Mario Party 10Teszt

Mario és híres barátai már 1998 óta összejárnak némi baráti jellegű társasjátékozásra. Az N64-en indult sorozat epizódról-epizódra minijátékok garmadáját hozza el az épp aktuális gépekre, de vajon hogy sikerült most a jubileumi, tízedik epizód? Körmére néztünk a Mario Party 10-nek!

Első és legfontosabb újítás: a Wii U szemléletéhez igazodott a program. Ahogy a játék dobozán is látszik, Bowser lesz ezúttal a nevető ötödik, aki megtöri a négy játékos által alkotott szimmetriát. Az ötödik gamernek tehát a fő Koopát irányítva kell elcsaklizni a négy hős szívecskéit, miközben üldözzük a járgánnyal előre felé törtető kvartettet. Ha Bowser utoléri a bandát, akkor spéci minijátékokban ütközik meg az óriásra nőtt teknős a négyessel, aminek a végén persze úgyis Bowser fog nevetni. Akik nem akarnak kergetőzős társast játszani a tüskéshátú ellen, azok nyilván a standard Mario Party módot is elindíthatják, amely stílusában szinte száz százalékban megegyezik a korábban látott lehetőségekkel.

Dióhéjban

## Mi ez?

Virtuális társasjáték, dobókockákkal, trükkös asztalokkal és hetvenhárom minijátékkal.

## Mire hasonlít?

[Mario Party 9](http://www.gamer365.hu/show-article.php?id=962&article), [Wii Party](http://www.gamer365.hu/show-article.php?id=609&article)

## Mire jelent meg?

Wii U

## Mennyibe kerül?

[Mario Amiibo-val 40 Font környékén lehet kapni](http://store.nintendo.co.uk/games-wii-u/mario-party-10-mario-amiibo/11073669.html), itthon 11.000 HUF környékén mozog a játék szóló változata.

Ez alapján már most a cikk elején leírhatnánk, hogy aki (majd) kétévente örül egy kazalnyi minijátéknak (most 73 darab jött az új résszel), annak a Mario Party 10 sem fog csalódást okozni. Mindenki másnak viszont igen, mert a sorozat évek óta nem mer a fejlődés útjára lépni.

Vegyük például a játék alaprendszerét. Még mindig túl hangsúlyos a szerencse szerepe. Lehetsz te az asztal királya, és bőszül verheted a többieket a minijátékokban, akkor is lesz valami gimmick a pályán, ami visszahúz (rosszabb esetben akár) a második-harmadik helyre. Bowser sincs jól súlyozva, az ő szerepét Bowser Jr. különböző ármánykodásaival próbálták néhol már-már túl is kompenzálni a készítők. Persze a minijátékok mennyisége jól hangzik így leírva, de egy részüket már láttuk máshol, kicsit másabb gúnyában, a többi móka pedig gyakran nem elég izgalmas, vagy nem elég ötletes ahhoz, hogy 2015-ben elismerően bólogassunk a produkció előtt. Oké, az Amiibo funkció tényleg újszerű, viszont itt meg beleütközünk abba a problémába, hogy a készítők a játékfigurák mögé zártak be olyan tartalmakat, amelyeket nem biztos hogy így ebben a formában mindenki látni fog. (Így aztán az öt alapasztal is kevésnek tűnhet a korábbi játékok ismeretében...) Online továbbra sincs, ami pedig elképesztő egy multiplayer-orientált játék esetében 2015-ben. Pedig infrastruktúra már lenne hozzá, legalábbis erre nem foghatják a készítők a hiányosságot.

Gondolnánk, hogy akkor a prezentáció rendben lesz, pedig dehogyis. A legutóbbi Mario játékok relatíve magasra tették a lécet Wii U-n, már ami a látványt és a hangulatot illeti. A Mario Party 10 talán a legsivárabb grafikával felvértezett „újgenerációs” Mario játék, ráadásul a hanghatások szempontjából is visszareppenünk vagy 10-15 évet, hiszen egy jubileumi Mario Party büdzséjébe nem igazán fér bele, hogy a MIDI-alapú csipogást nagyzenekari muzsikákra cseréljék a készítők.

Szomorú látni, hogy az ex-Hudson tagokból álló ND Cube tagjai nem képesek az átlagos Nintendo-szintet tartani (összesített Metacritic karrierátlaguk egy szerényke 70-esen tanyázik), de a kyotói anyacég is észbe kaphatna már, hogy ebből a sorozatból kicsit nagyobb odafigyeléssel, valamint bátrabb lépésekkel jóval nagyobb jelenséget is lehetne fabrikálni.

Amit mi a legfontosabbnak látunk, és egyben a Mario Party 10 legfőbb hiányosságainak is felrovunk:

• nagyobb hangsúlyt kellene a minijátékokra fektetni, amelyeket mind mélységükben, mind pedig a játék közbeni előfordulásukban erősíteni kellene;

• a balansz kérdéskörét átgondoltabb és bonyolultabb, vagy épp jóval egyszerűbb jutalmazási rendszerrel lehetne tovább finomítani;

• a „több néha kevesebb” mondást szem előtt tartva végig kellene már nézni, hogy a mellékszereplők, pályaelemek és bónusz biszbaszok mellett melyek azok a játékelemek, amelyeket kukázni kellene, és melyek azok, amelyekre bátran lehetne még építeni (pl. az asztali módosítók variálása, titkos lehetőségek pályákba és minijátékokba építése, a klasszikus Mario játékmechanikák hangsúlyosabb szerepeltetése);

• online mód - 2015-ben ennek már alapvető szolgáltatásnak kellene lenni;

• és végül túl kellene lépni már a klasszikus Wii-s menürendszerek és prezentációs megközelítések korlátain. Jó néhány Wii U játék képes volt már erre a közelmúltban.

Ezek nélkül azonban a Mario Party 10 azonban mást sem csinál, csak illeszkedik arra a lefelé ívelő görbére, amit a sorozat legutóbbi részei után prognosztizálhattunk. Azaz megmarad annak az egyre kevésbé érdekes minijáték-gyűjteménynek, amely epizódról-epizódra veszít a bájából és értékeiből. Kár lenne veszni hagyni sorozatot, reméljük a jubileumi epizód lezár egy korszakot, a tizenegyes számú folytatás pedig a dobókockák közé csap, hogy a sorozat ismét régi fényében tündököljön.