a House of Wolves hozott, ez pedig a material rendszer teljes átalakítása. Fél éve ismert és úgy-ahogy működőképes és elfogadott rendszert kukázott a Bungie egy laza programkóddal. Korábban voltak ugye az ascendant materialok shard és energy formájában, előbbi a páncélokba, utóbbi a fegyverekbe kellett, majd ehhez jöttek a Dark Below-s radiantok ugyanilyen szisztéma szerint, kiegészítve az exotic cuccokhoz használt azonos nevű sharddal. Na kérem szépen, ez már mind a múlté. Mostantól csak egy drágaszág után kell kapálózni, ez pedig az etheric light. Mostantól ez megyen mindenbe, amit fejleszteni szeretnénk, legyen az gúnya vagy flinta (kivétel az exotic fejlesztés, ahhoz továbbra is az exotic shard kell). Ez egyben azt is jelenti, hogy az esetlegesen felhalmozott energy-k és shardok már csak a korábbi eszközök fejlesztéséhez kellenek. És mit kezdünk a maradékkal? A Speakernél átválthatjuk őket más hasznosabbra. Itt azonban még nem ér véget a Bungie szokatlan húzásainak sora. A House of Wolves összes fegyvere reforge-olható, hasonlóan az Iron Banneres mordályokhoz, azaz a Gunsmith-nél némi extra költség fejében teljesen újraalkothatjuk őket. Ez azt is jelenti, hogy mostantól a kapott új fegyverek statjai semmit sem jelentenek, hiszen bármikor csinálhatunk belőle jobbat vagy rosszabbat. A pontot az i-re a commendationök száműzése teszi fel. A Dark Below-ban behozott új fizetőeszköznek már semmi szerepe sincs, a korábban összegyűlteket pedig beválthatjuk repupontokra.

Azt már csak zárójelben említeném meg, hogy a Bungie képes volt olyan zseniálisan keverni a kártyákat a megjelenés hetén, hogy péntekre kis szerencsével és odafigyeléssel bárki lehetett 34-es szintű.

A House of Wolves-ban bevezetett változások után meg merem kockáztatni, hogy a Bungie-nak fogalma sincs róla, milyen irányba is akar tartani a Destiny-vel. A korábbi jól hangzó ígéretek ellenére ismét sikerült egy elképesztően megosztó rendszert behozni a játékba, ami ráadásul megfelelő kezekben drasztikusan lecsökkenti a szintlépéshez szükséges időt, ami már csak azért sem szerencsés, mivel a második expanziónak kéne lekötni a játékosokat szeptemberig, az első nagyobb lélegzetvételű kiegészítőig. Ez azonban már most kudarcot vallott. Csak remélni tudom, hogy a Bungie-nak van valami B-terve, mert ha ilyen ütemben haladnak a Destiny talán a második évét sem éri meg, nemhogy a tizediket.