Hard (to find an) Evidence

A nagysikerű CSI bűnügyi sorozaton alapuló játékről szólnék néhány szót, pontos nevén CSI - Crime Scene Investigation: Hard Evidence. A készítők éppen a legjobb stílust választották - mi passzolhatna jobban egy helyszínelős játékhoz, mint a kaland műfaj. A PC-s régmúltat idéző (legalábbis én nagyon rég játszottam ilyennel), lényegében point and click játékmenet a bűnügyi helyszínelők munkáját mutatja be. A mi feladatunk lesz a gyilkosságok feltárása, bizonyítékok elemzése és a bűnös nyomra kerítése. Előre leszögezem, hogy ha minden segítség nélkül szeretnénk végigjutni a játékon, akkor sok-sok óra idegeskedés, tökölés és bíbelődés vár ránk - nem az a manapság menő akciódús / inváziós adrenalinbomba.

Ami azt illeti én még a szarabb játékokkal is toleráns vagyok és néhányszor előfordult, hogy amit a közönség nagyobb része utál, azzal én durvajókat játszok (Kane & Lynch esete ugyebár) - mindenki a saját véleményét hangoztassa, nem leszünk előbbre az "ájdzsíen szerint" kezdetű mondatokkal.

Maga a CSI game rendkívül szórakoztató, persze csak ha kaphatóak vagyunk a stílusra - akinek a kedvence a Pro Street vagy valamelyik éppen aktuális lövölde, annak nem ajánlanám még a kipróbálását sem. Minden eset (azaz case) kezdetét követően az aktuális gyilkosság helyszínére terelnek bennünket, hogy minél több gyanús dolgot, apró részletet fedezzünk fel. Megnézzük a csúnya balesetet és megkezdjük a helyszínelést. Ez a mozifilmekben és sorozatokban látott módon történik - minden apró tárgy magkapja a maga számozását, ezt követően felhúzzuk a gumikesztyűt (vagy kirántjuk a csipeszt) és közelebbről is szemügyre vesszük ezeket. Akad belőlük bőven: a leszakadt farmertől kezdve, a melltartón át, egészen a kívülről-belülről g*cis gumióvszerig - az utóbbihoz még egy videót is kapunk amikor a laboratóriumban vizsgáljuk, fuj. Miután mindent megtaláltunk (vagy csak azt gondoljuk) akkor irány az említett labor. Ez tele van egy csomó modern kütyüvel; lehet ujjlenyomatokat és DNS-t hasonlítgatni, elemezhetünk videó- és hangfelvételeket, cipő és guminyomokat, valamit a csodálatos kockás asztalon a félbe (vagy sok darabra) törött dolgokat rakosgathatjuk össze. Eleinte érdekes, később már rutinszerű, a végen pedig irritáló. A játék vége felé ezek egyre csak bonyolódnak, mindig több kacatunk lesz és mindig több szereplő / gyanúsított kerül a képbe.

Bevallom, hogy én a harmadik küldetés elejéig bírtam - rohadtul felhúzott, amikor egy viszonylag nagy terepen, egy sötét (!) szobában kellett keresni egy félig elégett gyufaszálat... itt mondtam, azt hogy köszönöm szépen, fakkjú. Ez mellett még az is betett, hogy minden helyet többször kell átnézni, egyes beszélgetések / kihallgatások után változnak a fellelhető tárgyak... ez persze nem gond (más kalandjátékokban is így van), de ne a sötétbe basszák be a fekete idiótaságokat. Ha magunk akarunk mindent megkeresni akkor nagyon-nagyon-nagyon (és még 20x nagyon) türelmesnek kell lennünk. Nekem az egyáltalán nem hiányzik, hogy napi x órában bámuljan a majdnem PS1 szintű grafikát és a kis pöcs golyóikat keressem. Az szép dolog, hogy az igazi nyomozók ezért pénzt kapnak, ezzel szemben én fizetek érte (mondjuk én pont nem, mert kölcsön kaptam a játékot :). Többször fordult elő, hogy leírás alapján is sok-sok percbe telt amíg megtaláltam egy kulcsfontosságú tárgyat.

Igen, a harmadik esettől guide alapján mentem, mert a sztorik érdekeltek, de a szenvedős játékmenet már nem. Irányítását tekintve nehézkes, a menükben csak a D-Pad-ot használhatjuk, a helyszíneket az analóg karokkal nézhetünk körbe, de ennek az érzékenysége sincs a legjobban belőve. Potitívumnak annyit mondanék, hogy egész stílusos, van hangulata - ez mellett sz*rja magából az achievement-eket, 5 darab ügyet kell megoldani, case-enként 200 pontért, így ha végigjátszod semmi nem ment meg az 1000 gémerszkór-tól. Összeségében nem egy rossz game, viszont megvételét nem ajánlom senkinek -mondjuk egy pár ezrest (max 3-mat) megér, erősen kipróbálandó anyag, csak a sorozat / játékstílus szerelmesei próbálkozzanak vele.