Vannak játékok, amelyeken évek múltán sem látszik meg különösebben az idő vasfoga. Persze a techológia fejlődéséből következő különbségek szembeötlőek, de nem is erre gondolok, hanem az összképre, arra, hogy egy néhány éve gyönyörűnek számító és látványos produktum ma is képes ámulatba ejtő jeleneteket produkálni. A WipEout egy ilyen játék.
A Sony Computer Entertainment Studio Liverpool - avagy ahogy korábban hívták: Psygnosis - sorozata az elmúlt években az asztali konzolok helyett a handheld világban próbált szerencsét, nem is rosszul, a két éve megjelent WipEout Pure ugyanis remekre sikeredett, és személyében újabb csodás darabbal bővült a franchise, így nem meglepő, hogy idén, kissé hosszú várakozást követően ismét siklóba ülhetünk PlayStation Portable-ön, már nagyban készül ugyanis a következő hordozható felvonás, a WipEout Pulse.
A Pure remek fogadtatása miatt a fejlesztők nem kockáztattak különösebben, így nem bolygatták meg a játék alapjait, sokkal inkább a formula még tökéletesebbre csiszolása lebegett a szemük előtt. Minden esetre szerencsére nem csak egy más pályákkal újracsomagolt kiadással van dolgunk, a játék struktúráján ugyanis változtattak, és ezúttal már más szisztéma szerint fogjuk vívni a versenyeket. A hagyományos bajnokságok most eltűntek, helyettük egy teljesen új játékmódot, a Race Campaign-t kaptuk meg, ahol lépésről lépésre kell felkapaszkodnunk a virtuális ranglétrán. Pontosabban nem is virtuális, ugyanis a játék is hasonlóképp szemlélteti a dolgot: "sorokat" kell elképzelni, amelyek megadott számú, és egyre több versenyt takarnak, melyekből bizonyos mennyiséget teljesítve feljebb léphetünk a következőre, és így tovább. Az egyes lépcsőfokokon több féle versennyel is összetalálkozhatunk, melyekből ezúttal összesen hét különböző van - a Single Race, a Tournament és a Time Trial magától értetődő, úgyhogy ezeket nem is részletezném, lássuk inkább a többit. A Zone egy érdekes játékmód, amely egyébként már a Pure-ban is szerepelt: itt az a cél, hogy minél tovább versenyben maradjunk, amit az nehezít, hogy körről körre egyre gyorsabb lesz alattunk a vas, így a hibázás - és az energiaszint nullázása - is egyre könnyebbé válik. Emellett van három teljesen új versenytípus is: a Speed Run tulajdonképpen a Time Trial hosszabb változata, ahol még inkább ki kell centiznünk a legjobb körünket, a Head 2 Head egy-egy elleni versenyt takar egy különösen erős ellenfél ellen, az Eliminator pedig a sorozat rajongóinak ismerős lehet a korábbi részekből: itt a fegyvereken van a hangsúly, a cél ugyanis az, hogy kiejtsünk a versenyből megadott számú ellenfelet.
És ha már szóba kerültek a fegyverek, beszéljünk róluk is egy keveset. A kínálat nem esett át drasztikus változtatáson, ami egyáltalán nem baj, egészen jó paletta jött össze ugyanis az évek során. A rend kedvéért azért fussunk végig rajta. A klasszikus harceszközök közül visszatér a hagyományos és a célkövető rakéta, az akna, az instant halállal jutalmazó plazmaágyú, és a teljes pályán végigsöprő Quake, illetve a pajzs és az autópilóta is, új belépőként pedig egy masszív harmincas sorozattal operáló fegyvert kapunk - emellett pedig az Eliminator mód is tartogat számunkra néhány új belépőt.
A felszedhető finomságokkal ellentétben azonban a pályákon - amelyekből ezúttal nem kevesebb, mint 24 lesz, ami új rekordnak számít - eszközöltek némi változtatást, méghozzá nem is akármilyet, a hagyományos gyorsítók mellett ugyanis megjelennek az úgynevezett Mag-Strip szekciók is. Ezek mágnesként vonzzák siklónkat, hogy az ne tudjon elemelkedni a földről, mindez pedig igencsak látványos új pályaelemek használatát tette lehetővé a fejlesztők számára. Lesznek például olyan részek, ahol kilencven fokban döntött szakaszon kell haladnunk, a legkomolyabbnak azonban mégis a loop-ok megjelenése tűnik: alig várjuk azt a pillanatot, amikor először száguldhatunk át hangsebesség felett egy ilyen átfordítón. Minderre pedig csak rátesz egy lapáttal a környezet hagyományosan remek kidolgozása, és a fantasztikus sebességérzet.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a WipeOut Pulse-ban minden meglesz, amiért annyira szeretjük a sorozatot. Meglesznek a különböző versenyosztályok, amelyek egyre gyorsabb és látványosabb versenyeket garantálnak számunkra, meglesz a megszokottan minőségi electro soundtrack, amit kedvünk szerint helyettesíthetünk a Memory Stick-ünkön lapuló zenei matériával, meglesznek az ingyenes letölthető tartalmak, amelyek ezúttal is már a megjelenés napjától elérhetőek lesznek, és meglesznek a mindig üdítően ható apró újdonságok is, mint például a Photo mód, vagy az egyedi hajófestések készítésének és online cserélgetésének lehetősége. És persze meglesz az érzés is, hogy WipEout-ozni még mindig ugyanolyan jó, mint bő tíz éve - ha nem még jobb.