Kingdomtopia: The Idle King - Teszt (iOS)

A Kingdomtopiával teljesen véletlenül találkoztam, pontosan úgy ahogy a mostanában tesztelt játékok legtöbbjével. Bájos grafikája, elragadó humora és pozitív hangulata azonnal magával ragadott, pedig valójában ez is csak egy klasszikus értelemben vett klikker (azokat a játékokat hívjuk így ahol elvileg nincsen más dolgunk mint kattintgatni az egérrel vagy tapizgatni a mobilunk képernyőjét), csak éppenséggel annál egy kicsit összetettebb, modernebb és úgy éreztem megérne egy misét. Maradjatok velünk!

A játék első erőssége a történet, igaz kicsit bugyuta, kicsit sablonos, nem éppen a fordulatokról vagy az izgalmakról híres, de van benne egy egyedi báj és humor ami miatt a képernyő előtt tatja az embert és arra törekszik hogy megcsináljon minden egyes fejezetet. A történet szerint volt egyszer egy királyság ahol minden fantasztikus volt és tökéletes, majd természetesen jöttek a csúnya gonosz bácsik és mindenkit lemészároltak, még a királyt is, szóval ekkora pusztítás után nem volt más megoldás csak az újjáépítés, mégpedig a trónörökössel akik mi lennénk. Mi vagyunk a kedves, aranyos, joviális király aki semmi másra nem vágyik csak jégkrémre, később az is kiderül hogy miért, de ezt inkább nem lőném le előre.

Majd megtanítják nekünk az alapokat, ami mint a sok hozzá hasonló címnél itt is ugyanaz, építünk egy farmot majd az rögtön el is kezdi termelni a pénzt, amint összegyűlt valamennyi mi ezt egy tapizással össze is szedhetjük. A befolyó pénzt természetesen fejlesztésre költjük, hogy a farm minél több pénzt termeljen minél rövidebb idő alatt. Itt jön hamarosan a képbe az újdonság, ugyanis ha van elegendő pénzünk, akkor nem kell állandóan tapival pénzt gyűjtenünk, hanem fel tudunk bérelni egy segítőt (Mayor), aki ezt megteszi helyettünk. Ettől a pillanattól fogva a játék gyakorlatilag már nem is a klikker kategóriába tartozik, hanem valami másba, valami újba ahol már tényleg csak a menedzselésen van a hangsúly. Ha van már elegendő pénzünk akkor megvehetjük a második épületet és a folyamat kezdődik elölről. Összesen tíz épülettel fogunk találkozni amiket folyamatosan fejlesztve, felbérelve mindig embereinket egy idő után el kezd ömleni a pénz.

Majd hamarosan a csúnya gonosz bácsik újra támadni fognak minket, de ezúttal már nem győzedelmeskednek, mert a laboratóriumban embereink feltaláltak egy olyan kesztyűt ami nem elég hogy halálos csapásokat tud mérni ellenfeleinkre, de mindeközben még pénzt is termel. Hát ekkor lép a képbe megint a tapizás, erre a rövid időre őrülten nyomogassuk a képernyőt, a legjobb módszer ha két kézzel és minimum négy-négy újjal egyszerre tapizzuk, ilyenkor őrületesen sok pénz fog bejönni, főleg ha a harc előtt elfogadtuk az ingyen reklám megtekintését, mert ekkor még háromszor annyi. Ellenfeleink időnként támadni fognak minket ilyenkor jól leverjük őket és még közben pénzt is keresünk. Aztán lesznek hajtogatott papírrepülők, amiket elkapva természetesen ugyancsak pénz üti a markunkat, ha pedig megnézünk egy reklámot akkor még több pénz. Ezek néha gemet rejtenek magukban, amikkel egyébként fizetős fejlesztéseket tudunk vásárolni. Elfelejtettem megemlíteni, hogy viszonylag már a játék elején megjelenik a főépületünk egy hatalmas vár, ahol mindent szemmel tudunk tartani, többek között egy helyen fogjuk látni az összes épületünket amiket kényelmesen egy oldalon menedzselve fejlesztgethetünk. Illetve itt lesz külön fülön Reinhard a kőműves orrszarvú, akinél további fejlesztéseket vásárolhatunk, ahogyan ő is szokta mondani nem baj ha nem értjük mit veszünk, a lényeg az hogy működik és jobb lesz tőle minden. Külön fülön lesz Pugg a szuper intelligens Mobsz segédünk, akinél mindenféle hasznos statisztikát láthatunk az eddig eredményeinkről, illetve itt lesznek az Acsik (Achievements) is. Végül de nem utolsó sorban a shop is illetve itt találkozhatunk apánk szellemével.

Aki ahhoz képest hogy már halott meglehetősen kapzsi, az „Offering” segítségével megtehetjük hogy minden vagyonunkat és ingóságunkat felajánljuk neki, ezzel úgynevezett Heirloom tokeneket kapunk, ennek az lenne az értelme, hogy a következő alkalommal amikor elölről kezdjük építeni a birodalmat már jóval több pénzt fog hozni minden egyes épület, gyakorlatilag pár perces melóval újra ott lehetünk ahol eredetileg voltunk és folytathatjuk a farmolást. Ennek az egész rendszernek az a lényege, hogy észre fogjuk venni egy idő után szinte megáll a termelés, alig tudunk fejleszteni, alig tudunk előre haladni, a kitűzött cél felé ami hozza a következő fejezetet meg végkép csigalassúsággal közeledünk, szóval ilyenkor érdemes mindent felajánlani és elölről kezdeni jóval kedvezőbb statisztikákkal. Ahogyan az minden klikker játékban lenni szokott, farmolunk, fejlesztünk, majd minden kezdődik elölről, de már jóval erősebbek leszünk. A játékban összesen tizenöt fejezet van, ami ugye viszi előre a sztorit és nagyon szórakoztató és vicces, ha másért nem is ezért mindenképpen érdemes vele tolni, de vigyázat, mert már az ötödik (mi eddig jutottunk el) is nagyon kemény teljesíteni, szóval nem pár napos szórakozásról van szó.

A Kingdomtopia egy nagyon kellemes színfolt a stílusán belül, van benne elég újdonság és érdekesség, hogy érdemes legyen rá időt szánni és kipróbálni. Persze ez a stílus eleve arra rendeltetett, hogy pár nap esetlegesen hét után abbahagyjuk, de addig is jót fogunk szórakozni. Közepes értékelésnél többet tőlem viszont nem kaphat, mert ez a stílus eleve éppen hogy csak karcolja a játék fogalmát, egy próbát viszont mindenképpen megérdemel.

3/5