Az év legjobb játékai: 10-12012

*Playground Games, Turn 10 / 360 / Szerintünk: 9***

A Forza szériától megszokott minőség némileg arcade jelleggel keverve. A játék gyönyörű, és egyben Arizona is az! A versenyek változatosak, nem túl hosszúak és akad keresgélnivaló is bőven. Bár a szimulátor jellegét elveszítette, - de talán pont ezért - nekem most jobban teszik, mint bármelyik Forza játék! (Renatto)

Már évekkel ezelőtt megfogalmazódott bennem és egyik nagyon kedves ismerősöm fejében egy Forza a szabadban... hát itt van, és nem okozott csalódást. Nagyon tetszik, hogy az egészet egy autós fesztivál köré építették. Aki volt már hasonló autós fesztiválon és komolyan részt is vett rajta, az nagyon át tudja érezni. A zene kifogástalan, nagyon illik a játékhoz, az egész bejárható világ nagyon el lett találva, az online szekció pedig fenomenális. (Makker1337)

Már kiskorom óta szenvedélyem az autózás, autóversenyzés. Nagyon nagy NFS-es voltam, egészen az újabb részekig. Az Xbox vételével megtapasztaltam, hogy milyen a Forza, és felhagytam az NFS-sel, de valahol hiányzott a nyitott világ... Idén megkaptam mindent, amit szeretek az autós játékokban, a Forza Horizon végre elhozza nekem a régi NFS hangulatot Forzásan. Pont, ahogy szeretem. (13lackfire)

Azt hiszem idén kimarad a nyári fesztiválozás, ha tudtam volna, hogy még csak most jön az igazi buli a Horizonnal. Rég játszottam már ilyen jót autós játékkal. PGR 4 és a DiRT 3 jut eszembe, mint élvezeti faktor. Nagyon bejön ez a fesztiválos vonal, a zenék, a hangulat. Az első Forza, ahol nem unod meg a karriert a már unalomig ismert pályákon a 3. szezon közepén, már ha addig eljutsz egyáltalán. Jaj kérem, ha ilyen grafikát és ilyen minőségi autós játékot tudnak csinálni, akkor ráér a nextgen. (Lavitz)

Remek lett ez a nyitott világ, főleg a Forza motorjával. Vannak benne hiányosságok, ha a Test Drive Unlimitedhez nézem. De alapjában véve jó, nem unalmas, mint a sima Forzák, mert ott annyi verseny van single-ben, hogy egész évben játszhatom, hogy a végére érjek. Végre nem lehet szétsetupolni a kocsikat, mint a Forzában, így legalább egyenlőek az esélyek versenyzéskor. (Twinee)

*Treyarch / 360, PS3, PC, Wii U / Szerintünk: 8***

Számomra az év legjobban várt FPS-e. Meglepetésemre a single sem lett olyan rossz, mint amilyet a többi CoD után remél az ember. A multi ismét szuper lett. (ideges2)

Az első része annyira nem jött be, hogy azt végig sem játszottam. Ez viszont magába szippantott. A játékmechanika öreg, tele bosszantó dolgokkal, de mégis, az Activisionnál még mindig jobban tudják, amire az EA-nál még mindig képtelenek ráérezni, hogy minden hiányossága ellenére mitől is lesz szórakoztató egy ilyen típusú FPS. (lacapaca)

A CoD 4 óta nem volt ennyire egyben egy Call of Duty sem, szingli és multi részben egyaránt. Az extra zombiról nem is beszélve, bár az nem annyira mozgat. Megváltották magukat nálam Treyarchék. A bűn rossz első rész multija, ami a mai napig kísért rémálmaimban, most már megbocsátva nekik. Tiszta lappal kezdtek. (ssj4vegita)

