axl2020.07.11. 11:11

PS4 in da house

V. Miki egy régebbi élménybeszámolója adta az ötletet, hogy kb. háromnegyed év elteltével én is megírjam a saját PS4-es tapasztalataimat. Terjedelmes és némileg csapongó értekezés egy kattintással beljebb.


Generációt váltani mindig izgalmas dolog, hiszen a konzolok fix hardveréből adódóan (amit a mostani gépek esetében több gyártó is eléggé szabadon értelmezett) technológiai-vonalon ilyenkor szoktak bekövetkezni a Nagy Minőségbeli Ugrások, amiknek ugyan rendszerint szükségük van további 2-3 évre, hogy igazán beérjenek (nem beszélve a generáció végi csodajátékokról), de sokszor pusztán az újdonság varázsa elég ahhoz, hogy könnyfátyolos szemmel lelkendezzünk valójában minden szempontból középszerű játékokért. Némileg más a helyzet, amikor az ember annyira megkésve ugrik bele egy ilyen váltásba, hogy a generáció addigra már jócskán kiforrta magát és a következő is ott integet a kanyarból. Ilyenkor tényleg a meglévő kínálat krémjéből lehet csemegézni, ráadásul igen barátságos áron, valamint az összes résztvevő felfedte ütőkártyái java részét, ami megkönnyíti a döntést, egyszersmind hangzatos ígéretekkel szemben gyakorlati síkra helyezi azt. Ez történt velem is, nem túl hosszú vívódást követően így esett a választásom egy fekete PS4 Slim-re. Hogy miért pont arra és miért ilyen későn, az önmagában megérne egy hosszabb írást, de mivel senkit nem akarok halálra untatni, maradjunk annyiban, hogy Pókember meglehetősen nagy szerepet játszott benne.

A konzol maga szerintem igen mutatós darab a bármiféle felesleges dizájnelemet nélkülöző, végletekig letisztult, de azért hanyag eleganciát sugárzó formavilágával, még ha ez egy sokadrangú tényező is -- szerencsére, tekintve a nemrég bemutatásra került utódok finoman szólva megosztó külsejét (de nem szeretnék túlságosan eltérni a tárgytól). A fent említett technológiai fejlődés leginkább a megnövelt felbontásban, jóval folyamatosabb képfrissítésben és a játékok általánosan magasabb részletességében nyilvánul meg, de hát minek ezt taglalni, hiszen evidens és amúgy is évek óta érzékelitek. Azt gondolom szükségtelen ecsetelnem, hogy a hőn szeretett Xbox 360 (és a mellette / azóta is használt, finoman szólva sem élvonalbeli laptop) után mekkora előrelépés volt számomra mindez. Mindenesetre épp jókor váltottam, a karantén miatt elrendelt rengeteg kényszer HO-t úgy érzem, hogy ennél jobban nem tudtam volna kihasználni. De mikkel is játszottam rajta ez idő alatt? Egészen sok mindennel (főleg ahhoz képest, hogy szegény Dualshock 4 közben kétszer megjárta a szervizt), az alábbiakban ezeket veszem sorra időrendben, mindegyikhez fűzve egy rövidke véleményt. Lássuk először azokat, amiket végigvittem:

The Last of Us Remastered



Erről most tényleg nem áradoznék hosszasan, megtettem már az előző bejegyzésemben. TL;DR: Nem bánom, hogy általa érintkeztem először a géppel, de korántsem tartom annak a hibátlan mesterműnek, aminek a szerepét sokak szemében betölti. Szimplán "csak" egy alkotóelemeiben közel tökéletesre csiszolt játéknak, amit koncepcionális döntések sora tart vissza attól, hogy jó szívvel a fenti megtisztelő címet aggathassam rá.

