Krisz5762020.11.25. 07:36

2020 TV-k - PS5 / Series X - 1 rész.

Ősszel valahogy mindig fokozottabb érdeklődést tapasztalok TV-k iránt, hiszen addigra lesznek igazán jó áron az aktuális modellek, nem mellesleg idén debütáltak a nextgen konzolok (PS5 és Xbox Series X meg S) és az RTX 30-as Nvidia kártyák, így a bűvös HDMI 2.1, avagy a 120 FPS és VRR is előtérbe került, csúcsPC-n pedig még a 8K is.

Szeretnék segíteni eligazodni idén is a HDR TV-k dzsungelében hosszas magyarázatokkal és konkrét modellajánlásokkal, elsősorban HDMI 2.1 konzolokra fókuszálva, de azért más modelleket is említve.

Mindenképpen javasolnám a teljes kép kedvéért, hogy elolvassátok pár korábbi blogomat:

Milyen TV-t vásároljunk? 1. rész KATT

Milyen TV-t vásároljunk? 2. rész KATT

Jó és legjobb HDR TV-k - OLED/LED, méret, ár KATT

LED vs OLED (2019) - MEGABLOG 1. rész / 4 KATT

LED vs OLED (2019) - MEGABLOG 2. rész / 4 KATT

LED vs OLED (2019) - MEGABLOG 3. rész / 4 KATT

LED vs OLED (2019) - MEGABLOG 4. rész / 4 KATT

AZZAL KEZDENÉM,

hogy ha rendelkezel már egy JÓ HDMI 2.0 4K HDR TV-vel, felesleges még lecserélni pusztán nagyobb sávszélesség és VRR miatt, annyit nem ér az egész, a 4K60 (akár VRR nélkül) az esetek döntő többségében teljesen jó lesz PS5-höz és Series X-hez is. Nem mellesleg sok korábbi TV tud olyan módit, ami nextgen konzoloknál hasznos. Ám aki MOST venne TV-t, az szerintem már gondoljon VRR-ra és HDMI 2.1-re is.

Aki azonnal GYORS AJÁNLÁST szeretne tőlem ideális teljeskörű HDMI 2.1 (4K120 és VRR) gamingre, itt vannak gyorsan az idei legfőbb ajánlásaim, mindegyik 4K modell:

LG --- Bármelyik OLED, tehát akár B (BX és B9), de főleg C-től felfelé 2019-ből vagy 2020-ból (pl. C9, E9, CX stb.) és esetleg a Nano90-es LED (utóbbit inkább csak nappali gamingre javaslom). Személy szerint a 2019-es OLED-eket egy fokkal jobbnak tartom, mint a 2020-asokat (pl. BX vs B9 vagy CX vs C9 összevetésben) . A C és magasabb OLED kategória jobb a B-nél, de a BX / B9 is már felsőkategória, mint minden OLED.

Samsung --- Q70T (magas natív kontrasztú Edge LED), Q90T és főleg Q95T (utóbbi kettő közel prémium kategóriás FALD LED)

Sony --- XH90 (erős középkategóriás FALD LED)

Eddigi benyomásaim alapján az idei kiosztott DÍJAIM:

Legjobb HDMI 2.1 Gaming TV - CX (vagy C9) és Q95T

Legjobb ár/érték arányú HDMI 2.1 Gaming TV - XH90, B OLED-ek is remek darabok

Leglátványosabb HDR Gaming - 8K ZH8, 8K ZG9 vagy Q95T (VRR, 4K120), esetleg Q90T

(Egyik 8K Sony LED sem tud még VRR-t, hiába a HDMI 2.1 port rajtuk)

Legjobb ár/érték arányú HDMI 2.0 LED - XF90

Legjobb LED filmekhez - 8K ZH8 vagy 8K Q950T

Legjobb ár/érték arányú HDMI 2.0 OLED - Pana OLED (szinte bármelyik 2008-tól)

Legjobb filmes OLED és talán a legjobb mozis TV is - Pana HZ2000 és GZ2000

Az utóbbi évek legszínesebb HDR TV-i - 2018-as QLED-ek (Q9FN, Q7FN, Q8FN, Q8DN)

!! Series X-hez és RTX 30-as kártyákhoz kvázi minden FALD QLED alkalmas lehet egy trükkel, avagy kényszerített 120Hz-es jellel, beleértve a tavalyi Q90R-t és idei Q80T-t, plusz 8K QLED-ek is NAGYON pöpecek lehetnek, de PS5-höz QLED-ek közül csak Q70T-t vagy Q90T / Q95T-t javaslok, a blog későbbi részében részletezem miért !!

Akit részletesebben is érdekel a TV-s téma, tartson velem:

PÁR ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEM A MODERN TV PALETTÁRÓL

1 - TV-knél a kategória számít jobban, nem a technológia (LED vs OLED) vagy hogy milyen márka.

2 - Nem csak OLED nyújt top képet, de mivel minden OLED felsőkategóriás, csak felsőkategóriás LED vethető velük össze.

3 - OLED és OLED közt is lehet bőven különbség, de LED-ek közt HATALMAS eltérések vannak.

4 - QLED is LED, kvantumfilteres LED. A LED TV pedig valójában LCD technológia ( = „LED megvilágítású LCD TV”)

5 - A Sony komolyabb (Triluminos kijelzőjű) TV-i is vannak olyan jók (vagy akár jobbak) színekre, mint a kvantumfilteres Samsung QLED¬-ek.

6 - Nem csak LED/QLED jó játékhoz, és ahogy fentebb írtam, nem csak OLED nyújt top képet hozzá.

7 - Alapvető különbség OLED és top LED közt: alacsony fényerőn OLED precízebb, főleg sötétben, míg magas fényerőn prémium LED látványosabb, pláne HDR-ben.

8 - Filmeknél top kontraszt miatt OLED nagyobb előnyben van, pláne sötétben, játékoknál pedig LED az élénkebb képük miatt. Fontos különbség, hogy legjobb sötétben mozizni, játszani meg sokan némi fényforrás mellett szeretnek, ami jót tesz egy LED (esetleg gyengébb) kontrasztjának optikailag.

