New 'n' Tasty - Oddworld: Abe's OddyseeTeszt

HD remake. A kifejezés, mely egyre inkább keserű szájízt idéz elő bennünk, melyre egyre inkább a pénzlehúzás szinonimájaként tekintünk. Persze nem ok nélkül, mikor a kiadók különböző hangzatos (és sokszor nevetséges) indokokkal egy-két éves játékokat próbálnak újra lenyomni a torkunkon, akkor nehéz nem a „minimális munka - maximális haszon” szemléletet látni mögötte. Most viszont érdemes félretennünk minden, a témával szembeni ellenérzésünket, a New 'n' Tasty ugyanis a tökéletes iskolapéldája annak, hogy kell egy régi játékot mai elvárásokhoz igazítani úgy, hogy közben annak eredeti esszenciája ne vesszen el.

Oké, annyival talán egyszerűbb dolguk volt a Just Add Water fejlesztőinek, hogy nagyszerű alapanyaggal láthattak munkához. Nem merek olyan messzire menni, hogy korszakalkotónak nevezzem a 17 évvel ezelőtt megjelent Oddworld: Abe's Oddysee-t, de azzal nem lehet vitatkozni, hogy egy kiemelkedően profin összerakott, és mint kiderült, rendkívül időálló játék lett, megkapó karakterekkel, érdekes feladványokkal és egyedi világgal, történettel. És nagyjából ezek azok a tulajdonságok, melyeket változatlanul hagytak, minden más kicserélődött.

A New 'n' Tasty előtag nem csak annyit jelent, hogy beletömtek még néhány Pét, meg részletesebb textúrákat, a Just Add Water lényegében egy teljesen új motorral az alapoktól újraépítette a játékot. A pixeles szereplők gyönyörű modellekké változtak, az átvezetők dinamikusabbak lettek, a pályák immáron folyamatosak és nincsenek képernyőkre osztva, a teljes 3D miatt a kamera sokkal szabadabban mozog, sokkal filmszerűbbé téve a játékot. A Unity motorban újraépített Oddworld valami elképesztően szép és részletes lett - még úgy is, hogy nagyjából tudtam, mi következik, rendszeresen megálltam és bámultam a dinamikus háttereket, a gyönyörű tájakat, azt a tucatnyi apróságot, melyek sokkal élettel telibbé teszik a pályákat. Nem azt kapjuk, amivel nagyjából két évtizeddel ezelőtt játszottunk - azt kapjuk, ami a (sokszor a valóságot pozitív irányba eltorzító) emlékeinkben megmaradt róla.

A közel húsz év azt jelenti, hogy van legalább egy, de inkább két olyan generáció, aki talán nem is hallott erről a játékról, szóval foglaljuk össze gyorsan az alapokat! A főszereplő, Abe a tipikus zero-to-hero hőstípus, egy egyszerű takarító, aki véletlenül felfedezi, hogy a munkahelyéül (ne kerteljünk: börtönéül) szolgáló húsüzem új termékének alapja nem valamilyen helyi állat lesz (mivel azok java része már kipusztult), hanem az ott szolgáló Mudokonok. Így kezdődik az ő nagy menekülése, mely közben felfedezi, hogy saját bőrének megmentésénél sokkal komolyabb feladata is van. (És nem feltétlen a játék érdeme, de érdekes, mennyire időszerűvé tud válni egy ilyen történet - nem nehéz párhuzamokat vonni közötte és a lélektelen gyártósorokról érkező hírek, képek között.)

A menekülés pedig változatos feladványokat állít a játékossal szembe, keverve az ügyességi, logikai, illetve a lopakodós részeket. Ahogy egy ilyen korú játéktól elvárható, az Abe's Oddyssey lényegesen több kihívást tartogat mai testvéreihez képest. Szerencsére - gondolva a kevésbé kitartó vagy tapasztalt játékosokra - az új változatban több nehézségi szint, több checkpoint, illetve egy igen jól működő quicksave / quickload rendszer is helyet kapott. Azonban még ezek mellett is jól meg kell terveznünk minden egyes lépésünket, mert Abe nem hős alapanyag, nem tud gyorsan futni, nagyokat ugrani vagy harcolni, még felújítás után is megőrizték az esetlen, sokszor komoly centizést igénylő irányítást. Zavaró? Egyáltalán nem, ahhoz a korhoz, melyben ez a játék született hozzátartozott az ilyetén kihívás, és az alacsonyabb nehézségi szint azért tényleg jócskán csökkenti a veszélyek számát.

Az eredeti játék teli volt titkokkal és okos feladványokkal, melyek még most, az átalakítottnak tűnő pályákon is megmaradtak. Sajnos nem tudom már mindet felidézni, azonban még az új, dinamikus pályafelépítés mellett is nagyjából ugyanott maradtak a titkos nyílások, csapóajtók és portálok, melyek mögött egy újabb adag megmentésre váró Mudokont (és természetesen tucatnyi halálos csapdát) találunk, kiket természetesen még mindig az akkoriban nagy újdonságnak számító, mostanság inkább ügyes megoldásnak tekinthető GameSpeak rendszer segítségével tudjuk a kiutat jelentő madár-portálok felé vezetni. A GameSpeak jó példa a játékban fellelhető apró, de hasznos újdonságokra: a már ismerős parancsok mellé be lett rakva egy „szólj mindenkinek” mondat is, mely kitűnően illeszkedik a többi közé - ha valaki nem emlékszik pontosan a régi utasításokra, könnyedén azt hiheti, hogy mindig is ott volt. Talán egyedül a coop opció az egyetlen, amit nem találtam teljesen ideillőnek - főleg úgy, hogy lényegében csak arról szól az egész, hogy életenként más és más ember irányíthatja Abet.

A New 'n' Tasty pontosan azt a felfrissítő kezelést nyújtja, ami az Oddworld széria első részének kellett. Egy időgép ez, mely nem csak a jelenbe repítette a játékot, de meg is szépítette, modernizálta, méghozzá úgy, hogy az alapul szolgáló elemeket mégis változatlanul hagyta. Ez az, amiről a „HD Remake” kifejezésnek szólnia kellene, ez az, ahogy illene a régi, nagy címekhez hozzányúlni. És ez az, ami miatt az Abe's Oddysee abszolút ajánlható mindenkinek, aki szereit a kihívást nyújtó logikai platformereket, legyen az a szériát most megismerő újonc, vagy az emlékeit újraélni kívánó öreg motoros.