Uncharted: The Nathan Drake Collection



Ez a játék (így, egyes számban, mivel még csak az első rész került terítékre) viszont teljes mértékben beváltotta minden hozzá fűzött reményemet. Annak idején - sokakhoz hasonlóan - engem is a bátor kincsvadász lenyűgöző kalandja kezdett a PS3 irányába húzni, de akkor képes voltam ellenállni a csábításnak. Aztán jöttek az egyre látványosabb folytatások és majdnem beadtam a derekam, de végül mégsem. Kellőképpen felspanolva és kiéhezve vettettem hát rá magam a negyedik asztali Playstation képességeihez igazított portra és pontosan azt kaptam, amire számítottam: egy egzotikus helyszíneken játszódó, filmszerű akció-orgiát szerethető főhőssel, mindezt egy csipetnyi humorral megfűszerezve és roppantul igényes körítésben tálalva. Szerintem a mai napig minőségi szórakozást biztosítanak ezek a nem túl összetett, cserébe betonstabil alapok. Izgatottan várom a következő expedíciót.

Marvel's Spider-Man



Ez volt az első *valódi* PS4-es játékom (és a legelső, amit platináztam), a Legfőbb Ok, amiért egyáltalán a gép mellett döntöttem. Mint ilyen, hatalmas teher nehezedett a vállára, de nagy örömömre szolgál, hogy kijelenthetem: sikerrel vette az akadályt! Hozta, amit vártam tőle, sőt, többet is, pedig nem vagyok a Hálószövő kimondott rajongója, legalábbis eddig nem tartottam magam annak (valamiért mégis AKARTAM ezt a játékot). Mi lehetne ennél nagyobb dicséret? A három DLC még hátravan, de már betáraztam őket.

Titanfall 2



Annyi helyen hasonlítgatták a kampányát a Half-Life 2-éhez (ami örök kedvencem) - többek között egy itteni podcast-ben is - hogy kíváncsiságból belenéztem. Az óriásrobotos téma kapásból nyerő nálam és a Respawn Entertainment dizájnfilozófiáján valóban tetten érhető a HL-szellemiség: előbb megalkottak több külön-külön élvezetes mechanikát, majd felfűzték őket egy vázra és csak utána jött az egészet összekapcsoló történet. (Még egy plusz réteg a tortán, hogy ugyanazt a Source Engine-t használja, mint a nagynevű ihletforrás, igaz, annyira felpiszkálva, hogy a tulajdon alkotói sem ismernének rá.) A végeredmény valami elképszetően zseniálisra sikerült, BT pedig hatalmas arc. A játék az elődje összes kifogásolt elemén fejlesztett, eképp egy fricskának is felfogható: Hiányoltátok a sztorimódot? Tessék, itt az elmúlt 10 év legjobbja, amit FPS-ben láthattatok! Túl sok a fizetős DLC? Az összes tartalmi bővítést ingyen kapjátok! Nagy kár, hogy az EA egy Battlefield és egy Call of Duty közé küldte meghalni, így könnyen lehet, hogy fog rajta a Half-Life átok és nem kap harmadik részt...

Horizon Zero Dawn - Complete Edition



Ennek tulajdonképpen még a Titanfall 2 előtt álltam neki, de utána fejeztem be, a Frozen Wilds kiegészítő végére pedig csak mostanában, nagyjából 120 óra után értem el. Ennyiből gondolom már sejthető, hogy teljesen rabul ejtett a játék világa, története. Imádtam kalandozni vagy épp céltalanul bóklászni a változatos, szemet gyönyörködtető tájain, hallgatni a varázslatos muzsikáját és cserébe még a szokásos open world bakikat is hajlandó voltam elnézni neki, úgymint a gyakran önismétlésbe fulladó (de egyébként korrekt) játékmenetet. Külön kiemelném a bámulatos fotómódot, ami remekül illeszkedik a szerintem valaha alkotott egyik legszebb virtuális homokozóhoz. (A soron következő bejegyzést talán pont egy válogatásnak fogom szentelni a kedvenc képeimből.) Örülhetnek a PC-sek, mert ez a csoda hamarosan náluk is tiszteletét teszi.

