Sam Lake - Quantum BreakInterjú

Sam Lake, polgári nevén Sami Järvi, régóta a játékipar nagyjai között tanyázik. Nevéhez és írói-kreatív munkásságához a Remedy legnagyobb sikerei kötődnek, mint a Death Rally, vagy a frenetikus Alan Wake, de ne feledkezzünk el arról, hogy az eredeti Max Payne sztorija és Max arca is tőle származott.

Legújabb nagyszabású játéka a Quantum Break lesz, aminek bővebb bemutatójára a Gamescomon került sor. Sam-et nem volt egyszerű becserkésznünk, de két napnyi nyomulás után sikerült mikrofonvégre kapnunk az urat.

Gamer365: Az időutazáson alapul a Quantum Break sztorija. Sok írónak beletört már a bicskája a kikerülhetetlen ellentmondásokba, paradoxonokba a hasonszőrű sztorik esetében. Hogyan törekedtek a Sci-Fi „tudományos” elemének korrektségére?

Sam Lake: Sok-sok munkánkba került a sztori kidolgozása. Tudjátok - az időutazós történetekben mindig van valami trükk. Annyiszor megtörtént a fejlesztés során, hogy leültünk beszélgetni, megtárgyaltuk, hogy hogyan tovább a történettel, majd valaki felállt, hogy várjatok ez óriási sületlenség. (Nevet!) Sokszor már magunk is rájöttünk menet közben, hogy ez így nem lesz jó, és már mondtuk is a hibát szóvá tevő kollégának, hogy „áh, inkább ne is szólj semmit”. (Nevet!)

A sztori tudományos mivoltát egy fizikussal konzultáltuk végig a történet megírása során. Az úr a Cernnél is dolgozott, és érti, amit csinál. A klasszikus fizikai dolgoktól a kvantumfizikáig otthon van mindenben és segített bennünket. A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy megkerestük őt, elmondtuk neki az összes eszement ötletünket, ő pedig (tudjátok, ilyen teljesen nyugodt, higgadt stílusban) elmagyarázta, hogy ezek a dolgok hogyan is működnek a valóságban.

G365: A történeteiben nem kevés helyet kap a misztikum. A Max Payne-nél ott voltak a hallucinogének; az Alan Wake a fény és sötétség harcáról szólt. Az időmanipuláción túl várhatunk valami más „természetfölöttit” is a Quantum Break sztorijától?

SL: Az időutazás maga a misztikum a játékban. De nem szabad azt gondolni, hogy ez egy egyszerű jelenség - az időmanipuláció témájának rengeteg mélyebb rétege is van. Szerettünk volna leásni és viszonylag mély, kacskaringós dolgokat kihozni a sztori ezen eleméből.

A Quantum Break a valóságon alapuló világban játszódik. Az Alan Wake esetében is ebből indultunk ki, majd természetfeletti és pszichológiai thriller adalékokat tettünk az alapokhoz. Itt is extrém dolgok történnek a hősünkkel. A játék elején a világ még normális, aztán ahogy az író barátunk esetében, itt is „megtörik” a környezet rendje. Úgy éreztük, hogy ezúttal sci-fi elemekkel fogunk játszadozni, és ilyen szempontból helyén van az is, hogy a hős esetleg olyan képességekre tegyen szert, ami kiragadja az átlagember szintjéről.

G365: A bemutató során eléggé erősnek tűnt a karakter. Megállítja az időt, majd lecsap egy teljes különlegesen képzett osztagot.

Sam: Ez a demo céljából lett így kialakítva - vicces lenne, ha Oz (A mellette demózó kollégájára, Oskari Häkkinen-re mutat. - a szerk.) félpercenként meghalna. (Nevet!) De az akciójeleneteknél felbukkan egy energia-csík, amely az idő-erők mögött álló lehetőségeinket korlátozza. Van egy stratégiai eleme a játéknak, hogy melyik szituációban melyik képességedet, idő-erődet akarod majd használni, és persze az energiád elfogyhat. Ez az energia a játék közben visszatöltődik majd.

