Zen Pinball 2 - The Walking Dead PinballDLC

A Walking Dead jelenség megkerülhetetlenné vált. A képregény mellett a filmsorozat is nagy népszerűségnek örvend, Telltale-ék pedig mindenféle díjat bezsebeltek a saját kalandjáték-szériájukkal. Furcsa kollaboráció: a nagy nevet szerzett fejlesztőcsapat a Zennel borul össze, hogy egy új franchise-t húzzanak be a Zen Pinball 2 egyre csak szélesedő felhozatalába.

Az asztal "külső" része páratlanul gazdagon van berendezve.

A Walking Dead Pinball prezentációját tekintve maximálisan törekedik az autentikus TWD hangulat átadására. A jellegzetes cel-shaded grafikai elemek szinte egy az egyben lettek átemelve a Telltale sorozat első szezonjának epizódjaiból. A szinkronhangok, zenei betétek is ismerősek lehetnek majd. Sőt a Zennél dolgozó flippermágusok az asztal küldetéseit is a New Day - No Time Left vonalra fűzik fel. A missziók ötletes feladatokat tartalmaznak (külön kiemeljük a mesterlövészkedést, vagy az éjszakai zombiirtást), és jópofa adalékként implementálják az eredeti kalandjátékok döntéshelyzeteit is.

A küldetések mellett a további lehetőségek is ötletesek. Az éjszakai útvonalkeresgélésnél például az asztal fölé száll az est, aztán a rámpákra kell ügyeskednünk a lasztit egy settenkedő golyóként manifesztálódott walker mellett. Túlélő-horror tematikához méltóan nem maradhat el a kajacsomagok vadászata, de a két hős kapcsolatából fakadó apróságok, például Clementine jobb kedvre derítése is része a tábla központi feladatainak. A golyónk ilyenkor focilabdává változik, Lee és Clem pedig az asztal előterében passzolgatnak…

Ismerős helyszínek - erre (is) alapoz a TWD asztal.

Lee és Clementine központi szerepet játszanak tehát a flipperes átiratban is, de a többi jellegzetes karakter is felbukkan, ilyen-olyan formában. Az asztal leosztása teljesen logikus és az ember hamar belerázódik az elvárt feladatokba. Fogalmazzunk úgy, hogy a TWD asztal hamar jutalmazza az embert. A Zen Pinball vonatkoztatási rendszerében a sokmilliós pontszámért nem kell órákig lökdösnünk a lasztit, és talán kevesebb az igazságtalan labdavesztés is. (Leszámítva a meglehetősen veszélyes jobb alsó sarkot!)

A játék technológiai megoldásai hozzák a szokásos Zen szintet, de a Telltale-éktől kölcsönzött látványelemek is tovább fokozzák a látvány és hangulat minőségét. A háromdés megjelenítés arra alkalmas televízión parádés (cserébe némi irányítási lag-ért), de a bővebben tesztelt Vita verzió is penge. A hangszekció továbbra is képes unalomba fulladni (vesszőparipám ez bizonyos flipperjátékoknál), a hangeffekteket a sok zombihörgés miatt is érdemes is lehet kicsit visszahalkítani.

A missziókaput védő zombi éjszaka is rémisztő jelenség.

*Hogy ajánljuk-e a DLC-t? Mindenképp, hiszen háromdolláros/háromeurós ára minőségi szórakozást szavatol, ráadásul a TWD talán a legjobb Zen asztalok közé tartozik. Egyedüli sóhajunk azért száll az égiek felé, hogy ha már ilyen jól sikerült az első szezont feldolgozó pálya, miért nem lett a Walking Dead Pinballból egy kicsit nagyobb szabású csomag, ami esetleg a 400 Dayst, a második szezont, vagy esetleg „poén” jelleggel kialakított képregényes asztalt is tartalmaz.

Mekkora lenne már egy fekete-fehér flipperasztal… (Légyszi?!)*