9 - Komoly HDR csak komoly kategóriában van. Ehhez kiváló kontraszt, remek fénykezelés és magas fényerő kell, no meg gyönyörű színek. Amelyik HDR TV általános képminősége erős, az HDR-ben is komoly, sőt valószínűleg pláne minőségi HDR forrással mutat igazán komoly teljesítményt.

10 - 2020 tapasztalatai alapján 8bit+FRC is felérhet optikailag 10 bittel (90+ %-os DCI-P3-al)

11 - A HDMI 2.1 előnyös nextgenhez, de ritkán lesz kihasználva (natív 4K120 full chroma 4:4:4-el).

12 - Az igazi (tehát Direkt LED-es Full Array) Local Dimming sokat javíthat LED-en, kategóriától függően hatalmas különbségek lehetnek. Nagyon nem mindegy, hogy pár tucat, vagy pár száz zóna.

13 - MINDEN OLED ghostingol, kivéve a speciális panelű Pana GZ/HZ2000-et.

14 - MINDEN OLED beéghet, ám ez ma már igen csak ritka, pláne az automatikus panelkarbantartóval (érdemes manuálisan is gyakran csekkolni a képet pl. homogén szürke háttérrel).

15 - A 8K még nincs kihasználva, a 8K LED modellek még drágák és kompromisszumosak. 8K OLED-et egyedül az LG kínál egyelőre, megfizethetetlen.

16 - Felesleges X millás legendákban hinni! Felsőkategóriás képminőséget akár 400 ezertől is kaphatunk. A több milliós TV-k általában a nagy méret és a csicsa dizájn miatt kerülnek ennyibe.

17 - Alacsony (pl. 24-30) FPS-nél OLED tisztább, de "akadozósabb" („stutter”) mozgású, míg LED folyamatosabb, de blurösebb (plazma/CRT mindkettőt verte), a magasabb FPS mindkettőn sokat javít, persze ott is OLED a tisztább, ott már akadozás nélkül.

A „stutterről” a gyors pixelreakció tehet OLED-nél, hogy sokkal hamarabb kiteszi a képet, mint hogy a következő frame következne. Ilyenkor a LED kicsit blurösebb mozgása folyamatosabb mozgású benyomást kelthet.

18 - Mind a mai napig a (sajnos megszűnt) plazmák mozgása a top. Hasonlóan éles mozgást csak BFI (Black Frame Insertion) vagy 120 FPS adhat LED-en / OLED-en.

FŐ KÜLÖNBSÉGEK LED ÉS OLED KÖZT

Ugyan külön blogsorozatot szenteltem már ennek, de röviden érdemes kitérni rá. A LED-ek , vagy a LED megvilágítású LCD-k hatalmas palettája egészen budget kategóriától a high endig terjedhet, míg OLED-nél messze nem ekkora a szórás, ugyanis habár OLED-eken belül is vannak kiemelkedő darabok, mégis minden modell felsőkategóriás jelenleg, tehát egy OLED vásárlásával nagyon mellélőni nem lehet, ha magas szintű képminőségről van szó, és csakis felsőkategóriás LED vethető össze (méltóan) OLED-el.

A LED-ek pixeljeinek nincsen saját fénykibocsátása, hátulról vagy oldalról (Edge LED) kell őket megvilágítani, ám mivel ilyenkor az összes pixel ugyanazt az erősségű megvilágítást kapja, nehéz egymás mellett (főleg sötétben szobában) igazán precízen világos és sötét részleteket mutatni. A VA paneles LED-ek máris kontrasztosabb előnyt élveznek az IPS modellekkel szemben, de igazán komoly eredményeket csak akkor érhetünk el, ha Full Array Local Dimming (FALD) technológiát használnak (létezhet IPS-nél is), amely csakis hátsó világítás esetén érhető el, sok-sok megvilágító LED-el, melyek zónákra vannak bontva. Minden zóna egymástól függetlenül képes a hozzá tartozó képterületet a saját fényerejével megvilágítani. Minél nagyobb a zóna szám, annál precízebb egy sötét jelenet megjelenítése, ám a legtöbb FALD LED sajnos megelégszik pár tucat zónaszámmal, noha igazán komoly eredményeket csak sok száz zónával lehetne elérni, és már rég illene sok ezer zónaszámnál tartani, annál is több LED-el a homogén képhez, az ilyen TV-k lennének majd a MiniLED-ek.

Az OLED-eknek saját fénykibocsátása van (mint a plazmáknak), így sötét jeleneteknél ez olyan, mintha egy 4K OLED 8.3 millió zónaszámmal rendelkezne. OLED-eknél nem is a mély fekete a kérdéses, hiszen arra minden modell képes, hogy akár pixel szinten egymás mellett jelenítsenek meg egy fehér és egy fekete pixelt, amire egy LED bizony nem képes ilyen precízen, ugyanis vagy a fekete lenne szürkés az élénk tiszta fehér érdekében, vagy a fehér lenne tompa a mélyebb fekete érdekében. Egy OLED képes szimplán kikapcsolni az egyes pixeljeit, ezzel perfekt feketét adni.

Az OLED-eket leginkább az a képesség különbözteti meg egymástól, hogy az éppen bekapcsolt pixellel milyen precízen tudnak bánni, vagyis hogy a 0 nites fekete és egy sötétszürke árnyalat közt milyen finom átmeneteket tud. Ezeknél, tehát Shadow Detailnál bizony mind a mai napig a komolyabb LED-ek a jobbak, nekik ugyanis nem okoz gondot fekete közeli árnyalatokat precízen megmutatni, legfeljebb egy agresszívabb Local Dimming hajlamos részleteket eltörölni.

