Shovel KnightTeszt

„Már megint a pixelpornó, mindig csak a retró, az indie na meg a Kickstarter…”, szólal fel az ifjú játékos, aki a shaderek világában felnőve nem is érti, hogy miként élhet-virulhat manapság a múltból gyökerező 8-bit stílusirányzat. A dolog kulcsa ott rejlik, hogy azok, akik húsz-harminc éve videojátékokon nőttek fel, még mindig játszanak és vásárolnak - sőt a mai informatikai forradalomban már a független-fejlesztés sem a kiváltságosok műve.

És egyet nem lehet elvitatni a 8-bit korszak játékaitól - az igazán nagy múltú klasszikusok végletekig kidolgozott és szórakoztató játékmechanikai elemekkel voltak felvértezve, hiszen a grafikával és a körítéssel lehetetlen volt kompenzálni a hiányosságokat.

A Mega Man hatása letagadhatatlan.

A Shovel Knight pedig ezzel együtt is a legkirályabb retro-platformer, amivel mostanában találkoztunk. Fel van vértezve olyan alázattal, amivel a Mega Man, Duck Tales, Castlevania és a többi klasszikus előtt tiszteleg, közben pedig friss ötleteket is felsorakoztat, amivel az archaikus külsőn túl is tud újat mutatni.

Hősünk fő eszköze tehát ásója, vagy lapátja, vagy mije (A pék rakná telibe, aki a shovel-spade szavakat egymás mellé tette…), ami közelharci fegyverként és navigálást segítő tárgyként is funkcionál. A lapáttal ellenfeleket csaphatunk szét, titkos falakat bonthatunk ki, zárakat nyithatunk és kincseket áshatunk ki apró földhalmokból. Lovagunk lefelé tartott micsodája pogó-botként is funkcionálhat (Hello, Dagobert bácsi!), amely további támadásokat és trükkös ugrásokat tesz lehetővé. A harcot színesíthetjük a kalandok során megszerzett varázstárgyakkal (Zelda és Castlevania-módjára), de limitált a varázserőnk, így ezzel is kell taktikáznunk, nem lehet a spéci energiagolyóval szétspammolni a pályát.

A pályaközi főnökök sem hiányozhatnak a játékból.

Alapvetően a Mega Man-Duck Tales vonalat követik a pályák felépítettségükben, de kicsit talán kevésbé fókuszáltak. Több a titkos járat, a Mega Man kalandjaihoz képest 2x-3x hosszabb egy-egy szint (több checkpointtal, természetesen), és bár mindenhol van valami ügyes gimmick (villámláskor látszódó platformok, Bifröst-hidat ütésre locsoló szobrok, stb.), a jól súlyozott kihívás soha nem vált át idegölőbe. Életek sincsenek, hiszen ha meghalunk, akkor vesztünk némi kincset, kezdhetjük a checkpointtól újra a küzdelmet, majd ha visszaértünk a halál helyszínére, össze is szedhetjük az elhullajtott zsákmányt.

Apróság, de ne fejeltsük el - a tesztelt PC verziót billentyűzeten kezdtük el játszani, de hamar feladtunk. A stílusból és a taglalt platformer mechanikából következően muszáj a játékhoz egy alapszintű gamepad beszerzése.

Ásóka-Land

A főellenfélig nyolc rút lovagot kell móresre tanítanunk, a világban pedig extra helyszínek és falvak is akadnak két vár között. A településeken a pénzünket költve a motyóinkat fejleszthetjük, vagy épp extra életpöttyöket szerezhetünk magunknak. A legyőzött lovagoktól nem kapunk új fegyvert, de a képességek látványos kiszélesítésének szerepét a varázscuccok remekül betöltik.

A játék hossza a titkokra rágyúrva olyan 5-6 óra körül mozoghat, amely a New Game+ lehetőséggel mindenkinek korrekt szavatosságot garantálhat. A remek (de talán annyira nem kiemelkedő) 2D grafikát Manami Matsumae (az ős Mega Man komponista) és Jake Kaufman felvillanyozó dallamai kísérik - de persze ez is ízlés kérdése. Ha annak idején nem bolondultál rá a legnagyobb chiptune slágerekre (vagy nem is hallottál még ilyet), akkor lehet a Shovel Knight háttérzenéje csak idegesítő prüntyögés lesz számodra.

A legkirályabb GIF, amit ma egy 8-bites retró játékból láthatsz!

*De ez a faktor természetesen az egész játékra érvényes. Ha már két képkocka után beindul a nyálelválasztásod, akkor azonnal szerezd be a játékot! A Shovel Knight parádésan hozza azt a feelinget, amiért vissza-visszajárunk a képcsöves tévé mellé bekapcsolni a NES-t. Precíz, átgondolt játékmechanikája, kedves, kidolgozott univerzuma ráadásul tud annyi frisset, újat mutatni, hogy ne csak szolgai másolásnak, vagy tisztes koppintásnak tűnjön a mutatvány.

Azok számára viszont kérdéses a Shovel Knight befogadhatósága, akik egész egyszerűen kimaradtak a nyolcvanas évek második felének játékaiból. Ez persze mit sem von le a játék értékeiből. A Yacht Club Games játéka nálunk eddig a nyár nagy slágere, és az év egyik legkiemelkedőbb játékélménye. *

A játékot a GOG.com-tól kaptuk tesztelésre, akik nyilván nagyon örülnek, ha a DRM-mentes játékot náluk vásárolod meg. Katt a lenti képre!