[62] casper007 (offline)

Vannak olyan minőségi játéksorozatok, amik minden újabb részükkel kielégítik a rajongók igényeit és más összetenné a kezét, ha ilyen játékot tudna készíteni, egy idő után azonban elkerülhetetlenül feltűnnek a fáradtság jelei. A Dark Souls III egy nagyon jó játék, élvezet a vele töltött idő, de talán most lenne ideje tényleg pontot tenni a széria végére.

Hogy mennyire könnyű elsiklani a jó játékok felett, azt szinte semmi sem mutatja jobban, mint a magyar vonatkozású Quern: Undying Thoughts. Azt annyira nem csodálom, hogy itt, egy alapvetően konzolos érdekeltségű oldalon nem kapott figyelmet a Zedbox sikeres Kickstarter kampányt követően elkészült címe, de a játék „radar alatt” plecsnijét azzal is kiérdemelte, hogy bekerült a PC Gamer „Öt Steam megjelenés a héten, amit valószínűleg kihagytál” rovatába.

Tegye fel a kezét, aki még nem hallott a nyolcvanas, kilencvenes évek „lapozgatós” szerepjáték könyveiről. Akinek jelentkezik, az gyorsan üsse fel a böngészőjét és olvasson utána, miből maradt ki, szem nem marad szárazon. Akik viszont régi ismerősként üdvözlik Steve Jackson és Ian Livingston által útjára indított sorozatokat, azoknak bátran ajánlom figyelmébe a Sorcery!-t.

Hogy jó vagy káros a játékok felújítása és újbóli eladása, az szerintem helyzet-, egyén-, és játékfüggő. Mint ahogy vannak dicsértre méltó munkák és a gyors profit reményében trágárul újracsomagolt kiadások is. Én több esetben is elismertem a remastered intézményének előnyeit, hiszen így lehetőségem nyílt olyan játékokat pótolni, amiket egyébként örökre hátrahagytam volna. Ebbe a csoportba tartozik a Day of the Tentacle is.

Akinek menedzselni támad kedve, az bőven talál magának játékot: a Cities: Skylines-ban felhúzhatjuk a saját városunkat, a Prison Architect-ben a gondjainkra bízott börtönt fejlesztjük, a Big Pharma-ban gyógyszert gyártunk, de a Factorio egészen különleges a maga műfajában.

Érdekes életpályát futott be nálam az újjáélesztett Deus Ex. A Human Revolution annak idején szinte azonnal felkeltette az érdeklődésemet, ami aztán első napos vásárlásba torkollott. Először azonban nem találtuk meg a közös hangot, kínkeservesen eljutottam a második helyszínig, aztán letettem a játékot, és bő egy évig rá se néztem. Másodjára már sikerült szerelembe esni, ami egy nagyon alapos végigjátszást eredményezett. Idén pedig megejtettem az immáron már a DLC-vel kiegészített második menetet a Mankind Divided megjelenése előtt.

Elég érdekes egy év végi toplistát egy olyan játékkal kezdeni, amit felidézve először azok a dolgok jutnak eszembe, amik miatt többször is félbe akartam hagyni a kérdéses címet. Talán azért ennyire ambivalens a kapcsolatom a Hyper Light Drifter-rel, mert sokkal, de sokkal jobb lehetett volna, ha bizonyos pontjaira nagyobb gondot fordítanak a készítők.

Kifejezetten szeretek fejtörőkre épülő játékokban elmerülni. A zsáner jelesebb képviselői minőségi feladványokkal kedveskednek a játékosnak, amelyek közül a legfinomabbak akár hosszabb időre is leköthetik az ember figyelmét. Kihívás van, rohanás azonban nincs. A Quern esetében nem csak egyszerűen leültem az asztalhoz, hanem egyfajta kellemes izgalommal telve fészkelődtem el a monitor előtt. Nagy örömömre nem ment kárba ez a kis személyes szertartás.

Hosszú szünet után írok ismét, és azt sem ígérem, hogy ezután megpróbálok gyakrabban összedobni egy kis olvasnivalót. Most azonban hirtelen indulatomban elektronikus papírra kell vetnem keserűségem. Nemrég meghívót kaptam a Gwent bétába, amibe kíváncsian néztem bele. Korábbi kártyás tapasztalataim miatt direkt kerülöm a belevetem magam szót. Nem hiába.

Megállíthatatlanul dübörög a digitális disztribúció. Sokan szeretik a polcon tudni a játékaikat, mert kedvüket lelik a dobozok látványában, fizikai formában ténylegesen maguknak érzik a kollekciójukat, nem bíznak a digitális tartalom „szavatosságában”. Viszont ez a jövő, rengeteg ember már főként digitálisan fogyasztja a szórakoztató médiát. Én például a zenehallgatáshoz a Spotify oldalára látogatok, előfizetek a Netflix-re, és játékokat is online vásárlok. Az alábbiakban a PC Gamer cikke alapján veszem górcső alá a kulcsokat és játékokat közvetlenül árusító felületeket. Mivel erre az írásra hagyatkozom, ezért több hiányzó is lesz a listán, mint a saját kínálatukat közvetlenül kínáló UPlay, Origin, Battle.net, de kellő információ hiányában kimarad az Amazon is. Mindenesetre úgy vélem, a PC Gamer kellően áttekinthető tudástárat rántott össze és végül mindenki tisztábban fogja átlátni a digitális disztribútorok szerepét.