Local Dimmingnél mindenképpen muszáj kompromisszumot kötni, és a különböző karakterisztikáknál érdemes külön kiemelnem a Sony és a Samsung egymással ellentétes elvét, jelenleg ugyanis szerintem ők ketten csinálják a legjobb algoritmusokat. Amíg a Samsung Local Dimmingje a mélyebb feketére törekszik és kevesebb bloomingra (objektumok körüli „aura”), akár az objektumok helyi fényerejét is csökkentve egy sötét jelenetben (és az új QLED-ek már a Shadow detailra is figyelnek), addig a Sony hűen visszaadja minden objektum fényességét, és igyekszik finom átmenetekkel átvándorolni a mély feketéig (top Shadow Detail!), de ezáltal a mozifilmek fekete sávjai nem mindig maradnak feketék ám. Nem probléma egyébként, attól még a kép kontrasztos marad a legtöbb esetben, és ha szavazni kéne, nekem a Sony megoldása jobban tetszik, de a Samsungé ugyanolyan dicséretes.

Azt is könnyen be lehet látni, hogy az OLED sajátfénykibocsátású pixelszinten kontrollált fényvezérlés hatalmas előnyt élvez sötét jelenetnél kontrasztosság terén, hiszen megkapjuk a mély feketét, és egy fikarcnyit sem kell csökkenteni az objektumok fényerejéből, ráadásul nulla a blooming. Egyedül a nagyon sötét árnyalatok tisztasága nagyobb kihívás egy OLED-nek, de egyre komolyabb áttörést érnek el ezen a területen is.

Színek terén a kvantumfilteres LED-ek (beleértve pl. Triluminos Sony LED-eket is) már megadják azt a magas színtérlefedettséget, ami HDR-nél szép szaturált képet ad, de az utóbbi években OLED bizony kiemelkedőbb lett ebben, alacsony fényerőn legalábbis.

Betekintési szögben is OLED a top, akár 45 fokos szögből ránézve is nagyon kellemes marad, míg egy VA panel szemből az igazi, az IPS pedig ugyan tágabb szöget enged, de azért még nem OLED szinten. Különböző LED technológiák (pl. Sony vagy Samsung) javítanak a betekintési szögön, kb. IPS szintig kiterjesztve, ám ez kompromisszummal, pl. natív kontraszt csökkenéssel jár, de a megfelelő local dimming ezen sokat segít (feltéve, hogy játék módban is aktív, erről később írok).

Mindent összevetve akkor nem egyértelmű, hogy OLED a jobb? Egyértelműen sajnos nem jelenteném ki, pláne játékhoz. Kezdeném egy problémás OLED hibával, miszerint a organikus LED-ek, bizony érzékenyebbek, és egy OLED hajlamos ghostingolni, és nagyon negatív esetben akár be is égni (pontosabban kiégni). Tesztábrákkal könnyen produkálható pár másodperc alatt is ghosting, ám a gyakorlatban én nem szoktam látni szerencsére. Az automatikus panelkarbantartó nagyon fontos és mindig legyen bekapcsolva, hogy a TV kikapcsolása után csekkolhassa a panelt, és időnként érdemes manuálisan is csekkolni tesztvideóval a panel homogenitását. Az OLED tehát nem szereti az állóképeket, pláne fényes objektumokkal, de konkrétan tartós beégett utókép szerencsére ritka, ha odafigyelünk. Én pl. PC monitornak is használom olykor a Pana OLED-em, de mindig nagyon figyelek a panelra.

Azt azért fontos megjegyezni, hogy egy LED nem éghet be, így ott ilyesmitől nem kell tartani, pláne játéknál, és nem kell figyelni a panelra sem.

A másik fő probléma a fényerő. Egy OLED rendkívül precíz fényerőkezelésre képes, de csak három komolyabb fényerő limittel:

1 - Az első a fényes terület megvilágításának mértéke, amelyet nagy területen a panel védelmében az ABL jelentősen lecsökkent. Egy OLED teljes képernyőn botrányosan gyenge 130-150 nites fényerőt tud csupán, amit bármelyik 300 nites belépőszintű LED lefölözne. Szerencsére a gyártók már a legtöbb esetben nem túl agresszív ABL-el vértezik fel az OLED-eket, így kisebb területen nagyon is fényes, pár 100 nites fényessége van egy OLED-nek, így az összhatás egyébként kellemes a legtöbb jelenetnél. Ugyanakkor az APL, tehát az átlagos fényerő szint egy komolyabb LED-en bizony jóval magasabb.

2 - A helyi fényerő korlátolt. Kalibrálva, tehát akkurátus képpel ez nem több 600-800 nitnél még kis területen sem (Pana HZ/GZ2000 akár 1000 nit), de ez már simán látványosabb középkategóriás, vagy pláne belépőszintű LED-ekhez képest, pláne sötétben. OLED-eknél ugyanis a relatív helyi fényerő messze a leglátványosabb sötét HDR jeleneteknél, ha kisebb fényes objektumokról van szó, hiszen gyakorlatilag koromfekete terület mellett is képesek pixeles pontosságú átmenettel erre a 600-800 nites megjelenítésre, ami komoly HDR hatást kelt, mint írtam pláne sötétben (OLED ott az igazi) .

Ezt kompenzálandó a komolyabb FALD LED-ek úgy érnek el nagyon látványos HDR hatást, hogy még ha nem is képesek perfektül egymás mellett pixeles átmenettel mély feketére és élénk fehérre, a fényes objektumot akár 1000, 1500 vagy 2000+ nittel megvilágítva ezzel is nagyon látványos HDR hatást érnek el.

3 - Eddig csak fehér fényről beszéltünk, és bizony méréseknél is csak fehér tesztábrákkal szoktak foglalkozni, de most beszéljünk az „RGB-fényesség”-ről (nem tudom van-e magyar megfelelője).

Egy mai OLED WRGB paneles, tehát rendelkezik fehér alpixellel, amely segít magasabb fényerőt elérni. Van azonban egy maximum limitje minden OLED pixelnek, amíg még nem aktiválódik a fehér alpixel, ez még egy nagyon fényes OLED-nél is maximum 450 nit körül van. Ez az az „RGB-fényesség”, amíg képes színtiszta vöröset, kéket,zöldet stb,. megjeleníteni. A hangzatosabb 600-800 nit már fehér alpixelt is aktivál mellé, tehát fakóbb hatású. Ez a gyakorlatban azért nem feltűnő, mert a legtöbb nagy fényerejű objektum HDR-ben világosas árnyalat, de azért lehet róla elképzelésünk, hogy egy 1000-2000 nites RGB LED , amely végig valós telt RGB színeket ad minden fényességnél, mennyivel élénkebb hatású lehet egy OLED mellé téve, pláne játéknál. Pl. a Samsung a fényes QLED-jeit egyik CES-en lávás természetfilmmel vagy a Batman versus Superman látványos fináléjával demózta.

