80 szigorú

"- azt mondja, hogy emberkék;

• nagyobb társaságban távolról cinkosan hunyorít és kacsint hozzá egyet;

• arról lamentál, hogy melyik légitársaság repülőin a legrosszabb az ennivaló;

• így írja a felkiáltójelet: (rajzolt bunkó, alatta karikával);

• ilyen listákat készít (és e-mailen terjeszti);

• azt, hogy igenis, úgy mondja, hogy "iígggeniss" (amit ráadásul gyakran még egy "kúttyaköttelesség"-gel súlyosbít);

• farmermellényt visel;

• monogramját bámilyen technológiával megjeleníti aktatáskáján;

• médiamunkásként "kis magyar abszurd"-ként vagy "kor- és kórkép"-ként vezeti fel mondanivalóját;

• szerint ha valaki két évre elköltözik Tatára, az "Tatán lakik két évig", viszont ha ugyanezt New Yorkban csinálja, akkor "két évig New Yorkban él";

• visszamenőleg kitölti a határidőnaplóját;

• a következő napi tennivalók listája fölé írja: "Elintézni!"

• angolul például Kovács Tamásként Tomasz Kovácsként mutatkozik be;

• angolul "my community"-nek hívja lakóhelyét (hacsak nem kommunában él);

• kommunában él;

• angolul nyakló nélkül használja azt, hogy "kind of" (it's a kind of pity that you kind of accepted...);

• (angolul) amikor a munkájáról szólva azt mondja, hogy "a DDT tanácsadó cégnél dolgoztam nyolc évig", akkor bólint két rövidet utána és mond egy halk ahá-t;

• aki ha arról beszél, hogy egy dologról hogyan beszél az utca embere, akkor példájához elkezd ordibálni és hadonászni;

• Budapestet vízfejnek nevezi;

• a nyugdíjasokat kisnyugdíjasoknak hívja;

• gyermekét noszogatandó azt mondja nyilvános helyen, hogy például Kovács Tamás, Kovács Tamás, gyere le a mászókáról;

• nem szereti használni azt a szót, hogy átlagemberek, mert nincs olyan, hogy átlagember;

• azt mondja-írja, hogy már könyvtárakat lehetne megtölteni a civil társadalom meghatározásával foglalkozó művekkel;

• fényképezőgépet visz temetésre;

• a XVII. kerület résztelepüléseit Rákosborzasztónak nevezi;

• azt mondja, hogy prosti;

• mindent elvisel, csak azt nem, ha tehetségtelenséget lát maga körül;

• bemutatkozásnál addig rázza a kezem, amíg el nem mondja, hogy miért is annyira érdekes, hogy találkoztunk;

• "jó kis jazzeket" hallgat és/vagy "söröcskét" iszik;

• azt mondja, hogy böcsületes munka (hacsak nem tájszólással beszél);

• a kutyák és a macskák karakterét hasonlítgatja össze;

• nevet ad a kocsijának és/vagy a farkának;

• azt mondja, hogy X (óra, nap) magasságában;

• "lemegy vidékre";

• vendégeinek otthon gitárkísérettel dalokat ad elő;

• állampolgári-fogyasztói egóját pincérek egzecíroztatása révén jeleníti meg;

• hallgatja, előadja, elektronikus, mechanikus vagy más, ma még nem ismert módon módon közzéteszi és/vagy sokszorosítja, kölcsön veszi vagy adja, kereskedelmi úton terjeszti, megveszi, finanszírozza, dicséri vagy kritizálja Andrew Lloyd Webber bármelyik operettjét; (Ezt Paul Fussell mondja a BAD-ben.)

• (az előző anatéma kiterjesztése A kis hercegre, a beat-misékre, az ún. svéd gyermekversekre, és a Republic zenekar, Füzesi Zsuzsa "meseíró", Gerendás Péter, Robin Williams és Kevin Costner munkásságára);

• éjszakai szórakozóhelyen megbízhatatlan név- vagy arcmemóriájáról értekezik újdonsült ismerősének.;

• autójára ragasztott hal-matrica révén adja a világ tudtára, hogy bírja a hit kegyelmét;

• az egzisztencialista filozófiával fennálló viszonyának intim jellegét Kierkegaard filozófus nevének egzotikus skandináv hörgésekkel színezett kiejtése révén kívánja megjeleníteni;

• amikor félmondatban azzal érvel, hogy az emberek nem egyformák, a "hál'istennek, persze" nyomatékosítással él;

• médiamunkásként pavlovkutya módjára kezd lélektani határról elmélkedni, akárhányszor százzal-ezerrel osztható egy árucikk vagy szolgáltatás ára;

• szerint Fukuyamával szemben a történelem még nem ért véget;

• él az "igazándiból" fordulattal;

• szerint hálistennek vannak még őrült emberek;

• médiamunkásként ha azt akarja mondani, hogy valaki beszél az életéről, azt úgy mondja, hogy X "vall pályájáról";

