Ugyan nem vártam tőle sokat, csak azért vettem meg még tavaly nyáron, mert eszméletlen olcsó volt, úgy hogy beraktram a BioShock mellé kísérőnek. Nem is baj hogy eddig nem siettem el a kibontását. :D Az eddigi leggagyibb játék amivel 360-on találkoztam, de az Achievement rendszer ismét megmutatta hogy a gyenge akaratú gamerrel képes végigjátsztatni a legrosszabb játékokat, akár kétszer is, ha a pontok úgy kívánják.
Kezdjük talán az elején, hogy ezt mégis kiknek készítették? Legorol van szó, nem az én korosztályomnak, tény, de azért láttunk már sok példát arra amikor kicsiknek és nagyoknak egyaránt élvezhető lett a végtermék, ha már Legoról van szó, a Lego Star Wars is a példák egyike. Lehet hogy valami ilyesmit akartak most is a Traveller's Talenél, de baromira nem sikerült.
Ez ugyanis nem más, mint egy Lego Serious Sam ovis körítésben.
Van a hipergagyi történet, ami nem halad sehová, csak néha be ad egy videót amin a világ aktuális főgonoszából épp viccet csinálnak. A körítés tehát pont megfelel a még iskolába se járó gyerkőcöknek.
Majd elkezdődik az akció, amelyben a felnőttek által már jól ismert fegyverekkel tonna számra irtjuk az ellenséget. Van itt minden, géppisztoly, sniper, shotgun, plazmafegyver, gránát- és rakétavető. Ööö izé... És ez gyerekeknek szánták? Már el is képzeltem ahogy a 4-5 éves Pistike szalad az anyjához aztán BOOM HEADSHOT!!!!!!!!!!! felkiáltás. Talán FPS Doug is ezzel neveli a kisfiát?
Ugyan a PEGI volt oly eszes hogy ezt figyelembe vegye és +7es korosztályba sorolta, nekik viszont a körítés lesz extrém szinten dedós, ilyen korban én már kívülről fújtam a Mortal Kombat kivégzéseket, és nem a Teletubbies színvonalú körítést preferáltam. De még egy, valóban az ő számára kitalált játékokkal játszó 7-8 éves lurkónak se jönne be. Tehát megmarad a kérdés, akkor mégis kinek fejlesztették???
Ezenfelül a kihívási faktor is közelít a 0-hoz, ami szintén az ovis korosztálynak kedvezne, mert ez a produktum annyi kihívást tartalmaz hogy dreampage is sírva könyörögne a Very Hard fokozatért, mert a félkarú vak is probléma nélkül végigjátsza. Egyszerűen lehetetlenség meghalni, az automata célzás kilóméterekről is pontosan működik, és a pályák is csak nagy csövek. A "relytett" tárgyak szinte a képed előtt vannak, és csak azért lehetséges hogy 2x kell végig futnod egy pályán, mert vannak olyanok amiket csak a játék végigvitele után tudsz felszedni. Ez egy kisiskolás számára nem kihívás. Ez semmi.
Hab a tortán az abszolút monotonitás. 6 világ van, mindegyikben 4 pálya, plusz a legfégén a főfőgonosz. Mindegyik totálisan egy kaptafára készült. Az egyes világok közt van színválaszték beli különbség, és kb ennyi. A bossok hosszúak és unalmasak, és természetesen ezek is mind egy kaptafára készültek, a legtöbbjük közt csak annyi a különbség, hogy más a színük.
Ezt a játékot kizárólag erős idegzetű AC whore-oknak ajánlom, mint például (hatóságilag eltüntetve, nincs példa - carville), senki másnak, még a gyerekeiteknek se vegyétek meg, akkor már inkább zavarjátok ki az udvarra, az még olcsóbb is.
(Hogy pozitív hangon fejezhessem be eme remek élménybeszámolót, újabb játékot sikerült kimaxolnom, juhú! 8))