A fentieket körülbelül azzal összegezném, hogy úgy kb. középkategóriáig mondjuk úgy, hogy monoton a fejlődés, aztán a felsőkategóriánál két különböző területre oszlik:

A - nagyon fényes LED-ek jelentős kontrasztjavítással (+ esetleg 8K panellal)

B - OLED-ek

A kommerszebb FALD LED-ek, mint az XF90, valahol a prémium kategória alján csücsülnek, és habár „összességében” elmaradnak egy OLED mögött, már van olyan tulajdonságuk, ami előnyt élvez OLED-el szemben, és nem csak a beégésre nem érzékeny panelra gondolok.

Tulajdonképpen idesorolhatom a Q80T-t is (a butított gamer módja ellenére), és határesetként akár majdnem még az (XF90-nél gyengébbre sikerült) XH90-est is (amely egyébként egész decens gamingre).

Az alábbi ábra egy körülbelüli elképzelést mutat a kategóriákról, ahogy naggyából a fejemben elképzelem, de ez természetesen nem szentírás, csak szemléltetés:

A HDR NEM MINDIG JELENT IGAZI HDR-T

Sajnos a HDR kompatibilitás sok esetben nem azt adja főleg olcsóbb TV-n, amit várnánk tőle, hiszen a logó bármilyen alaptévére rákerülhet, de egy olcsó és egy drága TV HDR képessége között hatalmas különbségek vannak, és röviden tömören egy TV általános képminőségétől függ a HDR látványossága. Az igazi HDR lényege a nagyobb színtér használata, amit talán a legkönnyebb megfizetni. A nagyon finom árnyalati átmenetek bármilyen színvilágnál, beleértve a nagyon fényes és nagyon sötét részeket, valamint természetesen a precíz fénykezelés részben a komoly jelfeldolgozás, részben pedig a panel képességeitől függ. Nagyon fontos a komoly kontrasztképesség és a jeleneten belüli tág dinamika egy fényes objektum és a kép többi része közt, amellyel realisztikusabb hatást kelt.

HDR TV-K HDR LIMITEIRŐL

HDR TV-k általában addig tudnak HDR részleteket mutatni, amennyit natívan bír a paneljük, pl. belépőszintű HDR TV-k kb. 300 nitig, középkategóriás LED-ek 500 nitig, OLED-ek 700+ (B LG-k csak 500), XH90 közel 700 nit, XF90 1000 nit, prémium LED-ek akár 1500+ nit is, viszont amióta van Tone Mapping OLED-ekben (Gamer módban is), akár 4000, sőt 10 ezer nit anyagot is jól visszaadnak.

Különbséget kell tenni a panel tényleges fényessége és a HDR részletek közt. Akik félnek a magas nitektől, azok talán nem pontosan értik miért jó. Egy HDR kép általános fényereje nem kéne, hogy feltétlenül világosabb legyen egy SDR jelenetnél, csak a csúcsfényű objektumok kiemelkedőbbek.

HDR Tone mappingről részletesen írtam a blogjaimban, pl. itt KATT

MI TÖRTÉNT 2020-BAN A NAGYOK KÖZT

Egyszerűen úgy érzem, hogy évek óta stagnálunk OLED és LED téren is, és közben folyamatosan várunk valami áttörésre. OLED-nél már nem nagyon tudnak fejlődni, LED-nél meg folyamatosan spórolnak a gyártók, óvatosan invesztálnak fejlesztésekbe. Jelenleg sok gyártó szerint a legkifizetődőbb az LG-től venni egy nyers WRGB OLED panelt, mint komolyabb Full Array Local Dimming fejlesztésekbe kezdeni.

A ma ismeretes OLED-ek mind az LG féle WRGB OLED panelt használják hosszú évek óta, és ha van is fejlődés, nagyon minimális évről évre, maximum feature-ökben vannak komolyabb előrelépések. OLED-eknél ami igazán nagy újdonság idén, a HDMI 2.1, amit már tavaly is láthattunk a tavalyi LG OLED-eknél, és bakker idén is csak az LG kínál ilyen HDMI portot OLED-ek közt.

Nagy sláger lehetett volna a '48-as méretű LG CX OLED bevezetése is, de amíg a gyártási költségek miatt legalább olyan drága, mint egy 55-ös CX, addig maximum annak éri meg, aki DIREKT ekkora méretben keres OLED-et, mint pl. remek gamer monitort. A másik nagy újdonság OLED-nél a 120Hz BFI, amely eddig Panánál a legjobb.

Az idei LG OLED-ek egyénként HDMI 2.1-nél 40 gbps-t tudnak 48 helyett , míg a HDMI 2.1 NanoLED-ek ha jól tudom megkapták a fullos 48 gbps-t (legújabb infók szerint lehet a BX OLED is).

A Pana, a Sony és Philips még mindig visszatartja OLED-eknél a HDMI 2.1-et, de legalább a Philips már bejelentette, hogy a 2021-ben támogatni fogják. A Sony tehát kihozta idén a HDMI 2.0 OLED-jét AH8 néven, ami furi módon nem a Master széria tagja, de végül ősszel megjelent az A9/A9S is, de csak 48-asban. Rebesgették, hogy a Sony 48A9 tudni fog HDMI 2.1-et, de egyelőre ezt nem tudom megerősíteni. Abszolút vártam év végén nagyobb méretben is az A9/A9S modelleket, de nem jöttek (lehet a covid miatt is). A Pana hozta a szokásos formáját, filmek terén talán a legjobb OLED-eket nyújtja, élükön a speciális panelű HZ2000-el, de sajnos még egy 1080p 120Hz bemenet sincsen náluk.

Mi van a LED-ekkel? Érdemleges LED-et én jó ideje leginkább csak a Samsungnál és a Sony-nál látok. Nézzük a két céget.

