FIFA 13Teszt

Elég egyetlen pillantást vetnünk a jobb oldalon található értékelő mezőre, és látni fogjuk, hogy a FIFA 13 remekbeszabott játék, amely a következő esztendőben is képernyő elé tapasztja a virtuális futball rajongóit. Egyetlen vetélytársa akad csupán, amely kéPES felvenni vele a versenyt. A két alkotás csatája már hosszú évek óta a futballszimulátorok El Clásico-ja. Mivel az egyik fél néhány napja már megmutatta magát, ideje pályára lépnie a FIFA 13-nak is. Nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy elvégezzem a kezdőrúgást.

A játék első pillantásra csalóka. Amennyiben felszínesen szemléljük, még azt is gondolhatjuk, hogy ugyanazt a tortát kaptuk, mint tavaly. Ezek át akarnak a verni a pályaszéli fényreklámpalánkon? Hol marad az odaverős vizuális innováció? Mielőtt azonban felháborodásunk hevében, foci helyett a My Little Pony méltán elfeledett Pinkie Pie's Party című epizódjával kezdenénk játszani, nézzük meg közelebbről azt a tortát. Mintha kicsit más lenne a díszítése. Egy gondolattal szebb, egy lehelettel elegánsabb. A szemünk elé táruló látvány valóban apró ráncfelvarráson esett át, de csodára ne számítsunk. A gyep még mindig zöld, a közönség még mindig húsz ember klónja és Ronaldo még mindig nagyképű. Itt-ott azért felfedezhetünk néhány apróságot. Láthatjuk most már az edzőket a kijelölt technikai zónában, a média képviselőit a kapu mögött vagy a negyedik játékvezetőt a cserét jelző digitális táblával. Mi pedig kíváncsian várjuk, hogy melyik évben lesz megkülönbözhetetlen a FIFA és a valódi futballközvetítés. Én még erre az évtizedre tippelek, mert sokat várok a következő konzolgenerációtól. Szerintetek?

De térjünk vissza a tortánkhoz. Ígérem, utoljára. Mindannyian tudjuk, hogy egy tortának nem a megjelenése számít igazán, hanem az alkotóelemei, íze és esszenciája. Ezért nem szabad első látásra ítélkezni a FIFA 13-ról sem. Elég csak a játék tavalyról áthozott menürendszerét tanulmányoznunk. Egyetlen árva mérkőzés nélkül is látjuk, hogy bőséges tartalmat kapunk. Annyi mindent pakoltak a fejlesztők képzeletbeli élménykosarunkba, amelyre még egy kisnyugdíjas sem képes leárazáskor.

Talán furcsán hangzik, de a FIFA 13 nem csupán sportjáték és szimuláció, hanem egyben stratégia is, némi fejlődési rendszerrel átitatva. Kezdjük a támadójátékkal: csapatunk előrenyomulását a delfineket és valóságshow szereplőket is meghaladó mesterséges intelligencia segíti. Persze ne a hazai NB1-ben lazító sportemberek szaktudását vegyük alapul. A programkódok által vezértelt csapattársaink kifinomultabb stílust képviselnek. Gyorsabban és jobban reagálnak a mozdulatainkra, szinte kitalálják a gondolatainkat, üresbe futnak, helyezkednek, célratörően játszanak. A támadások felépítése tehát sokat javult az előző rész óta.

A stratégiai érzékünknek és a játékba épített fejlődési rendszernek főként a Karrier módban és az Ultimate Team opcióban vesszük hasznát. Van egy rossz hírem mindazoknak, akik játékos-menedzser kombinációban látják kiteljesedni karrierjüket. Ez a lehetőség ezúttal kimaradt. Focisták leszünk, vagy edzők, de a kettő együtt nem megy. Amennyiben játékos vonalon indulunk el, elsősorban focistánk fejlődésén és jó szereplésén van a hangsúly. Igyekezzünk jól játszani, ne adjuk el a labdát és véletlenül se keveredjünk bundabotrányba. Edzőként már nem kötheti le minden figyelmünket a zöld gyep. Ahogy a való életben, úgy a játékban is több időt töltünk az irodánkban. Elbíbelődhetünk a megfelelő kezdőcsapat és taktika kialakításával, ügyelnünk kell a szerződésekre, az átigazolásokra, az ificsapatra, a klub pénzügyi helyzetére és játékosaink ügyes-bajos dolgaira. Nem könnyű ám velük! Lesérülnek, fizuemelést követelnek és méltatlankodnak, ha kitesszük őket a csapatból. Néha bosszantó kis köcsö… kancsók tudnak lenni! Miután jönnek a sikerek, és Sir Alex Ferguson bohóckodó szertárosnak tűnik mellettünk, biztosan kapunk ajánlatokat nagycsapatoktól, sőt akár egy nemzeti válogatott kispadjára is leülhetünk.