Operencia: The Stolen Sun



Kicsiny hazánk egyik legújabb videojátékos-büszkesége, melybe a Zen Studios nagylelkű felajánlásának, a Gamer365 által rendezett gigantikus nyereményjátéknak és Robotmajom kegyének köszönhetően kóstolhattam bele. (Előbb-utóbb megvettem volna ám!) Kezdő dungeon crawler-ként is rendkívül élveztem köszönhetően az olyan mazsolabarát opcióknak, mint a bármikori újra-specializálódás lehetősége (ezzel sűrűn kellett élnem, különben még Rékán sem jutottam volna túl) és természetesen a mára alapnak számító automatikus térképrajzolás. Mindehhez mesés dallamok és helyszínek társulnak, nyakon öntve egy kis közép-kelet európai (elsősorban nyilván magyar) folklórral, hogy valóban egy fanta(sy)sztikus utazás részeseinek érezhessük magunkat. Még ilyet!

Star Wars Jedi: Fallen Order



Ha mindössze három szóval kéne jellemeznem, azt írnám: *Egy új remény*. A játék, ami visszaadta a hitemet, hogy készülhet még jó termék a Star Wars névvel fémjelezve, de ami ennél is fontosabb: talán visszaadta az EA hitét a single player fókuszú kalandok létjogosultságában. (Bár ezzel kapcsolatosan nem táplálok illúziókat: a FIFA valószínűleg egyetlen hónap alatt többet hoz nekik a konyhára, mint a Fallen Order egész életciklusa alatt, emellett sokkal könnyebb / kockázatmentesebb elkészíteni.) Akár idézhetném is magamat Az év legjobbjai szavazásról, de azt hiszem, elég a záró gondolat: a FO közel sem tökéletes alkotás, de amit végül ad, az messze túlszárnyalja sokunk (joggal) pesszimista előzetes elképzeléseit és ezzel együtt valami olyasmit vetít előre, amire érdemes várni. Well done, Respawn!

Life Is Strange



Újabb szökevény az előző generációból, egyben óriási elmaradásom. A Telltale által szabadalmaztatott (majd elcsépelt) "szabadon dönthetsz, de igazából nincs jelentősége" formulát követő játék csavar egyet a dolgon és a kezedbe adja az idő bármikori visszatekerésének képességét, ezzel látszólag kontraproduktív módon elvéve a döntéseid súlyát, valójában sokszor még inkább elbizonytalanítva a választásaid helyességét illetően látva, hogy egyik sem a remélt eredményt hozta. Ez és az ügyesen szőtt történet, a telitalálat körítés (idilli kisváros, mely azonban súlyos titkokat rejt), a két főszereplő kapcsolatának érdekes dinamikája és az ehhez asszisztáló pazar szinkronszínészi alakítások megmentik attól, hogy az ismert klisék puffogtatása miatt unalomba fulladjon. Twin Peaks és Alan Wake rajongóknak erősen ajánlott!

Amikbe csak belenéztem:

Vanquish - 10th Anniversary Edition



Ezt a közelmúltban pótoltam X360-on, úgyhogy egyelőre beértem annyival, hogy elindítottam és megnéztem, hogyan fut. A tény, hogy másodszor is megvettem, önmagában indikátora a tetszésemnek. Ugorjunk!

Assassin's Creed Odyssey



Az ingyen hétvégén kóstoltam bele és élveztem, amíg tartott, de nem éreztem késztetést, hogy azonnal rohanjak megvenni. Az utolsó AC, amivel előtte játszottam, a (szerintem egyébként közel tökéletes) második rész volt, utána kifulladt nálam a sorozat. Valljuk be, ráfért a megújulás és az Odyssey (valószínűleg még inkább az Origins) ezt csípőből hozta, de most valami másra vágyom.

