The Dark Eye: Chains of SatinavBacklog

A német Deadalic Entertainment az egyik utolsó, független, európai fejlesztőcsapat, akik a klasszikus kalandjátékok niche piacára specializálódtak. A 2012-es megjelenésű The Dark Eye: Chains of Satinav programjuk is ezt a stílust képviseli.

Geront, az andergasti madarászfiút az egész város a balszerencse hozójának tartja. Ám miután a király által kihirdetett kincskeresős játékot megnyerte, a sors összehozta a bájos Nurival, akinek egyedül ő segíthet visszajutni a hazájába - akár a tündérlány akarata ellenére is. Ezzel indul igazán kettejük kalandja egy, a német középkori hagyományokon alapuló dark fantasy világban, amire nem annyira a sötét, sokkal inkább a szomorú jelző illik a legjobban.

A játékmenet a klasszikus point'n'click megoldást követi, speciális képességünk ezúttal bizonyos tárgyak telepatikus összetöréséből vagy megjavításából áll. A segítség mértékét a menüben mi határozhatjuk meg, igaz, szájbarágós utasításokat így sem fogunk kapni a programtól. Mint a legtöbb kalandjáték, a Chains of Satinav is többnyire egyszeri izgalmakat tart, a készítők viszont különféle achievmentekkel sarkalják a játékosokat a többszöri nekifutásra vagy legalább a mentés opció használatára.

A programban kézzel festett hátterek előtt 3D főszereplők mozognak, ami a szemnek kellemes látványt nyújt. Azonban egy apró bug rontott a kezdeti játékélményen: az egérmutató össze vissza ugrált a képernyőn. Szerencsére ezt némi mókolással ki lehetett iktatni.

Pro:

• a grafika;

• melankólikus zene;

• sötét, szomorú világ;

• komplex feladványok;

• letargikus hangulat;

• több nyelvűség;

• achievmentek;

Kontra:

• a "hidas" átvezető;

• helyszínenként sokat tölt;

• Nuri naivitása időnként sok(k);

• az ugráló egérmutató;

• lezáratlan;

Kiknek ajánlható?Kalandjáték és fantasy rajongóknak, ha éppen nem egy bánatosabb időszakot élnek meg.