LED-ek terén kaptunk a Sony-tól egy 8K ZH8-at ('75/'85), amely a már létező 8K ZG9 ('85/'98) mellett 40 gbps, de VRR egyiknél sincsen. A filmekhez ideális nagyon egy 4K XH95, amely egy decens 9-es Sony LED, de gaming feature-öket nem a legjobb, szemben a sokkal népszerűbb XH90-el, amely nem csak VRR-t fog támogatni (frissítéssel), de teljes 48 gbps sávszélességet.

A Samsung továbbra is csak LED-ben gondolkodott és csinált egy átszámozást, ráadásul a felsőkategóriát átvitte 8K-ba. A csúcskategória értelemszerűen az Infinite dizájnú Q950T lett 480 zónával, megspékelve egy kissé butítottabb 8K Q800T-vel, kb. 320 zónával.

A 4K szekcióban sajna megtörtént az említett átszámozás, így a Q95T lett a legjobb, 120 zónával, mellette a nem One connect boxos 96 zónás Q90T, majd ezt követi az 50 zónás Q80T, és az Edge LED Q70T. Ezek sajna mind 8bit+FRC-sek, de a jó hír, hogy a színviláguk a jelek szerint 10 bites teljesítményre hajaznak. Szintéb jó hír, hogy a Q70T-től felfelé mindegyik QLED HDMI 2.1-es, VRR támogatással, igaz itt is csak 40 gbps a sávszélesség.

A Q60T már egyszerűbb 60 Hz-es darab, és halkan megjegyzem, hogy közben egy 60Hz-es 8K QLED, a Q700T is megjelent, abszolút budget 8K-ként. A TU8500 a Q60T és Q70T mind Edge LED-ek, ám Samsung féle ún. Dual LED technológiával felvértezve egész erős a natív kontrasztjuk és színdúsak. A belépőszintű TU8 az eddigi RU7, NU7, MU6, KU6-nak felel meg. A TU7 még jobban lett butítva.

MI AZ A CHROMASAMPLING?

Mielőtt belemennék abba, hogy miért jó a HDMI 2.1, fontos elmagyaráznom a színtömörítést.

A játékokat optimális esetben eleve RGB-vel, avagy 4:4:4 chroma-val kaphatjuk meg, de előfordul, hogy sávszélesség problémák miatt tömöríteni kell. Filmeknél eleve színtömörítést használnak, YUV420-sat. A lebutítás, azaz esetünkben a színtömörítés egy egyértelmű leképezés (amit filmstúdiókban végeznek). RGB-ről YUV színkódolásra váltunk, majd 4:2:2-re vagy 4:2:0-ra színtömörítünk.

A színtömörítéssel játéknál a PS4/XOne generációban a 4K konzoloknál találkozhattunk, ugyanis 4K 60Hz-en a HDR már nem fér bele a HDMI 2.0-s 18 gbps sávszélességbe. Ilyenkor YUV422 színtömörítés javasolt. Ez egy nagyon hatékony tömörítés, alig észrevehető optikai romlással, de a színfelbontás ilyenkor a felére csökken.

A HDMI 2.1 lényege, hogy egészen 4K120 Hz-ig nincsen szükség már chromasamplingre, tehát teljes 4:4:4 chroma-val csodálhatjuk az anyagot.

Visszafejteni egyébként RGB-re már NEM egyértelmű, és itt tágabb határt kapnak a TV-k vagy más eszközök. A YUV-RGB kódolás visszafejtése még egyértelmű (normál esetben), ha már teljes chroma-nk, azaz YUV444-ünk van. De ehhez előbb YUV420-ból vagy YUV422-ből YUV444-et kell csinálni, azaz a TV, az AVR, vagy a lejátszó jelfeldolgozó-rendszerének stb. „kell kitalálnia”, hogy „1” pixelből hogyan lesz újra „4”, illetve hogy fog az a négy pixel kinézni. Ezt profibb esetben úgy oldják meg, hogy a meglévő pixelek közé átmeneteket képeznek. Minél jobb a jelfeldolgó rendszer, annál szebben megy.

Analógiának képzeljük el, mintha egy 4K képet leskáláznánk 2K-ra, majd újra megpróbálnánk visszakálázni 4K-ra. Az eredmény nem lesz ugyanolyan, mint a natív 4K-nál, hiszen saccolt extra pixelekről van szó, de hasonlóan jó lehet még, hiszen az élességérzet sokszor csak optikai, hiába nem nő meg maga a képinformáció.

MIÉRT JÓ A HDMI 2.1?

A nagyobb sávszélességű HDMI 2.1 marketingje már lassan három éve folyamatosan bilizgálja a házimozisok fantáziáját, és tavaly végre eljött a 2019-es LG OLED-ekkel, most idén pedig végre további márkák is csatlakoztak.

A VRR ugyan HDMI 2.1 feature, de fontos része az új gaming feature-öknek, részletesebben lejjebb írok róla.

A HDMI 2.1 elsősorban 4K120-hoz és 8K-hoz kell, de alacsonyabb bitrátáknál is szükség lehet rájuk.

A HDMI 2.1 képes a 4K120-ra SDR-ben és HDR-ben is chromasampling nélkül. A 8K30-ra is ugyanígy, de 8K60-nál már YUV420 kell, különben még a HDMI 2.1 sávszélességbe sem férünk bele.

Kezdjük azzal, hogy HDMI 2.0-nál a maximum, amire képes a sávszélesség chromasampling nélkül, tehát 4:4:4 chroma-val, az 4K60, de csak 8 biten, tehát SDR-ben. Ugyanezt HDR-ben 10 biten (vagy pláne 12 biten) már 18 gbps felett lenne, tehát színtömörítés kell, YUV422. Tehát ha a PS4 Pro-n és XOneX-en a jól bevált 4K60 HDR-t akartuk megjeleníteni, ahhoz eddig chromasampling kellett, méghozzá minimum YUV422-re letömörítve, mivel a konzolok és a TV-k is eddig HDMI 2.0-sak voltak.

(Érdekesség, hogy sajnos a 30 FPS játékokat is sajnos csak 60 Hz-en voltak hajlandóak leadni a konzolok, pedig 4K30 HDR-nél nem kellett volna még chromasampling, de 4K60 HDR-nél már igen.)