The Complex



Itt a korábban tett "meglévő kínálat krémje" kijelentésem már kezd megbicsaklani, de Vega tesztje nyomán egyszerűen nem bírtam ellenállni az (akkor még legalábbis) aktuál-helyzetbe ennyire beletrafáló bűnös élvezetnek. Két "végigjátszás" alapján sem merném kijelenteni, hogy mindent láttam belőle (a trófealista és statisztikák alapján pedig pláne nem), ezért soroltam ebbe a kategóriába. Egyebet nem tudok mondani. Kérem kapcsolja ki!

Hitman (2016)



Először felbukkant, mint ingyenes játék a PS Store kínálatában. Majd rá 2 napra hivatalosan is bejelentették, hogy ez csak próbakor, mielőtt nagyon megörülnénk neki. Aztán 2 nappal a megjelölt időpont után még mindig tudtam vele játszani, mielőtt egyszeriben elérhetetlenné vált, én pedig mérgemben azonnal töröltem, hogy egy nap múlva bagóért mégis megvegyem és tölthessem le újra az 50+ GB-ját. Hát ilyen az én kapcsolatom a kopasz bérgyilkossal. (Amúgy nagyon tetszik és szerintem jól áll neki a nyitottabb világ. Úgy érzem, érdemes lesz időről-időre visszatérnem hozzá, hogy új módszereket próbálhassak ki benne.)

Star Wars: Racer Revenge



A minőség-hajszolásom itt hullott végleg darabjaira, de az első részét imádtam, a folytatással viszont megfelelő gép hiányában eddig elkerültük egymást. Sokat nem veszítettem volna, ha ez így is marad. Mondjuk a karakterek meglepően szépen néznek ki benne, az opcionális dupla-analógos vezérlés pedig ötletes. (És ezzel nagyjából el is mondtam róla minden pozitívumot...)

Amik már a "polcomon" sorakoznak (egy részük digitális) - kommentár nélkül:

God of War (2018), Doom (2016), Bayonetta 10th AE, a fentebb emlegetett Nathan Drake Collection további részeiként az Uncharted 2-3 (előbbi épp most pörög), Journey, Injustice: Gods Among Us - Ultimate Edition és a Pac-Man Championship Edition 2 (ingyér' volt, na).

Ezzel zárom soraimat és remélem, hogy nem hiába raboltam drága idődet. Köszönöm, ha elolvastad, esetleg egy hozzászólás formájában meg is osztottad velem saját tapasztalataidat, véleményed!

eyJodG1sIjoiPGRpdiBjbGFzcz1cIi0tbXB1LXt7aWR9fVwiPlxuPGEgaHJlZj1cInt7dXJsfX1cIiB0YXJnZXQ9XCJfYmxhbmtcIj5cblx0PGltZyBjbGFzcz1cImJpZ1wiIHNyYz1cInt7cGF0aH19cGF0cmVvbi1tcHUucG5nXCIgc3R5bGU9XCJ3aWR0aDozMDBweFwiPlxuPFwvYT5cbjxcL2Rpdj5cbjxkaXYgY2xhc3M9XCItLWJuci17e2lkfX1cIj5cbjxhIGhyZWY9XCJ7e3VybH19XCIgdGFyZ2V0PVwiX2JsYW5rXCI+XG5cdDxpbWcgc3JjPVwie3twYXRofX1wYXRyZW9uLW1wdS1iaWcucG5nXCIgc3R5bGU9XCJ3aWR0aDo2MDBweFwiPlxuPFwvYT5cbjxcL2Rpdj5cblxuPHN0eWxlPlxuLi0tbXB1LXt7aWR9fSwgLi0tYm5yLXt7aWR9fXtkaXNwbGF5Om5vbmV9XG4ubGFyZ2U+Li0tYm5yLXt7aWR9fSwgLm1lZGl1bT4uLS1ibnIte3tpZH19e2Rpc3BsYXk6YmxvY2s7fVxuLnNtYWxsPi4tLW1wdS17e2lkfX17IGRpc3BsYXk6YmxvY2s7fVxuPFwvc3R5bGU+IiwiaW1hZ2VzIjpbIlwvfmZzXC9iYW5uZXJcLzAwXC8wMFwvMHpcL3BhdHJlb24tbXB1LWJpZy5wbmciLCJcL35mc1wvYmFubmVyXC8wMFwvMDBcLzB6XC9wYXRyZW9uLW1wdS5wbmciXSwidXJsIjoiaHR0cHM6XC9cL3d3dy5nYW1lcjM2NS5odVwvYXJ0aWNsZVwvcGF0cmVvbiIsInBhdGgiOiJcL35mc1wvYmFubmVyXC8wMFwvMDBcLzB6XC8iLCJpZCI6MzV9
eyJodG1sIjoiPGlmcmFtZSBmcmFtZUJvcmRlcj0wIHNyYz1cImh0dHBzOlwvXC94Ym94MzY1Lmh1XC9iYW5uZXJcIiB3aWR0aD1cIjMwMFwiIGhlaWdodD1cIjIwMFwiPjxcL2lmcmFtZT5cbiIsImltYWdlcyI6W10sInVybCI6IiIsInBhdGgiOiJcL35mc1wvYmFubmVyXC8wMFwvMDBcLzB5XC8iLCJpZCI6MzR9

