Multiplatform

Ismeretlen Ismerős

Gyakran megesik, hogy az ember hiába választja ki nagy gondossággal jelenlegi vagy netalántán előző generációs platformját valahogy mindig kijön egy-egy olyan játék más gépekre amivel szívesen játszana, de pénz vagy egyéb okok híjján kimarad az életéből. Ilyenkor érdemes egy kicsit a mobil piac felé kacsintgatni, ahol néha meglepő módon az eredeti játékmenetet és hangulatot egy az egyben visszakapjuk és bár ezek a darabok egyértelműen nem helyettesíthetik a "nagygépes" produktumot, mégis nagyon élvezetes szórakozást nyújtanak hosszabb utazások alkalmával. Ezekből szemezgetek a mostani alkalommal.

Honfoglaló (társasjáték, PC)

Ki ne ismerné Magyarország legnépszerűbb internetes játékát, mely zseniálisan egyszerű, de mégis hosszú idő után is élvezhető szabályaival hamar belopta magát a honi internetes közösség szívébe. Aki valaha is böngészett az interneten biztosan játszott már vele. Aki kipróbálta biztosan függő lett kisebb-nagyobb mértékben. A Honfoglaló stáb tavaly elérkezettnek látta az időt, hogy a trendeknek megfelelően mobilra is kijöjjön (valljuk be adta magát a dolog) és meg kell, hogy mondjam kiválóan sikerült a debütálás. Az eredmény egy villámgyors és csinos alkalmazás lett, amibe jó sok alapkérdést zsúfoltak. Emellett nagyon helyesen ellátták a programot egy ingyenes frissítési funkcióval, ezzel a végtelen irányába kitolva a szavatosságot. A játékmenet az internetről ismert "Villámháború" szabályait követi (vagyis tökéletes rövid menetekre). A két apró homokszem a gépezetben mindössze annyi, hogy bár a saját nevünket beírhatjuk az ellenfelekét nem és nincs bluetooth multiplayer. Mondjuk "hot-seat" módnak is örültem volna, de sajna azt is nélkülözni kell. Egyedül viszont kiváló, végül is a Legyen Ön is Milliomossal is elvoltunk úgy, hogy körbeadogattuk...

Leisure Suit Larry - Love for Sail (kalandjáték, PC)

Nagy rajongója vagyok a Larry sorozatnak, személyes kedvencnek pedig a fent említett azonos alcímű hetedik részt tartom. Azon viszont alaposan meglepődtem, hogy most, egy Magna Cum Laude és több mint 10 év után a Larry 7 JAVA verziója napvilágot lát. A telepítés közben szemrevételeztem a játékhoz fellőtt "hangulatkeltő" honlapot (KATT) és nagy megelégedéssel konstatáltam milyen igényes és ígéretes darab benyomását kelti. Öt perc játék után pedig rá kellett jönnöm, hogy a Vivendi ezúttal nem cicázott egy nagyon komoly játékot sikerült összepakolniuk, amit mintha egyenesen Al Lowe kalapált volna össze. Alapjában véve semmi köze az eredeti részhez (ahol egy hajón kellett hajkurásznunk álmaink hölgyeit, mint az közismert), itt szimplán néhány tucat félreértés során egy trópusi szigetre kerülünk, ahol nincs más választásunk, mint felmérni mit tartogatnak számunkra a helyi bombázók. A grafika nagyon szép, a történet vicces és a feladatok kellően bonyolultak. Külön érdekesség, hogy a játék támogatja az internetes jutalmazási rendszert vagyis a végefőcím legördülése után, teljesítményünktől függően kapunk egy kódot, amivel háttereket tölthetünk a számítógépünkre az előbb említett oldalról.