Ilyenkor ha figyeltetek a chromasampling résznél, a 3840x2160-as 4K60 HDR YUV422-nél a szín(ek szerinti)felbontás csak a fele, tehát 1920x2160, de a fényerősség különbségek, tehát a luma felbontása marad változatlan, tehát 4K.

Most a nextgen HDMI 2.1 konzoloknál egy HDMI 2.1 TV-vel már nem kell chromasampling. Ez azt jelenti, hogy a nextgen konzoloknál már önmagában a 4K HDR „színfelbontása” is a duplájára nő, de mivel a chromasampling hatékony tömörítés, ez apró előnyt jelent csupán, leginkább az élek lehetnek precízebbek, de „vájt szeműek” látni fogják a javulást. Nem mellesleg már 4K60 HDR-nél is 20 gbps-re upgrade-elünk, ha pedig 12 bites színeket használunk, az már 24 gbps.

Mivel a HDMI org hivatalos táblázata konténer jellegű, tehát több formátumot is egy bitráta kategóriába sorol, így nem tudom pontosan mennyi 4K60 HDR YUV422, de az biztos, hogy max 17.82 gbps , és úgy gondolom kb. 16 gbps körül lehet, ehhez képest bitrátában is érdemleges javulás a 4:4:4.

KELL A 8K? RÉSZBEN

8K források terén egyelőre elég gyengén állunk, 8K filmek ugyanis nem nagyon lesznek a jövőben, és azok is tuti szinte mind csak skálázottak lesznek. Stream 8K sorozat lehet majd, az szép lesz, de ki tudja mikor vált át pl a Netflix 8K-ra. Nem mostanában. A csúcsPC-ken persze nem álom a 8K, sőt a 8K60 sem, de ahhoz irdatlan sok pénz kell. Konzolokon meg nagyon nagyon ritka lesz az olyan anyag, amely 4K-nál nagyobb renderelt felbontást támogat. Ráadásul egyelőre NINCSEN 8K opció konzoloknál, noha a dobozujkon szerepel. Youtube-on vannak 8K videók, de pl. a Sony 8K ZH8 le sem játssza őket egy codec hiánya miatt 8K-ban, csak 4K-ban.

Forrás híján, vagy legalábbis ilyen kevés forrással van tehát értelme a 8K-nak? Nos, a felskálázás miatt nagy méretben nem árthat. Nem egyszer láttam, hogy egy 4K TV milyen szépen skáláz fel 1080p-ről 4K-ra, és ugyanezt megcsinálja egy 8K TV is 4K anyagról. Persze hiába keringnek legendák mindenféle AI jelfeldolgozásról, az 1080p, 720p, vagy pláne SD sosem lesz 8K szintű,

DE egy 4K forrás bizony lehet 8K panelen jelentősen élesebb, és egy 75-ös TV-n ennek már lehet jelentősége. Igazából 65 vagy 55-ös 8K TV-n is, ha nagyon közel ülünk a képernyőhöz, többnyire gamelni természetesen. Ugyanis a 4K paneles TV-k is egyre nagyobb pixelekkel bírnak nagy méretnél, és 1080p már 55/65-ben is zavaró tud lenni egy 4K-hoz szokott szemnek, egy 85-ös TV-n meg már nagyon jól jön egy 8K felskálázás még 4K forrásnál is.Van tehát előnye nagy méretben a 8K-nak, de totál másodrangú feature, egyelőre.

40 GBPS VAGY 48 GBPS?

Mint az ismeretes, a tavalyi 48 gbps LG OLED-ek után sorra álltak elő 40 gbps TV-kel a gyártók, még a 8K szekcióban is. Ez tulajdonképpen

4K120 Hz 10 bites HDR 4:4:4 chroma-val vagy

8K30 Hz 10 bites HDR 4:4:4 chroma-val vagy

8K60 Hz 10 bites HDR 4:2:0 chroma-val.

48 gbps tehát akkor kéne, ha 12 bites jelet használnánk, amit csúcsPC-k le is tudnak adni, de valódi 12 bites színeket egy konzol még nem hiszem. A Series X amúgy is csak 40 gbps-t tud. Az Nvidia kártyák egyébként korábban csak 8 vagy 12 bites kimenetre voltak képesek, de igazodva a 40 gbps hullámhoz, már 10 bites opció is megjelent rajtuk, szóval piros pont az Nvidia-nak.

PS5-nél jelenleg úgy néz ki 32 gbps a max, ám nekem feltűnt, hogy csak 8 vagy 12 bites outputra képes, így nem tartom kizártnak, hogy 48 gbps TV-n tesztelve képes lenne 48 gbps-re, és mivel 40 gbps eszközzel tesztelték a sávszélességet, lehet ezért váltott a 12 bit miatt 32 gbps-re.

Érdekesség, hogy a 4K 144Hz 10 bites HDR-hez is 48 gbps kell 4:4:4 chroma-val, de ez monitoroknál érdekes, az RTX 30-as kártyák meg úgyis képesek rá.

Jobb lehet 12 bit egy 10 paneles TV-n? Igen, mert a jelfeldolgozás fogadja, és minőség 10 bites kép konvertálható belőle, tehát bizonyítottan jobb eredményt lehet elérni 12 bites jellel.

Személy szerint amúgy is jóideje eleve azt várom már, hogy mikor lesznek 240 Hz TV-k és 12 bites panelek (8bit+FRC + 4bit Dual LED Hisense már van).

Érdekességképpen elvileg az 1440p (RGB ) 240Hz HDR-nek bőven 40 gbps alatt kéne még lennie. Persze ilyen gyors képfrissítést csak PC tudna kiadni és monitorok képesek rá.

Nyilván van tehát előnye a 48 gbps-nek, de mindenesetre a 12 bitet jelfogadás egy 10 bit TV tévénél nem akkora előny, így pláne konzoloknál elfogadható kompromisszum sok HDMI 2.1-es TV 40 gbps korlátja, hiszen csak 4K120 HDR 4:4:4-nál áll fenn az apró kompromisszum, de az új AVR-eknél már kevésbé fogadom el a 40 gbps korlátot, hiszen azokat hosszútávra vesszük és PC-nél is használhatnánk (arról nem is beszélve, hogy jelenleg bugosak).

