Mindig is próbáltak kint élő ismerősök rávenni, hogy menjek ki hozzájuk, de sosem gondoltam volna, hogy tényleg rávesznek. Aztán eljött a pillanat. Nem tudnám megmondani, hogy mi volt az, ami arra a döntésre késztetett, hogy menjek, de most már kint vagyok.... Akit érdekelne a kijövetel, hogy milyen itt kint, annak ajánlom a blogot, mert ha nem is napi szinten, de rendszeresen vezetni fogom, hogy nekem hogy megy.
Tegnap késő este érkeztem. Barátom (Aky) kint várt már rám a reptéren. Kicsit vicces volt, mire megtaláltuk a kocsit, mert a tetőn volt csak hely, de a liftek nem működtek. No akkor mozgó lépcskő. Azok meg össze vissza. Na de mindegy is. Kocsi megvan, bepakolás is, akkor usgyi a kecóba, gyorsan döntsünk le a nagy megjövetelre egy-két guinnest. Megérkezés, pár szóváltás az itt lakókkal (tényleg késő volt már), azt alvás, mert másnap be a városba, pps number-t igényelni.
Nos a PPS Number az mindenhez kell. Ahhoz, hogy bankszámlád legyen, hogy melót vállalhass, szóval mindenhez. Be busszal (1 óra, nagyon rossz kint a buszos közlekedés, förtelem, fúj). Megtaláljuk az office-t, be megyünk. Persze nagy parámban mindenhova valam kellett, hogy jöjjön barátom. És hát természetesen tök egyszerű volt minden. Mondom, regisztrálni szeretnék pps numberre, erre kapok egy formot, amit ki kell tölteni. (csak hogy teljes legyen a történet, kell egy igazolás, hogy hol laksz, valamint oda két havi számla, de ezeket a haver biztosította :) ) Szóval a formot kitöltöd, ami tök egyszerű, majd a sorszám alapján hívnak egy ablakhoz. Ne ez de dúrva volt. Ott vártunk vagy 2 órát. Na nem mintha olyan sokan lettek volna, csak egyszerűen eszméletlen munkamorálról tettek tanubizonyságot. Egy ügyfél, majd utána szünet, sőt, ott is hagyták az ablakot, stb. Erre mondta Ákos barátom, hogy komboztak. Ügyfél+logolás+szünet+logolás+szünet és csak aztán az új ügyfél. :)
Na szóval sorra kerültünk. Ott se kellet sokat beszélni. Beadtam a formot, az útlevelemet, számlát,stb. azt kész is. Pedig hogy paráztam, mert szar az angolom, és mi lesz ha, stb. Azt nem. Nem volt semmi. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem lesz.
A második nagy szenvedésünk a mai nap folyamán, pénzváltás. 500 euróst hoztam ki. Ákos egyből, hogy normális vagyok? Boltban általában 100 euróst se nagyon fogadnak el... :(
Irány a bank. Persze ott nem aprózzák fel, azt mondják boltban, vagy postán. Irány a posta. Ott se váltják fel. Hát próbálkozzunk boltban. Végül ott felváltották. És még van belőle 3. Na majd a számlára feltolom, akkor nem lesz baj velük.... :)
Hát ennyit az első napról. Még lazítás van, még várakozás van. De már angolul is kellett egy-két mondatot mondani.
Persze még egy szót se értek a körülöttem zajló világból, de remélem ez is változni fog...