Az idei ősz számtalan kiváló videojátékot hozott már eddig is, de ahhoz kétség sem férhet, hogy az egyik legjobban várt címmé a Call of Duty: Black Ops II vált. Ez egyrészt a franchise körül kialakult milliós keménymag miatt alakult így, de sokat nyomott a latba az is, hogy a legnagyobb konkurenciának kikiáltott Medal of Honor: Warfightert igencsak negatívan értékelte a szakma. A játékosok emiatt nem tudták eldönteni, hogy a háborús FPS-játékok kora járt-e le, vagy valóban az Electronic Arts alkotása sikerült olyan rosszul, hiszen még a játékújságírók sem voltak azonos véleményen a témában. Így a legtöbben a Call of Duty aktuális epizódjától vártak válaszokat, hiszen amennyiben a végeredmény jól szerepel, akkor van még potenciál a műfaj és a tematika ötvözésében, mindemellett pedig bizonyítást nyer, hogy valóban a Danger Close fejlesztőcsapata rontott el valamit a Warfighter megalkotása közben. (sonyred)

Szerintem a Call of Duty részei közül az elmúlt évek során a Black Ops II sikerült a legjobban. Nem csak a játékmenet, hanem a grafika is tökéletesre sikerült. A multiplayben a scorestreakek és a pályák is egész jók lettek. (NemesX)

*Gearbox Software / 360, PS3, PC / Szerintünk: 9***

Az év legjobb kooperatív játéka. Óriási fejlődésen ment keresztül az első részhez képest, szinte kijavítottak minden olyan hibát, amit abban felróhattunk. Változatos környezetet kaptunk, még több fegyvert és a történet is nagyobb nyomot fog hagyni bennem, már csak Handsome Jack miatt is. A játék emellett vicces és letehetetlen a szinte 5 percenként változó fegyverarzenálunk miatt. Egyedül is remek móka, de én azt mondom co-opban, barátok mellett mutatja meg igazán a játék a pozitívumait. (Barackostej)

Az első rész kimaradt nálam, így a Borderlands 2 kétszeres erővel ütött. A cel-shaded grafika gyönyörű, maga a technológia már a XIII-nál is lenyűgözött, hát még itt. A játék remekül keveri az FPS-RPG elemeket, a játék humora remek (Claptrap rulz') és a szavatosság is rendben van, abszolút itt a helye a listámon. (Rambo)

Kalandvágyó turisták csapatát ismét várja a csodálatos Pandora. A helyiek nem mindig barátságosak, de az utazás során hatalmas kalandban lehet részünk. (sketch)

Imádtam az első részt, és a második sem hoz csalódást! Igazából ugyanaz, csak TÖBB! Mindenből több, nagyobb, kifinomultabb! A BL2 egyike azon játékoknak, amit sosem törlök le a gépről, mert végtelen mennyiségben tudom játszani! (AdamMcKraken)

A Borderlands 2 klasszikusan jó második rész. Sok fejlesztő ambiciózus folytatásával a szebb, jobb, nagyobb elvet követi, de a Gearbox ezzel nem elégedett meg. Nemcsak több terület van, de a fauna a jeges pusztától a földalatti savtengeren keresztül egészen a láva borította hegyoldalakig terjed. Rengeteg fegyver sajátos tulajdonságot kapott (a Tediore fegyvereket a karakter újratöltéskor eldobja, amik aztán felrobbannak, plusz sebzést okozva), a profilhoz kötött badass pontok rendszere gyakorlatilag végtelen fejlődést biztosít (és végre valahára nem instabil), a nem kevés munkával megszerezhető legendás fegyverek pedig oda fogják szegezni a képernyő elé azokat, akik mindent látni akarnak, amit ez a játék kínálni tud. Nem mellesleg a Gearbox egyszerűen képtelen kifogyni a jobbnál jobb beteg viccekből. (casper007)