Medal of Honor Airborne (fps, PC, PS3, X360)

Úgy tűnik az EA-nél végre elkezdik komolyan venni a mobilpiaci igényeket és néhány borzalmas NFS átirat után legyártottak valami jót is. Az Airborne kegyetlenül profira sikeredett és pár perc lövöldözés után még azok is elszöszmötölnek vele, akik amúgy nem nagy játékosok. A játék teljes

egészében három dimenzióban pompázik és viszonylag sok (2-5) karakter, háttér, robbanások, lövések megjelenítését is simán viszi. A motor nagyon jól optimalizált, teljesen folyamatosan pakolja ki a tereptárgyakat és az ellenfeleket, a töltési idők alatt sem kell lerágnunk az összes körmünket. Persze az eredeti koncepciót meg kellett csonkítani, vagyis ne is álmodjunk irányított ejtőernyőzésről, viszont helyette kapunk egy korrekt fedezékrendszerre épülő TPS-t, ahol viszonylag sok fegyver és bajtársaink segítségével tehetünk pontot a második világháború végére.

Metal Gear Ac!d (tps-stratégia, PSP)

Alapjában véve nem vagyok kibékülve az MGS sorozattal, pedig mindent megpróbáltam, hátha sikerül megbarátkoznom vele. Nem sikerült. Azt értem, hogy másoknak mi tetszik benne és a kialakítás, a sztori és az ötletek közül sok dolog tetszik viszont maga a játékmenet csúnyán elvérzett nálam. Szóval a fővonal nem jött be. Aztán láttam videókat a PSP-t megcélzó Ac!d fejezetről és meglepően jó darabnak tűnt. Nem sokkal ezután alkalmam volt kipróbálni egy barátomnál, ahol nagyon megtetszett ez a kártyás rendszer. Így alakult, hogy beszereztem az éppen megjelent Ac!d három dimenziós mobil változatát. Nem kellett csalódnom a Konamiban, a főbb elemeket szépen átemelték, ugyanúgy sok fajta kártyánk van, mi állíthatjuk össze a paklinkat és a küldetések is elég változatosak. Tény, hogy nem túl hosszú és nagyon könnyű (még akkor is ha szépen osonunk), de kiváló szórakozás.

Phoenix Wright - Ace Attorney (kalandjáték, NDS)

A Phoenix sorozat egy kiváló ötletre épül: vegyítsük össze a japánok által imádott lapozgatós kalandjátékot a szokásosnál sűrűbben adagolt választási lehetőségekkel és kész is az újabb NDS-es sikertörténet. Már jóideje fentem a fogam, hogy kipróbálhassam hogyan is működik ez a valóságban és most a CAPCOM lehetővé tette: folytatásos sorozatként kiadják a (valószínűleg első részből) kiválasztott ügyeket. Ez jó is meg nem is. Jó mert vizuálisan és hangügyileg egy-az-egyben portot kapunk, rossz mert nagyon rövid egy-egy fejezet. Az első megjelent rész a First Turnabout amit azóta már vagy három alkalommal kijátszottam, pedig már kívülről fújom mit kell benne csinálni. Ugyanolyan vicces, hangulatos, meglepő és érdekes mintha egy igazi japán kalandjátékot olvasna az ember. Nagyon ajánlott darab!

Prince of Persia Classic (platformjáték, XBLA)

Az Xbox 360 tulajdonosok már tavaly nyáron játszhattak a Gameloft zseniális Xbox LIVE! Arcade átiratával, az eredeti Prince of Persia felújított változatával. Csak szuperlatívuszokban lehet beszélni mind az eredeti mind a mobilos változatról amelyek egy-két apró grafikai különbséget elszámítva teljesen megegyeznek. a mobilos változat esetén is ugyanaz a feladatunk, mint annó a hőskorban: börtönbe zárt hercegünket irányítva kell eljutnunk a palota legfelső tornyába, ahol kedvesünk raboskodik a gonosz varázsló fogságában. Természetesen az új kornak megfelelően jópár könnyítést is kapunk, látványos mozdulatokat és most már nem kötelező egy élettel vagy 60 perc alatt befejeznünk a játékot. A 360-as változat 12 achievementjét itt is megszerezhetjük, van sztori, time trial és a méltán rettegett survival mód. Nagyon könnyen játszatja magát, mindenkinek kötelező.