KELL A 4K120? MIÉRT JOBB A 120 FPS?

Mindkét oldallal egyetértek, azzal is, aki szerint nem szükséges a 120 FPS, hiszen a 60 FPS már önmagában hatalmas ugrás 30-ról, de azzal is egyetértek, hogy kényezteti a szemet a 120 FPS, avagy egy extra prémium. Nagyban növeli a mozgásélességet, amire szerintem szükség is van a LED/OLED féle sample&hold féle mozgástípusnál, tehát én mindenképpen pártolom (és nem csak az alacsony input lag miatt) , de sajnos egyelőre konzolon elég kompromisszumosan sikerül csak elérni 120 FPS-t.

Inkább maréknyi komolyabb AAA címtől várok majd komolyabb 120 FPS támogatást, mint pl. Gran Turismo vagy Forza Motorsport.

Vegyük következő 4K screenshotot:

Ezen demonstrálom, hogy beközelítve milyen a mozgásábrázolás élessége pl. fordulásnál:

120 FPS HDMI 2.0-N?

Ez minden további nélkül működik 1080p és 1440p felbontásnál, bőven a HDMI 2.0 keretein belül, maradva. A 4K120 is működhet akár, erősen tömörítve, de erről lejjebb.

Az 1440p 120Hz elvileg akár 10 bites HDR-ben is beleférhet a HDMI 2.0-ba, de a gyakorlatban itt lehet problémázik pár TV, pl. Sony XF90 vagy korábbi Samsungok is, noha elvileg képesek rá. Olyat is hallottam, hogy XE90 is problémázik még 1080p 120Hz HDR-nél is, pedig ez már bőven a HDMI 2.0 sávszélességen belül megy, de ez akár HDMI handshake probléma is lehet (ilyenkor ki/be lehet húzni a kábelt, vagy ami kevésbé veszélyes, újraindítani a TV-t), viszont elvileg tudnia kéne.

Mindenesetre összegezve az SDR 1080p120 és 1440p120 minden gond nélkül megy HDMI 2.0-n, HA az adott TV fogadja ezeket a formátumokat, és ezen formátumok meg akár még HDR-el is működhetnek, de itt már problémázhatnak az egyes TV-k.

4K120 HDMI 2.0 TV-N ÉS RÉGEBBI AVR-EKEN? HOGYAN?

Ezt mindenképpen szeretném tisztázni, miszerint csak BUTÍTVA! Bizonyos modellek, pl. egyes 2019-es QLED-ek képesek fogadni 4K120-at 8 bit SDR-ben, YUV420 színtömörítéssel, amely ilyenkor elvileg 18 gbps alá zuhan. Ezt ilyenkor egy HDMI 2.0 AVR is átengedheti. Jóval kevesebb bitrátában a HDMI 2.1-es fullos chroma-jú 4K120-nál, ráadásul az még HDR-el is működik, butításnál meg csak SDR-ben, de ettől függetlenül dícséretes, hogy van lehetőség HDMI 2.0-nál is 4K120-ra.

Érdekesség, hogy az új bugos HDMI 2.1 AVR is képesek ezáltal 4K120-ra (mármint butítottra). Ehhez nem szabad aktiválni az új AVR-ek tágabb sávszélességét (lehet a YUV422 rubrikát sem X-en?).

De noha ez is „4K120”, csodák nincsenek, a butításnak ára van:

4K120 4:4:4 HDR = 40.1 gbps - HDMI 2.1

4K120 4:2:0 SDR = 17.82 gbps - HDMI 2.0

A HDMI 2.1 féle 4K120 esetén HDR-nél 64-szer több a színárnyalat, plusz nagyobb a fényesség dinamikája és 4:4:4-nél 4x nagyobb a színfelbontás 4:2:0-hoz képest, szóval egy 55,6%-os bitráta butítás nem marad büntetlenül.

Meg ez így nem HDMI 2.1, és nem is igazi 4K, pláne nem HDR, de az fontos, hogy a VRR-t így átengedik így új AVR-ek HDMI 2.0 sávszélesség mellett is Series X-nél, meg hát valamilyen butított formában akkor ezek szerint lehet 4K120-unk, de erre képesek régebbi AVR-ek is, VRR-ra azonban csak az újak.

MI AZ A VRR ÉS MIÉRT JÓ? ÉS MI AZ AZ LFC?

Variable Refresh Rate. Ebben a módban framedrop -nál igazodik a TV képfrissítése az alacsonyabb Hz-hez, így nincsen stutter vagy screen tearing (képtörés főleg fordulásnál). Segítségével végig folyamatos is egyenletes marad egy játék mozgása.

A VRR csak egy plusz, PC-s hagyaték, ugyanaz lesz nélküle, mint eddig az elmúlt évtizedekben konzolon, tehát semmi gond, ha egy TV nem támogatja, nem dől össze a világ. Akit zavar a képfrissítés ingadozás, vagyis könnyebben kiszúrja, az ugyanúgy utálni fogja az ilyesmit egy játékban, mint eddig, és legfeljebb azt teheti, hogy a stabilabb képfrissítésű módot választja, és persze csak remélhetjük, hogy van ilyen.

A megléte persze dicséretes, Series X-en már aktív, reméljük hamarosan PS5-re is frissítik.

Az LFC Low Framerate Compensation , amely arról gondoskodik, hogy alacsony Hz-nél is részesüljünk a VRR nyújtotta előnyökből. Pl. ha egy TV-nél 48 és 60 Hz között aktív a VRR, akkor az LFC a 25 Hz-es anyagot képfrissítését megduplázza 50-re, hogy a VRR tartományba essen.

Pletykákkal ellentétben NEM kell Freesync az LFC működéséhez , a Series X pl. letojja, hogy a TV-d tud-e ilyet, már egy LG CX és egy Xbox One X kölcsönös kommunikációjával működésbe lépett VRR közben is az LFC, kikapcsolt Freesync-el.