*IO Interactive / 360, PS3, PC / Szerintünk: 8***

A számomra az egyik legkedvesebb játék tért vissza ebben az évben a jelen generáció végén. Hat év várakozás előzte meg a Hitman Absolution megjelenését, de minden óráját megérte, hiszen a 47-es bőrében ismét hűvös eleganciával lopakodhatunk a jelenkor minden igényét kielégítő új részben. A recept és a stílus a régi, az újdonságok ugyanakkor tökéletesen beleillenek a játékba, így a Hitman visszatérése elképesztően jóra sikerült. Titto

Hat éves nyaralásból végre visszatért a barátságos 47-es ügynök, és mi pedig megtapasztalhattuk milyen is az, amikor személyesnek vesz egy ügyet. (OneK)

47-es visszatért és nem is akárhogy! Gyönyörűszép grafika, változatos helyszínek, rengetegféleképpen likvidálható célszemélyek és természetesen a jellegzetes semmivel össze nem téveszthető Hitman hangulat. És ráadásképpen még egy viszonylag jóféle sztorit is kapunk hozzá. Nálam jött, látott és győzött! (Mortanius)

A nagy visszatérő, legalábbis nálam. Gyönyörű grafika, felfrissített játékmenet, érdekes történet, darkos hangulat és továbbra is ezerféle lehetőség a célpont kiiktatására. Hosszú hetekre lekötött, és minden percét élveztem. (General_XTX)

Az év legnagyobb meglepetése számomra, újrajátszható akár többször is, az egész játék jól megszerkesztett, a sztori nem a legjobb, de a játékmenet teljes mértékben kárpótol érte. (x Cr4wl3r x)

*Arkane Studios / 360, PS3, PC / Szerintünk: 8***

Lehet én vagyok műveletlen ilyen irodalomban, de a Dishonored steampunk világához hasonlóval még nem találkoztam. Egy rejtélyes pestis által sújtott reménytelen társadalom, ahol szinte mindenki korrupt, kapzsi és küzd az életéért és a hatalomért ott, ahol tud. Az alaphelyzet és a hangulat már eladta a játékot nekem. De amivel egy videojáték igazán be tudja lopni magát a szívembe, az a lehetőség és a döntések szabadsága. Ebben az aspektusban pedig a Dishonored teljesen elengedi a játékos kezét. Az év meglepetése számomra, imádtam minden pillanatát. (Alwares)

Az egyedi világa, mely semmihez sem hasonlítható azonnal magával ragadott, mellé pedig egy olyan játékmenetet sikerült összerakni, ami bármilyen stílust preferáló játékost ki tud elégíteni. Metal Gear Solidon nőttél fel? Hát akkor lopakodj, megkapsz hozzá minden segítséget. Imádtad a Bioshock képességhasználatát? Hát itt is van vagy két tucat. Serious Sam volt az oviban a jeled? Akkor irány kaszabolni, így is végig lehet játszani a játékot. Az már csak hab a tortán, hogy hazánkban magyar nyelven jelent meg, így a történetet az angolul kevésbé beszélők is könnyen megérthetik. (Barackostej)

Apró gyöngyszemként csillog a Dishonored a tucat FPS-ek meglehetősen nagy tengerében. A játékmenet változatossága, a viktoriánus korabeli Angliát idéző világ és az, hogy a küldetések végrehajtásában meglehetősen szabad kezet kapunk, egy kiváló játékká avanzsálja a Dishonored-öt, és feledtetni tudja az amúgy szembetűnő hiányosságait - gondolok itt főleg a sztorira. (Rambo)

A mai, többségében fantáziátlan és bugyuta csőlövöldék mellett igazi felüdülés ez a steampunk mennyország (vagy inkább pokol), Dunwall, amely minden szabadságra áhítozó FPS-fan szívét megdobogtatja. Szabadon bejárható, ügyesen felépített pályái párosítva a tömérdek képességgel és hosszú szavatossággal az év egyik legjobb játékává teszik. (getro2)

