E.V.O. - The Theory of Evolution

Nincs műfaj amit utálnék vagy elvből elvetnék. Igazából csak 2 dolgot rühellek játékokban: random encounter ala turn based fight meg xp grindolás. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy pl. az RPG-k nem a szívem csücskei. Ez valamennyire meg is állja a helyét, persze vannak kivételek például az UnderTale ami valami zseniális módon tudta ezeket kiiktatni, megfűszerezve egy egyedi ötlettel és egy RPG-t tálalni teljesen RPG-casual embereknek.

Na az EVO valami hasonlóra vállalkozott és részben teljesíti is. Igazából maga a sztori illetve az ötletek a játékban annyira különlegessé teszik a hangulatot és a játékélményt hogy még arról is elfeledkeztem hogy igazából egy Dragon Quest harcrendszerrel rendelkező ős-RPG valamit játszok, ami aztán már tényleg nekem a hányinger kategória. Na szóval hol is kezdjem...

Gaia a Föld istennője, feladattal biz meg mégpedig azzal hogy az evolúciód során védelmezd a Földet illetve érd el a legmagasabb létformát (ember... ?). Persze ez túl könnyű lenne ebben a formában, így a sötétség úrnője(nem hiszem hogy a japánok sok Bibliát vagy teremtéstörténetet olvasnak) Lucifer próbál meg majd lépten-nyomon borsot törni az orrunk alá. A sztori elég klisés, de ahogy az ember halad előre annál jobban átszövi az egészet a valós őstörténet és egy furcsa - néha már History channel hajnal 1-es összeesküvés-elmélet szintjén mozgó - mitológia, amivel egy elég érdekes, de izgalmas cuve-t alkot.

Maga a harcrendszer elég bugyuta csak három opciót tartalmaz: Támadás, Special, Elfutás. Szóval semmi power-up vagy ruha vagy egyéb ilyen baromság: szimpla, repetativ gombnyomkodás mint a régi szép (?!) időkben. Na és ezek után jöjjön a csavar!

Ha legyőzünk egy ellenfelet, akkor XP helyett EVO pointokat kapunk amiket az evolúciós fánkon költhetünk el 4 kategóriában: Életerő, Szívósság, Támadás illetve Intelligencia.

Az Életerő növeli a max HP-t, Szívósság csökkenti a sebzést amit kapunk, Támadás az egyértelmű, míg az Intelligencia mértéke növeli a gyógyulási képességünket amit a Special szekcióban találunk. És itt jön a másik csavar: a radargráfként ábrázolt DNS-ünk minden ágán van egy végérték. Ha ezt elérjük akkor a játék felajánlja nekünk, hogy hogy az evolúciónkat egy másik élőlény formájában folytassuk. Természetesen hogy melyik fajt kapjuk azt befolyásolni fogja, hogy melyik iránybeli tresholdot értük el: pl. ha HP-ben vagyunk nagyon eleresztve akkor nőni fog a méretünk az adott fajtán belül, ha támadás akkor ragadozóbb szellemiségűvé válik egyedünk és így tovább. A dolog pikantériája hogy az esetek 65%-ban ezek valós létező fajok voltak, amikről a játék szép kis leírást is ad, néha ezzel adva tippet hogy jó vagy rossz irányba fejlődtünk-e. Igen mert ugyanis ez is egy létező challange, hogy milyen irányba fejlődj. A játék 6 korszakot ölel fel: ősóceán, őshüllők, korai dinók, kései dinók, modern ember kialakulása illetve egy jövőben játszódó korszak. És egy chapterben körülbelül vagy 10-20 faj van jelen amíg között oda-vissza lehet fejlődni.

Azonban résen kell lennünk, ugyanis ha nem a korszaknak megfelelő irányba fejlődünk vagy esetleg nagyon aszimmetrikusan akkor 2 dolog fog történni: a jobbik eset hogy csak szimplán nehéz lesz a játék, ami könnyen orvosolható ugyanis végtelen mennyiségű xp van jelen a világban. A másik ami rosszabb, hogy megakadunk esetleg zsákutcába jutunk egy fejlődéssel. Ilyenkor a játék egy többnyire vicces game over screent dob az arcunkba, ahol leírja, hogy igazából mit baltáztunk el: például az őshüllők korában túl sokat dobsz intelligencre, akkor egy szuperintelligens, mitológia sárkány lény leszel aki okos meg minden, de mivel túl-intelligens ezért nem találja helyét az akkori világban és remeteéletet él, ezzel cserbenhagyva Gaia-t. Vagy őshalként túl nagyra nősz és oké hogy senki nem zargat de túl lassú vagy ahhoz hogy a föld alatti vulkánkitörések elől elmenekülj és kihalsz. Rengeteg ilyen funny easter egg ending van (ha jól tudom legalább 20) ami oké hogy game over, de a játék megteszi azt a szívességét miután megnézted visszavisz a téves fejlesztés előtti állapotra hogy újrapróbálhasd.

Persze, ahogy a játék halad előre, folyamatosan questelgetünk, de valahogy a sztori meg az egész hogy mi lesz a következő evolúciós lépcsőfok meg faj illetve a kísérletezgetés a különböző kombokkal valahogy hajtja előre a játékost. Maga az egész feelingje egy kicsit nekem a Neon Genesis-re hajaz ezzel a sok filozófia néha túl sötét és nehéz kérdéssel, de valahogy imádom az ilyen médiumokat. A játék egyáltalán nem hosszú, ilyen 5-6 óra nettó játékidő nagyjából és egyáltalán nem grindolós annak ellenére hogy egy buta DQ klónnak tűnik.

Valszeg ezzel a kis írással nem sok mindenkit tudtam meggyőzni, mert ez tényleg egy olyan élmény egy RPG részéről amit nehéz leírni szerintem. Ezt ki kell próbálni legalább egy fél óra erejéig hogy az ember érezze át az egész feelingjét a játéknak. Esetleg ha valaki csak bele akar pörgetni hogy milyen is itt egy kis videó róla a full angol végigjátszással:

Click!