Grand Theft Auto 5

(elnézést az esetleges nyelvtani hibákért, és a hosszú i betűk teljes mellőzéséért)

Szeretném a GTA-val kapcsolatos emlékeimet felidézni, kicsit nosztalgiázni.. Talán legelső emlékem a sorozattal kapcsolatban, hogy 2001ben lapozgattam a "Playtime(?)" magazint, amiben felfedeztem magamnak a GTA III tesztjét. Már PS1es időszakban is nagyon izgatott a sandbox játékélmény, a vágy hogy egy digitális városban azt csináljak amit akarjak. Persze nem kérhettem szüleimet hogy most rögtön rohanjunk el egy PS2ért, ezért beszereztük a GTA IIt, amivel kellemes perceim születtek. Szeretem hangoztatni hogy a GTA 2 volt az első GTA játékom, illetve a suli informatika óráján játszott GTA 1.

Azt hiszem 2001 karácsonyára kaphattam meg az első PS2met, szüleim jól meg is tréfáltak vele, volt Tekken Tag, Gran Turismo de a lényeg, a fő attrakció, a GTA III sehol se volt, csak egy no-name dvd film, aminek a nevére se emlékszek már. Fateromat számon kértem hogy mégis hol van a játék amire annyira vágytam, erre szemével rábillent a kezemben tartott dvd filmre, amit kibontva ott figyelt engem a GTA III eredeti dvd lemeze. Sikitva rohantam vissza szobába és ezzel egy új korszak kezdődött, ami két generáción keresztül tartott.

Generáció váltáskor a GTA 4 legelőször nem nyerte el tetszésemet, talán a túl nagy elvárások miatt, ám amikor mégegy esélyt adtam neki, végül az első GTA lett amitt teljesen 100%ra teljesitettem. Akkoriban még voltam olyan elvetemült hogy a kinyomtatott térképet vadászva, 200 galambot semlegesitsek meg Liberty Cityn keresztül.

Amikor 2013 kijött az új rész, nem voltam abban a helyzetben hogy kipróbálhassam. Emlékszem kijött a Gameren a cikk, és én Olaszországban olvastam felháborodva hogy a cikkirónak az az élmény beszámolója a játékkal kapcsolatban hogy a stoppoló menyasszonyt "jól tarkón lövi" :D Mind jól ismerjük hogy a játék külömböző lehetőségeket ad az örjöngéssel kapcsolatban, ám én sokszor úgy játszottam a sorozattal hogy még véletlenül se üssek el civileket, és csak azokat lövöm le akiket a story miatt muszáj, valahogy nekem ez nagyobb beleélést nyújtott. Ez némileg megváltozott az Ötödik résszel.

Teltek az évek, és most 2018 Augusztusában végre egy nagy TV-n, PS4en végigjátszottam a storyt. Hozzákell tennem hogy a Last of Us után, illetve a God of War mellet már technikailag nem volt teljesen szemet ragadtató látvány, az Anti Alising teljes hiánya némileg zavaró volt, a világos, napos részeknél, illetve az irányitást is szoknom kellett. Eredetileg az autoaimot is bekapcsolva hagytam, ám amikor egy nap úgy döntöttem hogy egye fene analóg kar, én akkor is kipróbálom manuál célzással, na akkor kezdődött el a fókusz, és meg se álltam a befejezésig.

Megkell mondjam, nekem a három karakter közül senki se nyerte el kifejezetten a tetszésemet, nyilván Trevor volt a húsvér GTA karakter, és ha muszáj lett volna valakit életben hagyni akkor rá esett volna a választásom. Ennek ellenére, teljesen happy enddel zárult a történet amin meg is lepődtem picit.

Úgy gondolom az egész történet elég harmatgyenge volt, egy ilyen nagyszabású térképhez, a búvárkodás lehetőségeit se használták ki a storyban, és az egész nekem rövidnek hatott a korábbi részekhez képest. Volt egy pont amikor izgalmassá kezdett válni, amikor Trevor felfedezte hogy mégis ki van eltemetve Michael sirhelyén, és vártam hogy itt valami durva mészárlás lesz a barátok között, de ez végül elmaradt.

A játékmechanika, az új zenék (Channel X hozott néhány új kedvencet) illetve az igazi GTA hangulat ami igazán tetszett a játékban. Örülök hogy végül adtam neki lehetőséget, és talán még a 100%os teljesitésre is nekifeküdnék, ha nem lenne iszonyat nagy a backlogom.

Köszi Rockstar az élményekért, és kiváncsian várom hogy mit hoz a jövő a sorozatnak.