Miért rövidebbek a mai játékok? Szerintem

Gyakran visszatérő teória: Sokan gondolják hogy a grafikára fordítanak mindent, ezért elhal a belső, nem jut pénz/idő egy hosszú játékra. Ez viszont egy ponton elvérzik: Mennyi pénzbe és időbe kerül megbízni a pálya designert egy 3x hosszabb pálya megalkotására, a grafikus által már legyártott grafikai elemekből? A válasz az, ami írmagjában is megöli a teória létjogosultságát: Gyakorlatilag semmit, elméletileg néhány nap plusz munka, és annak órabére. Részleges indoknak tartom csupán, amire még visszatérek.

Inkább négy olyan, mai trendnek köszönhető dolgot véltem felfedezni, ami "bezzeg régen hosszabb volt..." siránkozásokat válthat ki sokakból: Röviden annyi lenne, hogy megváltoztak a játékok belső értékeivel való elvárásaink.

Wall of Text változat pedig ez:

no. 1: A nehézség, illetve annak hiánya. Régen szokás volt a rövid játékokat nehézségükkel kompenzálni. Példának most fellelehtne sorolni kb. az összes Arcade masinát illetve azok konzolos portjait. Ma akármilyen rövid is egy játék, a casual-ra tekintetre KELL lenni, így itt megadják a választási lehetőséget: Könnyűn de gyorsan vagy nehezen de sokára akarsz végezni. És sokan azt tekintik alaphossznak, ahogy a Normalnak megnevezett nehézségen végigvitték, ám ezután ritkán vetemednek egy nehezebb fokozaton való újrajátszásra.

no.2: Sűrűsödő játékok. Régen gyakoriak voltak a hosszú "üresjáratok" amikor nem igazán történt semmi. Nem voltak átvezető animációk, nem voltak történeti bonyodalmakat okozó párbeszédek, esetleg még ellenfél se, csak haladtál előre mondjuk ugrálva, mert épp platformerről volt szó. Illetve egy-egy logikai feladványon is hosszasan ellehetett tökölni, aztán ilyenkor szokták bevetni azt is, hogy na akkor menj visszafele X pontig, aztán gyere ide vissza, hogy tovább juthass. A mai játékok egyértelműen sűrűbbek, mint mondjuk 5 éve: Még a Halo első részében is előfordultak olyanok, hogy egy ideig nem találkoztál ellenféllel, míg a Halo 3-ban akcióból akcióba ugrasz, a szó legszorosabb értelmében. Mivel a mai játékosok nem akarnak csak menni előre, minden esemény nélkül. Vagy legyen egy átvezető, amiben történik valami, vagy mi legyünk azok, akikkel történik valami. És sokan nem akarnak egy-egy feladványom ülni --> A Kalandjátékok halála, Heavenly Sword-féle egyszerű talányok. Így pedig azok se fognak le minket. Csak a harc, a harc és harc.

no.3: Erősödő filmszerűség. Ahol nem elég hogy " a gonosz elvitte a királylányt, ments meg" felirat az elején, hanem komoly sztorit akarunk, ami ha nem is változik az út folyamán jelentősen, de legalább életjelet mutat. És ezt a mai világban sem lehet néhány egyszerű felirattal elintézni: CG/ingame videók, animátorok, Motion Capture és szinkronszínészek sokat dolgoznak azért, hogy a játékosnak meglegyenek azok a videói, párbeszépdei, amiből azt látja, tényleg van sztorija a játéknak. Mert a sztorit már nem csak az RPG-kben kérik: Kell nekik FPS-ben, hack 'n slashbe, logikai játékba, mindenbe. Csak hogy ez nem csak további pénzeke öl fel, de ahhoz is nagy észnek kell lenni, hogy valaki 15-20 órás akciójátékhoz találjon ki olyan történetet, ami a végéig izgalmas marad, és a játék se unja szét az agyát, hogy a videókat leszámítva az egyetlen amit csinál, az az hogy kaszabol, mert a logikai elemeket már egy jó pár éve ki lökte a szervezetéből. Mert hát őszintén: Hányból hány játékos nem szólná le azt a játékot manapság, amiben a sztori épp csak mutatóban található meg, lapos, abszolút nem folyik sehova? Ám a Doomban, Quake-ben, vagy ezernyi más régi FPS-ben, mennyire volt történet, az elején felvázolt alapszituációt leszámítva?

no.4: Egyedi pálya elemek. Már a Halo első részében is ferde szájakat eredményeztek az újrahasznosított pályákelemek. Amit régen ellehetett intézni egy-két sablon elemmel, ott ma már megkívánják, hogy ne egyforma termeken kelljen áthaladni sok sok pályán keresztül. Ez több munkát ad a grafikusoknak, igen, valamint a pályatervezőket is nehéz helyzetbe hozza. Nem nyújthatnak egy-egy pályát a végtelenségig, sokkal jobban támaszkodik a grafikusokra és azok munkájára. Ez lenne az elején megemlített részleges indok. Ám ez még mindig csak 1 a 4 közül, és ez sem a "Nextgen" grafikai fejlődésének róható fel.