Family Island - Teszt (iOS)

A Facebookos Farmville nem kicsit reformálta meg a játékpiacot, jómagam nem nagyon kedveltem, de a Supercelles Hay Day az első perctől kezdve elrabolta a szívem és a mai napig tolom. A Family Island kellemesen nyúl vissza az alapokhoz hozzátesz egy egészen pici történetvezetést is, illetve előlép pár újdonsággal is. Az egyveleg meglepően jó lett, ha érdekel mennyire ne menj sehova!

A történet szerint apu, anyu és két gyermekük egy lakatlan szigeten rekedtek, távol minden ismerőstől és rokontól, nincs mit tenni valahogy túl kell ezt élni, elkezdenek szépen lassan berendezkedni a szigeten. Apának szerencsére nagyon jó érzéke van a mérnökösködéshez, ácsoláshoz, építészethez meg úgy amúgy mindenhez, csak legyen mindig megfelelő eszköz a dolgokhoz, a gyerekek igaz állandóan veszekednek és versenyeznek egymással de legalább hasznos tagjai a családi életnek, ami jelen esetben a túlélés és a fejlődés. anya tartja egyben a családot, ő gondoskodik a tisztaságról a kajáról, raktérkészletről és persze az állatok gondozásáról is.

A játék szépen lassan indít, első körben azt fogjuk megtanulni hogyan tudjuk felhasználni a környezetünket saját céljainkra. A kőhalmokat szétverve értékes nyersanyagokhoz jutunk, fákat kivágva, bokrokat kitépkedve, fűcsomókat leszedve mindent fel tudunk használni a későbbiek során. A legnagyobb ellenségünk a stamina lesz lévén minden tevékenységhez erre lesz szükségünk, ez szerencsére magától is töltődik de ha folyamatosan játszani szeretnénk, akkor ez a sebesség sajnos csigalassúnak fog tűnni. Tehát extra energiára lesz szükségünk, eleinte ezt a bokrokon lévő gyümölcsökkel a földben lévő gyökerekkel fogjuk tudni pótolni, de a növények amik vadon teremnek sajnos nem adnak újra termést, csak egyszer utána akár ki is lehet vágni őket. Idővel kapni fogunk termőföldet is ahova különböző hasznos növényeket ültethetünk, ezekből plusz némi fából már akár főzhetni is lehetne, de csak akkor ha mindig lesz nálunk elegendő só, ugyanis só nélkül nincsen semminek íze. A következő nagy hiánycikk tehát a só lesz, ezt a parton található tengeri csillagokból tudjuk kivonni, ami azért vicces, mert egy szigeten vagyunk ugye, körülöttünk mindenhol tenger, de nekünk só csak akkor lesz ha éppen random terem a parton egy-egy tengeri csillag. Szóval lehetne főzni mindenféle finomságot, lehetne pótolni a staminát, de sajnos só eleinte nagyon kevés lesz.

A harmadik és talán legnagyobb problémánk a raktározással lesz, természetesen hogy még bonyolultabb és nehezebb legyen az életünk, szinte mindenféle nyersanyagnak lesz egy saját raktára, lesz fa- kő- ételraktár és mindemellett még egy raktárépületünk is. Mindegyiket fejleszteni kell, ami egyre nehezebb lesz az egyre ritkább nyersanyagok miatt. alapvetően jellemző a játékra, hogy az épületeknek több szintje van, a világítótoronynak pl. egészen pontosan hét, mire egyáltalán elkészül és használni tudjuk arra amire való. Mivel alapvetően nagyon kevés helyünk van raktározni, ezért nyilván alaposan át kell gondolni hogy mik azok a dolgok amiket kifarmolunk a környezetünkből, abban az esetben ha valamiből túl sok lenne több lehetőségünk is lesz a felhasználásukra. Egyrészt vészhelyzet esetén mindent be tudunk váltani tapasztalati pontra (ami mindig jól jön) de sajnos a játék nem valami konzisztens ha beváltásról van szó, ugyanis minden egység egy darab XP-t ad, az ultraritka emerald kő is csak egyet ad, ahogy a mindenhol megtalálható rőzse is. Szóval jól gondoljuk meg mit váltunk be és hogy mennyit. sokkal jobb megoldásnak tűnik ha megvárjuk a kereskedőt aki három óránként érkezik meg a szigetünkre (Vajon miért nem kérjük meg hogy vigyen el minket erről a szigetről?) nála egy csomó felesleges nyersitől meg tudunk szabadulni, cserébe különböző értékes dolgokat kapunk, amik nagyon ritkák a játékban, Ha teljesítjük a megrendeléseket akkor legközelebb három óra múlva jön megint, egy rendelésre meg összesen tizenöt óra áll majd a rendelkezésünkre. Végül pedig de nem utolsó sorban ha többletünk van valamiből érdemes valamit készteni belőlük, valami olyasmit amit fel tudunk használni élelemre vagy építkezésre. Illetve ugyancsak jó módszer lehet ha a készülőben lévő épületekbe belerakjuk a nyersanyagokat, lévén ezt akkor is megtehetjük ha még nincsen meg minden ami a következő szinthez kell, de bizonyos nyersik már megvannak.

A játéknak ad egy alapvetően különleges és jó hangulatot a történetvezetés, a családtagok közti párbeszédek, ahogy szépen lassan megismerjük őket létrehoz egyfajta kötődést köztünk és köztük. El kezd érdekelni hogy mi lesz a szereplők sorsa és picit másképp fogunk hozzáállni az előttünk álló feladatokhoz, mint ahogyan azt más ilyen játékoknál tennénk. Feladat pedig lesz bőven, ahogyan szépen lassan kihasználjuk a körülöttünk lévő természet adta lehetőségeket vesszük észre, milyen hatalmas a sziget ami körülvesz minket, rájövünk hogy lehet nem egyedül élünk rajta, voltak előttünk is lakók és más kultúrák. Idővel lehetőségünk lesz arra hogy egyéb más szigeteket is meglátogassunk (Ha van végre csónakunk miért nem evezünk haza?) és azoknak a nyersanyagkészleteit is kibányássszuk. Idővel sajnos viszont eljutunk egy szintre ahol már nagyon nehéz ráköltés nélkül játszani, a rendelkezésünkre álló stamina kevés, főzni nem tudunk sose eleget, a kereskedő rendeléseit is csak nagyon nehezen tudjuk teljesíteni, csábítóvá válik a gemek vásárlása. Amivel időt és energiát tudunk spórolni, sokkal többet tudunk játszani egyhuzamban. Ezt a döntést nektek kell meghozni kedves olvasó, nem mondom hogy lehetetlen, de sokkal könnyebb a helyzet ráköltéssel. Éppen ezért nem kaphat tőlem a játék maximális pontot, mert egyébként megérdemelné, de nem szeretem ha a készítők rá akarnak kényszeríteni még ha finoman is arra, hogy költekezzek. Azt szeretem ha ez a döntés csak rajtam múlik, lásd Supercell játékok (kivéve Clash Royale mert botrány ami ott megy). Nagyon szép, stílusos a grafika, kellemes hangok és zenék jellemzik, jópofa a történet és a szereplők amik viszik előre, számtalan felfedeznivaló, építési fejlesztési lehetőség, hosszú hosszú hónapokra, akár évekre is le tudja kötni az embert. Mindenképpen érdemes kipróbálni azoknak akik szeretik ezt a stílust, akik meg még nem találkoztak vele, lehet most lesznek szerelmesek.

4/5