G365: A korábbi játékokban rengeteget foglalkoztak a hősök belső vívódásával. A pszichológiai dráma itt is ilyen hangsúlyos lesz?

Sam: Igen, mindenféleképp. A mesemondókánk gyakran beszél a belső világról, vagy a főhősök lelkében zajló zavarodottságról. Szeretünk arról történetet mondani, hogy a külső tényezők, fenyegetések hogyan hatnak a belső lelkivilágra. A karaktereink világában több minden megtörik, összezuhan. Jack legjobb barátja a sztori elején belezuhan az időgépbe, majd hirtelen ott terem a világban, 60 évvel öregebben, a Monarch vállalat fanatikus fejeként. Az öreg első dolga, hogy megölje Jack tudós bátyját, aki valamilyen tudás birtokában fenyegetné a vállalatot és az öreget is. Azt hiszem ez elég durva kiindulópont Jack számára.

G365: Klasszikus mesemondói húzás: a játékaiban sokszor látni olyan jelenetet, ami esetében nem lehetünk biztosak abban, hogy amit átélünk az ténylegesen meg is történik. Várhatunk hasonlót a QB-től?

Sam: … (elgondolkodik), van egy pszichológiai elem a történetben, ami végülis hasonló, mint amire a kérdés utalt. Egy ponton túl a főhősök a saját épelméjűségüket megkérdőjelezik. Az időutazás, és az ehhez tartozó erők-energiák bizony túlszárnyalják az emberi elme befogadóképességét, és ennek a következményeit egyértelműen látni fogjuk a hőseinken.

G365: A látvány nagyon hasonló az Alan Wake képi világához. Ugyanazt a motort használták?

Sam: Igen, ez a saját motorunk. Sok elemét átvettük az Alan Wakeből, de ezek egy részét újrakevertük, a többit pedig teljesen felújítottuk, vagy éppen hozzáadtunk. A North Light Engine fejlesztése során arra koncentráltunk leginkább, hogy a filmes hatás minél jobban előtérbe kerüljön. A karakter-technológiánk igen fejlett, de az idővel kapcsolatos apróságok kidolgozására is nagy hangsúlyt fektettünk. Az Alan Wake esetében a fényre és a sötétségre kellett fókuszálnunk, itt erre lehetett építkezni és továbbmenni.

G365: Nekünk nagyon tetszettek az időlöketekkel behullámzó tereptárgyak például.

Sam: A torzító effektuson rengeteget dolgoztunk. Mondhatni ez lett a Quantum Break jellegzetes, meghatározó vizuális eleme, ami az időmanipulációval kiegészülve fontos részét képezi a játék egészének.

G365: Legyen szó zenéről, filmekről, vagy épp játékokról, az északi országokból származó művészi víziók kicsit mindig különlegesebbek az átlagosnál. Mit gondol, miért lehet ez?

Sam: Van benne igazság. Manapság mindenki próbál nemzetközi lenni, legalábbis a pop kultúrát tekintve mindenképp. Van egy óriási nagy tengered, egy ősleves, amiből mindenki kiemel valamit, és (remélhetőleg) a végén vissza is tesz valami újat. Az a jó az egészben, hogy mindenki egy kicsit más szemszögből, más típusú szemüveg mögül szemléli a világot. A mi vízióink sajátosságai talán ennek a finn-szemüvegnek köszönhetőek.

(Ezen a ponton Oskari is beleszól a beszélgetésbe. - a szerk.)

Oskari Häkkinen: Tudjátok megvan annak a hangulata, hogy a nagy hidegben kimegy az ember egy kis faházba, és onnan szemléli a világot. Szauna, meg egyebek. Egyszer érdemes kirpóbálni. (Nevetnek!)

Csető Zsolt (drag), Géczy Attila (mcmacko)