Ismét egy egyedi játék! A varázslatok a játékban nagyon jó lehetőséget adnak az igazi sunnyogós gyilkolásra. A látványvilága is egyedi és magával ragadó. Olyan játék, amit az ember szívesen végigvisz többször is, mert annyi lehetőség van benne! (AdamMcKracken)

*Rockstar Vancouver / 360, PS3, PC / Szerintünk: 9***

Arra számítottam, hogy egy Die Hard játékot kapok kopasz Max Payne-nel... aztán valami beszippantott és nem tudtam letteni. Olyan filmszerű az egész játék, hogy az valami hihetetlen, mintha intenzív akciófilmet néznék. Méltó folytatás lett az első két részhez. (Balu69)

Sosem tartottam hihetetlenül jó játékoknak az előző Max Payne részeket. Szerintem a sajátos noir hangulatuk vitték el a hátukon a bullet-time mechaniznus nélkül esetlen játékmechanikát. Az, hogy a harmadik rész a Rockstar kezébe került, a legjobb dolog, ami a sorozattal történhetett. Az epizódszerű, a főhőst középpontba állító, azonban hihetetlen alázattal készült sztori, csak egy kis része a tortának. Rockstarék mindent megtettek a tökéletes játékélményért, mely szerintem a jelenleg piacon lévő legjobb gunplayt eredményezte. Olyan szituációkat tálal a játék ingame, amelyeket még videókban is ritkán látunk. I'm lovin' it! (Krauser)

Nagyon sokat vártam tőle, de az első egy óra minden félelmemet eloszlatta. Ez egy igazi Max Payne játék. A Rockstar remekül vegyítette az előző generációs részek tulajdonságait az új generáció technikájával. A játék minden bitjén érződik a profizmus, az átvezetők filmszerűek (és többekkel ellentétben nem zavart, hogy sok van belőlük) a New York-i pálya pedig olyan nosztalgiaérzetet adott, amit más játék ebben az évben nem nagyon. A történetbe köthetnék bele egy kicsit, mely gyengébbre sikerült, mint eddig, de még így is az év egyik legmeghatározóbb címe. (Barackostej)

Egy lassacskán elfeledett sorozat hibátlan újjáélesztése. Elképesztő minőségű és mennyiségű lövöldőzés, csodálatos grafika, realisztikus játékmenet, moziszerű átvezetők. Mindez az abszolút 18-as karikás Rockstar minőségben. Kell ennél több? (Revanchist)

A Max Payne 3 ugyan más hangulatot nyújt, mint két elődje, de számomra ugyanolyan szimpatikus volt a megfáradt, kiábrándult Max alkoholtól és fájdalomcsillapítóktól elmosott világa, mely még a legnagyobb napfényben is nyújtott olyan komor, beteg hangulatot, mint az előző két rész éjsötét New Yorkja. A James G. McCaffrey által előadott monológok pedig több mint zseniálisak, megfűszerezve az amúgy egyszerű alapokon nyugvó történetet. (rolmanus)

*BioWare / 360, PS3, PC, Wii U / Szerintünk: 10***

Hihetetlen, mennyi negatív visszajelzést kapott a játék, mégis bármennyire is máshogy képzeltem el én is a befejezést, be kell látnom, még így is nem hogy az év, de az all-time kedvenceim között is ott a helye a Mass Effect harmadik részének. (Livingbox)

Kicsit nagy kalamajkát kevert az utolsó rész, ennek ellenére mindenképp jó játék lett. Azt kell mondjam, hogy egy nagyszerű trilógiát kaptunk, olyan karakterekkel lettünk gazdagabbak, akikre azt hiszem nagyon sokáig emlékezni fogunk. A többjátékos mód pedig a félelmekkel ellentétben nagyszerű lett, és képes berántani az embert jó pár órára. (OneK)