Puzzle Quest (logikai-rpg, NDS, PSP, XBLA, Wii, Windows, PS2, PS3, Macintosh)

A tavalyi év méltán sikeres semmiből jött csodája a Puzzle Quest már szinte minden létező platformon tiszteletét tette, így hát egyértelműen várható volt a mobiltelefonos változat, ami meg is érkezett Warlords alcímmel. Szépen összerakott, látszott, hogy igyekeztek belerakni mindent az eredetibő, kihagyva a pepecselős (városfoglalós) részeket. Kapunk 2x4 karaktert (de a sztori mindkét nemnél ugyanaz, ejnye!) egy viszonylag nagy térképet és töménytelen feladatot. Dícséretes, hogy a különböző karakterek más-más varázslatokat és harcmodort igényelnek. Nagyon hosszas és tartalmas szórakozást jelent a játék amellett, hogy megvannak a nagygépes változatot érintő hibák (talán kicsit durvábban is) vagyis, hogy a játék elején kénytelenek vagyunk végignézni ahogy a gép "lepassziánszozik" minket, a végefelé pedig gyakorlatilag simán össze lehet szedni olyan képességeket, hogy az első körtől kezdve végtelenül(!) mi jövünk. Ezen hibái ellenére a PQ JAVA változata tartalmas és talán az egyik leghosszabb szavatossággal rendelkező game a piacon.

Tomb Raider Anniversary (tps, PSP, PS2, Windows, Wii, X360, Mac OS X)

Nagy Tomb Raider fanként már az első rész óta figyelemmel kísérem a sorozat pályafutását. Volt már fent, volt már lent és most megint felszállóágba került a Legend-el. Az Anniversaryt egyelőre pénzügyi okokból nélkülöznöm kell, de hamarosan beszerzem, addig is gondoltam lássuk a mobilos változatot! Az első indítás után vegyes összkép fogad: nagyon korrekt és kellemes irányíthatóság, elég puritán grafikával, ráadásul a képernyő alját és tetejét is nélkülöznöm kell, forgatási lehetőség nincs. Nem tudom pontosan miért dönthettek így a fejlesztők, hogy most 2008-ban mikor minden mobil képernyőjefüggőleges tájolású, kiadnak egy vízszintes elrendezésű mászkálós játékot és a felesleges részeket egyszerűen levágják...

A játékmenet teljesen ledöbbentett. Egyszerű, szórakoztató és... rohadtul, iszonyatosan baromira nehéz! Komolyan! A Ninja Gaiden ehhez képest sétagalopp. Nincs checkpoint, gyógyítás alig és a fő attrakció: minden pályán vannak olyan pontok, ahol nem lehet kikerülni a sérülést!!! Ráadásul az előző pályáról megmaradt HP-t visszük tovább, ha többet akarunk újra le kell nyomni az előzőt. Nem is ecsetelném azokat a borzalmakat amiket ki kell állni, hogy átjussunk A-ból B-be. Legjobb példa erre a második pálya, ahol kereken 2 hétig voltam elakadva a továbbjutást keresve, mert az egyetlen nyilvánvaló irány az egy szakadék volt, ahova ha beleestem meghaltam. Végül átvittem újra az első pályát ugyanis egy nyúlfarknyi sebzést bekaptam rajta még előzőleg. Aztán a második pályán teljes HPval leugrottam a szakadékba és épphogy túléltem!!! Utána átvizsgáltam a pályát és TÉNYLEG EZT KELLETT CSINÁLNI! Körülbelül ilyesmikre kell számítani az exponenciálisan nehezedő szinteken. Az utolsó küldetésnél tartok, de körülbelül lehetetlen... mondjuk az előzőkre is azt hittem...