Hosszan tartó élményt nyújt az Ultimate Team is. Képeljünk el egy szerencsétlen társaságot, akiket inkább látnánk egy hobbiból szerveződő varróegyletben kötényt hímezni, mintsem a gyepre lépni. Sok időnkbe és energiánkba kerül majd, mire a pályán is kötényt osztogatnak. A csapatunkat saját magunk állíthatjuk össze és a karrier módhoz hasonlóan egyengethetjük is sikerüket. Ám itt jön az újdonság! A fejlesztők a sárga és piros lapok mellett kibővítették a futball intézményét bronz, ezüst és arany színű lapokkal. Ezeket a kártyákat azonban nem szabálytalan szerelésért vagy mezlevételért kapjuk. Sőt! Azért sem jár, ha a játékvezető édesanyját összefüggésbe hozzuk valamely igavonó állat szaporító szervével. Az újfajta kártyákat az online és offline mérkőzések, valamint a különféle feladatok teljesítése után járó pontjainkért cserébe zsebelhetjük be. Vásárolhatunk magunknak többek között edzőt, játékosokat vagy éppen új felszerelést. Biztos sokan vannak - velem együtt - az olvasók között, akik a FIFA 12-vel is játszottak. Mi már az első belépés alkalmával kapunk ajándékba két csomag aranykártyát. A FIFA szüzek ezt megszívták…

Nem kívánságműsor! - gondolhatták a fejlesztők, amikor kitalálták, hogy e bizonyos kártyákat nem mi választjuk. Véletlenszerűen kapjuk őket. Így aztán jöhet a nagy taktikázás és a nemzetközi pókerbajnokságokat is megszégyenítő kártyázás. Korda Gyuri jó eséllyel nem kerül képbe, de tétje azért minden meccsnek van, és nem árt ásznak lennünk. Az offline mérkőzések után is jár némi pont, de igazán sokat akkor akaszthatunk, ha sorra nyerjük az online meccseket. Így aki azt gondolta, hogy majd a gép ellen vívott kis meccseiből könnyen megszedi magát, az bizony csalatkozni fog. Az online harcosnak azonban azt tanácsolom, hogy ne lépjenek ki idő előtt a játékból. Tudom, hogy néha nehéz elviselni a vereséget, nekem is gyakran ökölbe szorul az arcom. De játsszunk a fair play szellemében, már csak azért is, mert a kilépést most már bünteti a játék. A pontjaink bánják!

Nincs vége, a következő oldalon folytatjuk!

Megmaradt a Be a Pro mód és természetesen játszhatunk barátságos mérkőzéseket is akár ugyanazon a gépen, akár neten keresztül. A beépített Live Seasonnak köszönhetően a játék hétről-hétre figyeli a valós átigazolásokat, és frissíti a csapatok és játékosok jellemzőit az aktuális forma alapján. Éppen csak azt nem tudjuk, hogy mit vásárolt a piacon Balotelli öreganyja. Találunk a menüpontok között egy Képességjáték feliratú lehetőséget is. Amennyiben ezt a legnehezebb fokozaton teljesíteni kívánjuk, úgy dobáljuk ki vonzáskörzetünkből a testi épségünkre veszélyes tárgyakat. Valójában egyszerűnek tűnő feladatok várnak ránk. El kell találnunk a kapura erősített céltáblákat, beemelhetjük a labdát a kihelyezett vödrökbe, célzott beadásokat gyakorolhatunk, szlalomozhatunk az oszlopok között és így tovább. Ez a játékmód egyúttal leváltotta a töltés közben megszokott Arénát is. A feladatok teljesítése közben nemcsak pontokat szerezhetünk, de egyúttal tovább mélyítjük tudásunkat és apró kis trükköket tanulunk a játék irányításáról. Érdemes kikészíteni egy szívgyógyszert, mert néhány komolyabb kihívásnál fibrillálni fogunk.

Kicsit megváltozott az online bajnokságok lebonyolítási rendszere. Legutóbb 10 osztályon keresztül verekedhettük egyre feljebb magunkat. Minél magasabb osztályban játszottunk, annál több pontot kellett elérnünk a feljutáshoz és persze a bent maradáshoz is. Most csak 5 liga van, és kicsit megemelték a feljutáshoz szükséges pontok számát is.

A játék szinte valamennyi opcióját átszövi az EA Sports Football Club rendszeréhez kapcsolt katalógus. Ez pont annyit tud, mint amennyit a neve jelent. A meccsek során bezsebelt pontjainkért cserébe kedvünkre válogathatunk a katalógus kínálatából. Beújíthatunk jó pár szemtelen gólörömöt, trükköt, mezeket, sípot, dobot és talán még nádi hegedűt is. Tiszta Top Shop.