A történet zseniális, gyönyörű kaland! Rengeteg érzelem, olyan emocionális töltettel van megáldva, amit én utoljára a Metal Gear Solidban éreztem. Felejthetetlen élménnyel lettem gazdagabb. Remélem a BioWare még tovább álmodja ezt a páratlan univerzumot és legalább még egyszer újra- / átélhetem ezt... (p.jay)

Amennyiben regényként látja meg a napvilágot, számos jelenleg is futó bestsellert - na jó, azért az Idő Kereke sorozatot nehéz lenne - utasíthatna maga mögé. A történet és a cselekmény vezetése példaértékű, s noha az első epizód harcrendszere, felépítése szerintem zseniális lett, azért így, a jelenleg használatos ráncfelvarrás után is élvezetes tudott maradni. Élmény volt. (Tomtom)

Régi ismerősök térnek vissza a generáció sci-fi eposzában, és ha nem is tündökölnek korábbi fényükben, azért még mindig élvezettel tölti el a játékost, hogy tovább élheti Shepard heroisztikus kalandját. A befejezéssel kapcsolatos perpatvart és egyéb bökkenőket figyelembe véve is kihagyhatatlan a sci-fi akció-RPG műfaj kedvelői számára. Ennek a résznek az igazi erőssége viszont nem is a sztoriban keresendő, hanem a multiplayerben, mely az utóbbi években közkedvelté vált "horda" módot iktatta be a Mass Effect világába, és azt úgy, hogy minden eddigi próbálkozást überelt. Zseniális, változatos, hangulatos online lövöldét hoztak össze a játék készítői, mely iránti szenvedélyünket időről-időre ingyenes DLC-kkel honorálják. Mind térkép-pakkok, karakterek, vagy akár új ellenfelek terén. (METHOS)

*343 Industries / 360 / Szerintünk: 9***

Új fejlesztő, egy lezárt trilógia folytatása. Nagyon szkeptikus voltam. De minden savanyúságom eloszlott már az első 5 percben. Olyan hangulatot és grafikát varázsol a képernyőnkrea amit más játék csak megközelíteni tud. Ebben a részben a legérdekesebb Master Chief és Cortana is. Nekem eddig a Halo 3 volt a kedvenc FPS-em a generációban, most a folytatás átvette ezt a helyet. (Alwares)

Azzal, hogy a Halo 4 fejlesztése a 343 kezébe került nagy aggodalom sújtotta a rajongókat és féltek attól, hogy a 343 nem lesz képes a Halo 4-et olyan jóra megcsinálni, mint a Bungie, de erre rácáfoltak. A Halo 4 fenomenális lett! Eszméletlen jó grafika, amit az Xbox 360-on elképzelni sem mert volna senki, érzelemdús kampány (amiben végre a Halo könyveket is alapul vették), Prometheanok, és pár újítással egy minden eddigi Halo-nál jobb multiplayer. Ezzel a 343 Industries megcsinálta az eddigi legjobb Halo-t, és ezért lett nálam a Halo 4 az első helyezett. (Atka Halo)

343 Industries bebizonyította, hogy a Bungie nélkül is lehet Halo-t csinálni. Nehéz dolguk volt, elrontani nagyon könnyű lett volna, de nekik sikerült, a játék remekül sikerült. A kampány élvezetes, a multi még mindig rendkívül addiktív, egyedül a Spartan Ops sántít a heti unlockolódásával meg az ismétlődő pályaival. (Revanchist)

A játékmenet az eddig bevált alapokra építkezik. Az új történet és a szereplők tökéletesen beleillenek a Halo univerzumba. Ezúttal sokkal emberibb oldaláról ismerhetjük meg Master Chiefet is. A hét éves konzolból olyan látványt présel ki a Halo 4, amihez foghatót eddig még nem láttam. Sokan féltek a Bungie távozása miatt, azonban a 343 Industries az eddigi legjobb Halo játékot rakta össze. (Gmer81)

