Nem egyszerű dolog újat alkotni a zenés játékok tágabban értelmezett műfajában. Amikor már egyes hangszerek, vagy akár egy komplett zenekar modellezésén is túl vagyunk már - gondolhatjuk - jöhet az újraértelmezés. Lecsupaszítás. Visszatérés a gyökerekhez.
A Sing Party valami ilyesmi tettet hajt végre, de a profán egyszerűsége sajnos mégsem egy magasztos küldetés, vagy egy rafinált koncepció része.
Aszimmetrikus játékmenet és érintőképernyő - a Wii U legfontosabb újításai. Karaoke-játékként a Sing Party ezen két funkcióra alapozva rakja össze a sokszor elsütött, ám jól működő énekeltetős mechanikáját. Ráadásképp pedig egy masszív mikrofont is a csomagba passzíroz. Dobozán huszonéves fiatalok partiznak, a dallista pedig színes, változatos, divatos képet mutat. Hol csúszhat tehát félre a FreeStyleGames-ék Wii U-s debütálása?
A szolgáltatások színvonalában. A Sing Party a lehető legszimplább formában prezentálja a műfaj sajátosságait, de az alapfunkcióit tekintve sem tökéletes. A Party módban nincs hangmagasság-követés, csak az egyébként jó ötletnek induló, GamePad képernyőről történő dalszöveg-felovasás. A Party mód lényege egyébként, hogy éneklés közben a házibuli társaságát is átmozgassuk, ám olyan kevés az interakció, és gyakorlatilag nulla a visszajelzés, hogy a “játékmenet” fogalomból a “játék” tagot gyakorlatilag el is hagyhatjuk. Nehezen tudjuk elképzelni, hogy ebben a formában a célcsoportot hosszasan lekötné ez a lehetőség. Továbbmegyünk: a Party mód még a képernyőn ugrabugráló karakterrel, és óriási betűkkel felugró dalszöveg-részletekkel együtt is zavarbaejtően unalmas, lapos mókatár.
A Sing menüpontba navigálva egy fokkal jobb a helyzet, de az alap egy- (illetve duettek esetében két) fős dalolászást a viszonylag magas hang-késleltetés teszi tökéletlenné. Nagyszerű ötlet, hogy a GamePad segítségével sávonként keverhető a hangerő (értsd akár a zenekart, akár az eredeti énekest is le lehet halkítani, ha úgy tartja kedvünk), és a menet közben adódó lejátszólista-szerkesztés is egy melegen fogadott újítás. A háttérben pörgő olcsó CG animációk, és a furcsa, nehézségi szinteket nélkülöző pontozási rendszer visszaránt minket az alacsony költségvetés valóságába. Sehol egy licenszelt klip, sehol egy online leaderboard... Letölthető plusz tartalmakra ígéret van már, azonban DLC opciók a megjelenés időpontjában még nem álltak rendelkezésre.
A Sing Party, mint videojáték, nemhogy nem a jövőt célozza be, hanem a múlt karaoke-játékaival vív harcot. Néhány dologban ügyesen használja a kínálkozó lehetőségeket, szolgáltatásaiban viszont hétmérföldes lemaradásban van. Működik, éppenséggel el lehet lenni vele, de 2013 elején, egy friss-ropogós platformon ettől jóval többet várunk.