Úgy tűnik minden összeállt. A már bevált dolgokat tovább finomították a fejlesztők, és kaptunk pár nagyszerű új lehetőséget is. Tavaly ünnepi díszmenetben vonult be köztudatunkba az Impact Engine elnevezésű újdonság. Arra volt hívatott, hogy a játékosok ütközését, testi kontaktját életszerűvé tegye. A megoldás csak diszkrét olvasókörös tapsot érdemelt, mert gyakran előfordult, hogy futballistáink elmentek „Kicsi a rakást” játszani. Az idei változatban tovább javult a fizika, így az aranylábú gyerekek egyre kevésbé hasonlítanak kezdő revütáncosra. Most már kijár a hangosabb taps is, de még mindig van hova fejlődni. A fejlesztők úgy érezték, hogy idén is be kell dobniuk valami hangzatos elnevezést, így megleptek minket a First Touch Controll elnevezésű ajándékkal. Egy jó ajándékhoz méltóan ez valóban kiszámíthatatlan! Szerepét tekintve a passzokat és a labdaátvételt befolyásolja. A pálya talaja, a labda irány és sebessége és focistánk technikai tudása mind beleszámít abba, hogy miként sikerül egy átadás. Mi ebből csak annyit érzékelünk, hogy a játékmenet kiszámíthatatlanabb és véletlenszerűbb lesz. Apropó, játékmenet! Sokkal gördülékenyebbek a mérkőzések. Egy szabadrúgás esetén a közelben álló játékosunk azonnal visszarúgja a labdát, hogy minél előbb el tudjuk végezni. A bedobásoknál is megszűnt a pár másodperces holtidő, szinte azonnal játékba hozhatjuk a bőrt. Nincsenek zökkenők.

„Nem jut a Lyon el messzire, ha nem figyel Lionel Messire” - mondta pár évvel korábban Hajdú B. Pityu egy bajnokok ligája meccsen. A FIFA 13-ban ezt biztosan nem halljuk tőle, mert egyrészt nincsenek a játékban BL mérkőzések, másrészt 80 százalékban ugyanazt adja elő, mint tavaly. Néma azért sosem marad, de néha csak össze-vissza süketel. A látása viszont rendben, hiszen ismét halljuk, hogy „most látom, itt van mellettem Faragó Richárd is.” Tetszetős megoldás, hogy a kommentátorok beleszövik mondandójukba a Karrier mód eseményeit. Tegyük fel, hogy az Arsenal érdeklődik egy játékosunk iránt, de túl magas árat szabunk, így végül eláll a vásárlástól. A következő mérkőzésen egyszer csak arról beszél a kommentátor, hogy a pletykák szerint egy londoni csapat elutasította ajánlatunkat. Amikor pedig igazolunk egy új játékost, és először játszik a csapatban, biztosak lehetünk benne, hogy riporterünk néhány szó erejéig kitér az új szerzeményünkre. Apró kis ötletek, de sokat adnak az életszerű élményhez.

A FIFA 13 sem kerülhette el a mozgásérzékelőkre hangolását. A Move esetében az irányítóval kezünkben kell hadonászni, hogy lendületbe hozzuk csapatunkat. A játékos mozgását és a passzok irányát hatalmas felvillanó jelzőnyilak segítik. Hát nem tudom... Nem vagyok a mozgásérzékelő ellenes mozgalom szószólója, de nagyjából 10 percig voltam képes így játszani. Egy valamire való FIFA játékos messze elkerüli ezt a lehetőséget és marad a kontrollernél. A Kincect használata jóval visszafogottabb, emiatt elviselhetőbb is. Itt csupán a hangunkra lesz szükség. Angol parancsszavak bekiabálásával megváltoztathatjuk a taktikát, csapatunk védekező- és támadószellemét, valamint jelezhetjük a cserét. Amennyiben alaposan feltekerjük a hangerőt, akkor egyrészt felbőszítjük a szomszédokat, másrészt a közönséget túlkiabálva kicsit átélhetjük, hogy milyen érzés lehet edzőnek lenni a pálya szélén ordítozva.

A 13-as szám nem hozott balszerencsét a sorozatnak. Forradalmi újításokat ugyan nem kapunk, de a tartalom ahhoz bőven elég, hogy milliókat szórakoztasson egy újabb évig. Egy ideig ugyan csak toporgott a széria, de a 2011-es résszel felpörgött. A lendülete egészen idáig kitartott. Most még megvesszük, játszunk vele, örülünk neki. Azonban! Ennyi fejlődés már nem lesz elég jövőre. Aggodalomra azonban semmi okunk. A küszöbön álló generációváltás miatt okkal reménykedhetünk benne, hogy igazi futballcsodát kapunk 2013. októberében. Addig is: hajrá magyarok!

A FIFA 13 tesztünket Szabó Sándor (Szasa) írta.