Számomra a generáció legjobb Halo-ja, és az egyik legjobb FPS-e. Audiovizuális orgia, nagyszerű hangulattal és játékmenettel párosítva. Ebben az epizódban beleszerettem Cortanaba. (lew)

*Ubisoft Montreal / 360, PS3, PC, Wii U / Szerintünk: 8***

Assassin's Creed. Egy sorozat, amely nehézkesen indult be, hisz az első részét mindenki hiányosnak érezte, de melyről már akkor tudta mindenki: rettentő nagy potenciál lakozik a kódsorok között. A második résszel be is bizonyította a Ubisoft, hogy nem tévedtünk. Létrehoztak egy masszív, szerteágazó világot, tele rejtélyekkel és kalandokkal és kedvelhető hősökkel. Három Ezio-val töltött rész után úgy gondolták, ideje hátrahagyni Rómát és új vizekre evezni, ha úgy vesszük szó szerint. A harmadik rész új patriótát, új helyszínt és új játékelemeket hozott a sorozatba. Mondhat bárki bármit, jelenhetett meg bármi az idén, én talán semmit sem élveztem annyira, mint az itt bemutatkozó tengeri ütközeteket. Szívem szerint követelnék egy csak ezzel foglalkozó játékot is tőlük, biztos vagyok benne, hogy nem unnám meg 5 perc után. Újdonságként említhetjük a vadászatot és a kereskedést is, melyek ismételten szépen bele lettek implementálva a játékba. Lehet, hogy több bug volt / van benne, mint egy komplett hangyabolyban, nekem ez az Év Játéka, a hangulata, a játékmenete, hossza (értsd: mennyire köt le a tartalma, mennyire van kedvem tökölni vele) minden idei címet überelt számomra. (angrod)

Sok mindenben egyszerűsödött, de még így is bátran ki lehet jelenteni: a generáció legigényesebb nyitott világú játékát építették össze az Ubisoft Montreal székházában, a sorozat történetében eddig lefektetett alapokra. Ami elsősorban a fantasztikus látványvilágnak köszönhető és a minden téren részletekig kidolgozott, élő, lélegző helyszíneknek. Meg egy-két apró újításnak itt-ott. Ugyanakkor a picit rossz szájízt maga után hagyó befejezés ellenére is végig érdekfeszítő történetbe csöppenhetünk bele ebben az izgalmas történelmi korszakban, ahol töménytelen mennyiségű fő-, illetve mellékküldetés vár ránk. Összességében pedig elmondható, hogy a játék sikeresen tudta venni ezt a nehéz - az előzetesek alapján leginkább félt - hagyományokkal szakító helyszínre való átköltöztetésének akadályát, így teljesen kiérdemli nem csak azt, hogy számozott folytatásként tekintsünk rá, de azt is, hogy a 2012-es év egyik legjobb játékára emlékezhessünk az Assassin's Creed III személyében. (Szemy666)

Méltó leázása egy 5 részes trilógiának. A köztes részekben sokak által hiányolt újítások ebben a részben gyakorlatilag a játék minden területén megjelennek, szinte mindenhez hozzányúltak és nem nagyon fogtak mellé egyikkel sem. Hallunk még a sorozatról! (Shifty Fox)

Előző részekhez hasonlóan ez egy elképesztő játék. Több fronton is viszi a prímet: grafika, játékélmény, történet, játszhatóság. Minden előző részt végigvittem, ez sem maradhatott ki és nem csalódtam. Sok játéknál a részek alatt elfogy a kreativitás, rámennek a grafikára, arra, hogy minden évben legyen egy új rész amit úgyis megvesznek... Ez a játék hálistennek nem állt be ebbe a sorba, évről évre jobb és jobb részek jönnek. (feen)