AVR-ek közül csak az új HDMI 2.1 modellek közül lett VRR támogatás (csak ezek engedik át a jelet), de TV-knál egészen 2018-ig visszafelé kaptak kompatibilitást pl. QLED-ek, míg LG Nano LED-ek inkább csak tavaly, de ott is szelektálva. LG OLED-ek mind tudnak már tavaly óta, XH90 majd egy frissítéssel fogja megkapni, egyelőre a PS5-nél sem megy VRR.

FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK…

(QLED-ek Game módban, 2020 bakik, HGiG, nextgen hangok, TV kategóriák, modellajánlások, mi várható 2021-ben…)

Blogomban nagy segítségemre volt a HDTVTest, Digitalfernsehende, Stop the Fomo, Displayspecification, Rtings, Tha_VillaMan, Tech Giant, RouDeR, Caedin XT stb.stb.

eyJodG1sIjoiPGRpdiBjbGFzcz1cIi0tbXB1LXt7aWR9fVwiPlxuPGEgaHJlZj1cInt7dXJsfX1cIiB0YXJnZXQ9XCJfYmxhbmtcIj5cblx0PGltZyBjbGFzcz1cImJpZ1wiIHNyYz1cInt7cGF0aH19cGF0cmVvbi1tcHUucG5nXCIgc3R5bGU9XCJ3aWR0aDozMDBweFwiPlxuPFwvYT5cbjxcL2Rpdj5cbjxkaXYgY2xhc3M9XCItLWJuci17e2lkfX1cIj5cbjxhIGhyZWY9XCJ7e3VybH19XCIgdGFyZ2V0PVwiX2JsYW5rXCI+XG5cdDxpbWcgc3JjPVwie3twYXRofX1wYXRyZW9uLW1wdS1iaWcucG5nXCIgc3R5bGU9XCJ3aWR0aDo2MDBweFwiPlxuPFwvYT5cbjxcL2Rpdj5cblxuPHN0eWxlPlxuLi0tbXB1LXt7aWR9fSwgLi0tYm5yLXt7aWR9fXtkaXNwbGF5Om5vbmV9XG4ubGFyZ2U+Li0tYm5yLXt7aWR9fSwgLm1lZGl1bT4uLS1ibnIte3tpZH19e2Rpc3BsYXk6YmxvY2s7fVxuLnNtYWxsPi4tLW1wdS17e2lkfX17IGRpc3BsYXk6YmxvY2s7fVxuPFwvc3R5bGU+IiwiaW1hZ2VzIjpbIlwvfmZzXC9iYW5uZXJcLzAwXC8wMFwvMHpcL3BhdHJlb24tbXB1LWJpZy5wbmciLCJcL35mc1wvYmFubmVyXC8wMFwvMDBcLzB6XC9wYXRyZW9uLW1wdS5wbmciXSwidXJsIjoiaHR0cHM6XC9cL3d3dy5nYW1lcjM2NS5odVwvYXJ0aWNsZVwvcGF0cmVvbiIsInBhdGgiOiJcL35mc1wvYmFubmVyXC8wMFwvMDBcLzB6XC8iLCJpZCI6MzV9
eyJodG1sIjoiPGlmcmFtZSBmcmFtZUJvcmRlcj0wIHNyYz1cImh0dHBzOlwvXC94Ym94MzY1Lmh1XC9iYW5uZXJcIiB3aWR0aD1cIjMwMFwiIGhlaWdodD1cIjIwMFwiPjxcL2lmcmFtZT5cbiIsImltYWdlcyI6W10sInVybCI6IiIsInBhdGgiOiJcL35mc1wvYmFubmVyXC8wMFwvMDBcLzB5XC8iLCJpZCI6MzR9

Necroman Mk2
Video Game Hall of Fame 2024

7 napja
16

CHASE
Top 15 FIFA

2024.03.17.
2

Necroman Mk2
Majd nálatok

2024.03.15.
6

p34c3
PlayStation VR2: Valós halál?

2024.03.15.
6

drag
2023 legjobb filmjei - szerintem

2024.03.09.
8

Necroman Mk2
Flashpoint Archive bemutató

2024.02.25.

Malleus
Mists Beyond the Mountains

2024.02.17.

p34c3
Red Dead Redemption dedikálás

2024.02.15.
2

Necroman Mk2
Barbie Fashion Designer

2024.01.11.
3

liquid
Wonka

2024.01.07.
10

p34c3
Marvel's Spider-Man 2 ajánló

2024.01.04.
11

mcmacko
Pecker - egyem a pöckölőjét

2024.01.02.
3

CHASE
Kedvenc soundtrackek

2023.12.31.
1

Necroman Mk2
2023. év dala

2023.12.31.
3

p34c3
Globular Cluster CMP2 PS VR2-höz

2023.12.24.

liquid
Az univerzum urai

2023.12.17.
3

liquid
Minden idők legjobb trailere?

2023.12.05.
10

p34c3
Én kicsi gamer sarkom

2023.11.22.
34

p34c3
Negyven2

2023.11.14.
26

Dude
Harc a 41. évezredben

2023.10.23.
5

eyJodG1sIjoiPGRpdiBjbGFzcz1cIi0tbXB1LXt7aWR9fVwiPlxuPGEgaHJlZj1cInt7dXJsfX1cIiB0YXJnZXQ9XCJfYmxhbmtcIj5cblx0PGltZyBjbGFzcz1cImJpZ1wiIHNyYz1cInt7cGF0aH19cGF0cmVvbi1tcHUucG5nXCIgc3R5bGU9XCJ3aWR0aDozMDBweFwiPlxuPFwvYT5cbjxcL2Rpdj4iLCJpbWFnZXMiOlsiXC9+ZnNcL2Jhbm5lclwvMDBcLzAwXC8xMFwvcGF0cmVvbi1tcHUucG5nIl0sInVybCI6Imh0dHBzOlwvXC93d3cuZ2FtZXIzNjUuaHVcL2FydGljbGVcL3BhdHJlb24iLCJwYXRoIjoiXC9+ZnNcL2Jhbm5lclwvMDBcLzAwXC8xMFwvIiwiaWQiOjM2fQ==