Necroman Mk2
Video Game Hall of Fame 2024

7 napja
16

CHASE
Top 15 FIFA

2024.03.17.
2

Necroman Mk2
Majd nálatok

2024.03.15.
6

p34c3
PlayStation VR2: Valós halál?

2024.03.15.
6

drag
2023 legjobb filmjei - szerintem

2024.03.09.
8

Necroman Mk2
Flashpoint Archive bemutató

2024.02.25.

Malleus
Mists Beyond the Mountains

2024.02.17.

p34c3
Red Dead Redemption dedikálás

2024.02.15.
2

Necroman Mk2
Barbie Fashion Designer

2024.01.11.
3

liquid
Wonka

2024.01.07.
10

p34c3
Marvel's Spider-Man 2 ajánló

2024.01.04.
11

mcmacko
Pecker - egyem a pöckölőjét

2024.01.02.
3

CHASE
Kedvenc soundtrackek

2023.12.31.
1

Necroman Mk2
2023. év dala

2023.12.31.
3

p34c3
Globular Cluster CMP2 PS VR2-höz

2023.12.24.

liquid
Az univerzum urai

2023.12.17.
3

liquid
Minden idők legjobb trailere?

2023.12.05.
10

p34c3
Én kicsi gamer sarkom

2023.11.22.
34

p34c3
Negyven2

2023.11.14.
26

Dude
Harc a 41. évezredben

2023.10.23.
5

eyJodG1sIjoiPGRpdiBjbGFzcz1cIi0tbXB1LXt7aWR9fVwiPlxuPGEgaHJlZj1cInt7dXJsfX1cIiB0YXJnZXQ9XCJfYmxhbmtcIj5cblx0PGltZyBjbGFzcz1cImJpZ1wiIHNyYz1cInt7cGF0aH19cGF0cmVvbi1tcHUucG5nXCIgc3R5bGU9XCJ3aWR0aDozMDBweFwiPlxuPFwvYT5cbjxcL2Rpdj4iLCJpbWFnZXMiOlsiXC9+ZnNcL2Jhbm5lclwvMDBcLzAwXC8xMFwvcGF0cmVvbi1tcHUucG5nIl0sInVybCI6Imh0dHBzOlwvXC93d3cuZ2FtZXIzNjUuaHVcL2FydGljbGVcL3BhdHJlb24iLCJwYXRoIjoiXC9+ZnNcL2Jhbm5lclwvMDBcLzAwXC8xMFwvIiwiaWQiOjM2fQ==