A játék, ami ismét visszahozta a játékszenvedélyem. Ami a TV elé szegezett hetekig, folyamatosan. Meg kell mondjam, hogy idén nagyon kevés ilyen játék volt. Az érzés, mikor először kihajóztam a tengerre és jöttek a hullámok. Körülbelül egy játék sem tudta még ennyire visszaadni az "ott vagyok" érzést, aztán a csata, süvítő ágyúgolyók száguldoznak a fejed mellett, egy jó házimozin szinte érzed, ahogy megcsapja a füled a szellő! Nagyon komoly. Az AC sorozat maradt azon a jól bevált minőségi úton, amit eddig is rendre tudott hozni évről-évre. Számomra a generáció legjobb sorozata. (Lavitz)

*Ubisoft Montreal / 360, PS3, PC / Szerintünk: 9***

Az év talán legfélőbben várt játéka. Az előző rész hibái miatt sokan kétkedve várták a folytatást. Én nem. Ismerve a Ubisoft Montreal csapatát tudtam, hogy az előző rész hibáiból tanulva egy remek játékot fognak hozni nekünk. De azt nem gondoltam, hogy ennyire. Hatalmas bejárható terület, annyira tartalmas mellékküldetések és gyűjtögetés, hogy 20 óra játék után is csak 35%-nál járok. Egyszerűen nem szeretném, ha véget érne ez a halálosan jó Rook Islands-i utazás. (Sweet1)

A generációban immáron másodszor állok értetlenül afelett, amit a Ubisoft véghez vitt. Gyakorlatilag kijelenthető, hogy ugyanazt az utat járták be a Far Cry játékokkal, mint az Assassin's Creed sorozattal. Mindkét esetben egy kivételesen szép, de üres és repetitív első rész után egy bődületesen jó, élettel teli folytatás következett. A Far Cry 3 hatalmas, lélegzetelállító és gyakorlatilag letehetetlen. Az előző rész minden hibáját kijavították, szó szerint. Nem gondoltam volna, hogy a generáció végén, amikor azt hittem, már mindent láttam, lesz még egy olyan játék, amibe képes vagyok annyira belefeledkezni, hogy gyakorlatilag perceknek tűnnek az órák. Ettől nagyobb dicséret, úgy gondolom, nem kell. Nálam idén a Far Cry 3 az év játéka. Jut eszembe: elmondtam már az őrület definícióját? Kihagyni idén ezt a fantasztikus játékot, na az az igazi őrültség. (Kencsu)

A Ubisoft ismét megcsinálta az idei évi bombát, és egy olyan játékot tett le az asztalra a Fry Cry 3 személyében, ami nem csak hogy elfelejteti az előző rész minden hibáját velünk, hanem a maga trópusi hangulatával, felnőtt tartalmával és akciódús játékmenetével az év játéka címet is könnyedén vitte el. Magasra tette a mércét a vetélytársainak és a folytatásának egyaránt. (Titto)

Őszintén bevallom, lassan azt hittem, hogy "kinőttem" a videojátékokból. Minden stílus, minden lehetőség, minden feladat, minden érzés ismerős, sőt, már-már megunt. Azt hittem, nem tudnak a videojátékok újat mutatni nekem. Erre jött a Far Cry 3, amihez az előzőek miatt szkeptikusan álltam hozzá. Tévedtem! Ez az az alkotás, amely igazán játékosaknak szól minden szinten: hatalmas bejárható világ, rengeteg tényleg különböző fegyver, fantasztikus hangok / zenék, hihetetlenül okos mechanika, amihez valóban értelmes fejlődési rendszer társul, és a legfontosabb, a HANGULAT. Ennek a játéknak szíve van, amely megdobogtatta az enyémet is. Köszönöm szépen Ubisoft Montreal! (Krauser)

Az álomnyaralás rémálomba csap át, amikor kiderül, hogy a mesebeli sziget rémmesék szülőhelye. Hogy élheti túl valaki a pszichopatákkal, rabszolgakereskedőkkel, narkotikumföggőkkel és vadállatokkal teli "kéjutazást"? (sketch)