• egy történet mellékszereplőjéről mint "egy kis nő"-ről emlékezik meg;

• "állj meg vándor egy szóra" felkiáltással állítja meg kollegáját a folyosón;

• mozit, regényt kellemesnek nevez;

• az élettársát úgy hívja, hogy a párom;

• szindrómának hív minden olyan dolgot, ami egy adott pillanatban egynél több kellemetlen jellegzetességgel bír;

• "szép új világról" borong, ha az előző pontban foglalt dolog a nemrégiben történt;

• bikaviador-szerű testtartásban ülve, nyitott tenyere élével (egy kézzel) kormányozva hatvannal tolat vissza egy keskeny utcán;

• kertjének vegetációját ősfásnak nevezi (kivéve: ingatlanpiaci tevékenység);

• szmájli alkalmazásával tudatja üzenete címzettjével, hogy nem tartja képesnek arra, hogy egy megjegyzésről eldöntse, az vicces vagy sem;

• úgy kér dolgokat egy bolti eladótól, hogy "őt és őt kérem";

• azt mondja, hogy ez a történet nekem arról szól;

• bármilyen összefüggésben kiejti a "rohanó világunk" szókapcsolatot;

• szerint van értelme annak a szónak, hogy balliberális;

• könnyűzenei szerzeményeket nótának nevez, hacsak nem magyar nótáról beszél;

• úgy hívja a horvát futballválogatottat, hogy "plávik";

• a "hallgatlak" fordulattal adja át a szót beszélgetőpartnerének; ugyanez mobilt felvéve: "mondjad";

• aki (hacsak nem a festőeszközről beszél), használja a "paletta" szót;

• azt mondja, hogy "a pesti éjszakában";

• zsúfolt buszon tömegről panaszkodik;

• esztétikai, esetleg akár morális kérdésnek is tekinti, hogy valaki autójával a járdától hány centire parkol le;

• szerint vannak nagyon mély dolgok (ennél is rosszabb: mély emberek);

• művész-, szakács-, autóversenyző-, borász-, orvos- és egyéb celebritásokat alázatukért ajnároz a médiában;

• csak egyféle embert nem tud elviselni, akinek nincs humorérzéke;

• fiatal értelmiséginek hívja magát;

• ha két dologról beszél-ír, akkor a másodikat úgy kezdi: "Más:";

• konferencián közös éneklést kezdeményez (neadjisten arra szólít fel, hogy mindenki fogja meg a mellette ülô kezét);

• rossz Orbán Viktor-vicceket mesél, majd bölcselkedik: Lám, ismét van pesti vicc;

• főnökként lendületes léptekkel bejőve egy szobába, frappáns, sportos kis sziporkákat intéz beosztottjaihoz, akik mellett elmegy;

• szerint neki életformája van;

• azt mondja, hogy "valamilyen szinten ez azért azt jelenti.."

• rádudál a mellette haladó autósra, hogy nincs rendesen becsukva az ajtó;

• vacsorához leülve nem hívő vendégeit zavart fejhorgasztásra, netán imádkozás mímelésére kényszeríti meglepetésszerű asztali imával;

• gyerek-szépségversenyt vagy gyerekmodell-bemutatót megakadályozni, szabotálni elmulaszt.

A tennivaló tehát: végighallgatni, sarkon fordulni, elmenni. Jó messzire. "

Kiegészítés:

• előszeretettel használja a "vettem górcső alá" szófordulatot olyan kontextusban, amiben vagy magát, vagy azt, amiről beszél próbálja fontosabbnak feltüntetni, mint valójában

• fenti minden megfontolás nélkül

• azt mondja: erre és erre "esett a választásom"

• bármilyen műszaki cikket, bármilyen rövid időre is birtokolt, azt mondja: "tesztelte"

• fenti videojátékokra kiterjesztve (feltéve, hogy nem ez a munkája/hivatása/ MÁSOK ÁLTAL IS ELISMERT ÉS ÉRTÉKELT hobbija)

• magát konokul szabadszelleműnek vallva dühkitörést kap egy valóban szabad véleménynyilvánítás hallatán

• a legapróbb, jelentéktelen dolgok mögé is elveket vonultat fel

• fentit ahelyett, hogy eltitkolná, viták alkalmával terjeszti is

• meggyőződése, hogy aki "flamel", komolyan veszi azt és írása valódi véleményét takarja

• fenti abból fakad, hogy Ő így tenné

• úgy gratulál ott nem lévő/bejegyzést soha nem olvasó embereknek, mintha ott lennének/olvasnák azt valaha is

• mindenkinek mindenhez gratulál gondolkodás nélkül

• életben hozott, szerencsés eredményt szülő döntéseit életfilozófiává emeli

• vitái rendre "megértem/megértelek" tőmondattal zárulnak

• úgy mondja: azmiatt

• megsértődik, ha egy negatív véleményben magára ismer

Teendő: kiröhögni a háta mögött, kiröhögni a szemébe (sorrend mindegy)...

és gratulálni :D:D:D:D:D:D:D